Ügyészség: veszélyes a társadalomra az „etikus hacker”

Publikálás dátuma
2019.01.28. 20:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség visszautasította a TASZ közleményét.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a napokban számolt be annak a a tizenéves fiatalnak a büntetőperéről, aki 2017 nyarán felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A TASZ szerint „hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik” a fiatal büntetőpere. Példaként említik, hogy az ügyészség olyan vádirat alapján kér börtönt védencükre, amiből nem derül ki, hogy pontosan mit is követett el, és a jogi indoklás mindössze két mondat.
„Különösen botrányos az az alku, amit az ügyészség az ügyfelünknek ajánlott. Eszerint, ha beismeri bűnösségét, akkor csak 2 év felfüggesztett börtönt kap, ha azonban nem él ezzel az ajánlattal, akkor 5 év letöltendőt fognak kérni”

– közölték.

A TASZ hozzátette:
az ügyészség még súlyosbította is a vádat, így a fiatalt már 8 évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti.

Most az ügyészség is reagált: szerintük „a bírósági tárgyalás előtt pár nappal kiadott közlemény a tényeket valótlanul, hiányosan, illetve hamis színben tüneti fel”. A közleményben kiemelik, hogy a TASZ szerint a vádirat nem felel meg a törvényes vád fogalmának, mert nincs megjelölve az elkövetés helye, ideje, eszközei, módja. „Ezzel szemben, aki elolvassa az ügyészi dokumentumot, meggyőződhet arról, hogy a vádirat mindezeket tartalmazza. Amennyiben nem így lenne, a bíróság a tárgyalás előkészítése során az iratokat a vád hiányosságai miatt visszaküldte volna az ügyészségnek.” Azt írják, hogy a fiatal jogosulatlanul lépett be egy olyan, a Magyar Telekom Nyrt. által üzemeltetett szerverre, amely a dolgozók belépési adatait tárolta, majd a saját részére illegálisan felhasználói profilokat hozott létre, és gyűjtötte a dolgozók adatait, jelszavait. „A felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak az elkövető részére, melynek segítségével a Magyar Telekom Nyrt. teljes hálózati infrastruktúráját, beleértve az ügyfelek mobil és fix szolgáltatását blokkolhatta volna, illetve a teljes vezérlést átvehette volna” – fogalmaznak. Hangsúlyozzák, hogy az előkészítő ülésen az ügyész a 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt indítványt tett arra, hogy ha a vádlott beismerő vallomást tesz, a bíróság a vádlottat 2 évi, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. Az ügyész az előkészítő ülésen az alkalmazandó büntetésre vonatkozóan, a törvény értelmében más tartalmú indítványt nem tehetett és nem is tett. Szerintük az sem igaz, hogy miután a vádlott nem fogadta el az ajánlatot, az ügyészség „súlyosbította a vádiratot” arra hivatkozva, hogy a bűncselekményt közérdekű üzem megzavarásával követték el – az ügyészség közleménye szerint a bűncselekmény jogi minősítésének módosítása már jóval korábban, még a vádemelés előtt, a nyomozás során megtörtént, és a vádirat e minősítést tartalmazta. Emellett kiemelik, hogy a bűncselekmény súlyosabb minősítéséhez
nem szükséges, hogy a közérdekű üzem működésében zavar következzen be.

A súlyosabb büntetéssel való fenyegetettséghez már a közérdekű üzem sérelmére történő elkövetés önmagában is elegendő. Az ügyészségi álláspontja szerint
a vádlott túllépett az etikus hackeri tevékenység határán, tevékenységének társadalomra veszélyessége miatt pedig a büntetőjogi következményeket viselnie kell.

Szerző

Veronai busztragédia: börtönt is kaphat a meggyanúsított háziorvos

Publikálás dátuma
2019.01.28. 20:00

Fotó: VAJDA JÓZSEF
A szabadlábon védekező háziorvos nem ismerte el a bűnösségét és panaszt tett a gyanúsítás közlése ellen, ezt elutasították.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korábban gyanúsítottként hallgatott ki egy háziorvost a két évvel ezelőtti, 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbalesettel kapcsolatban. A Bács-Kiskun megyei főügyészség helyettes szóvivője, Négyessyné Bodó Marianna most a 24.hu-nak elmondta:
„A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2018. december 14-én foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt gyanúsítottként hallgatott ki egy háziorvost, aki a megalapozott gyanú szerint bár tudott az autóbusz-vezető alvászavaráról, mégsem végezte el soron kívül a férfi egészségügyi alkalmassági vizsgálatát és ezen mulasztás eredményeként nem állapított meg a buszsofőr esetében járművezetésre korlátozott alkalmasságot. A korlátozás elmaradása folytán a buszsofőr esetenként nappali időszakon kívül is végzett autóbusz-vezetői tevékenységet. A gyanúsított és meghatalmazott védője a megalapozott gyanú közlése ellen panaszt jelentett be. A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség a gyanúsított és védője által bejelentett panaszt elutasította, mert a megalapozott gyanú közlésekor rendelkezésre álló személyi és okirati bizonyítékok, továbbá igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a gyanúsítottal szemben a közölt bűncselekmény megalapozott gyanúja fennállt.”

– tette hozzá

A háziorvos legfeljebb egy év börtönt kaphat, ha bűnösnek találják. Paolo Sachar veronai államügyész hat személy ellen nyújtott be vádemelési kérelmet közúti baleset okozása címén. Köztük az egyetlen magyar az autóbusz sofőrje, aki túlélte a tragikus balesetet.
Szerző

Sintérére akadt a kutyapárt

Publikálás dátuma
2019.01.28. 19:58

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Olyan elszámolásokat kértünk, amelyeknek az ellenőrzött szervezetnél folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és gyakorlatilag csak le kell venni a polcról – mondta lapunknak az ÁSZ kommunikációs vezetője az MKKP kampányköltéseiről szóló bizonylatok hiányos benyújtására reagálva.
Irdatlan mennyiségű dokumentumot kellett összeszednünk nyár közepén, amikor épp mindenki nyaralt, például a pénzügyesünk. Mivel nem lehet tudni előre, pontosan mikor és mit kérnek (vagy csak még tapasztalatlanok vagyunk ez ügyben), nem volt elég az az öt munkanap, amit adtak, hogy feltöltsük a rendszerükbe – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) ezzel magyarázza, miért nem tudta határidőre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezésére bocsátani a kampányköltésekről szóló bizonylatokat. A kutyapárt tájékoztatása szerint 150 millió forint elszámolásáról van szó. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője megkeresésünkre közölte: a törvény világosan előírja, hogy öt munkanapon belül kell benyújtani az ÁSZ által kért dokumentumokat. - Olyan elszámolásokat kértünk, amelyeknek az ellenőrzött szervezetnél folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és gyakorlatilag csak le kell venni a polcról – mondta lapunknak. A kommunikációs vezető megismételte, hogy az ÁSZ a nem végleges megállapításait tartalmazó jelentéstervezetet küldte meg a pártnak. A megállapításokat csak a számvevőszék hozhatja nyilvánosságra: a vizsgált szervezetnek, jelen esetben a kutyapártnak ehhez nincs joga. Horváth Bálint elmondta, hogy a kampánypénzek ellenőrzése a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál és további hat szervezetnél folyamatban van, jelentését pedig az ÁSZ „az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek tüzetes értékelése után” hozza nyilvánosságra. A számvevőszék – tette hozzá – minden pártot azonos törvényi előírások és eljárási szabályok szerint ellenőriz. Más kérdésünkre Horváth Bálint nem válaszolt, így arról sem nyilatkozott, hogy a végleges jelentés elkészítésekor az ÁSZ figyelembe veszi-e a határidőn túl benyújtott számlákat. Az eddigi esetek alapján a számvevőszék részéről többféle szankció is szóba jöhet. Ha az ÁSZ orvosolható szabálytalanságokat talál, akkor a „törvényes gazdálkodás helyreállításáig” felfüggeszti az állami támogatást. Ha viszont tiltott párttámogatást vél felfedezni, akkor visszafizetteti az annak megfelelő összeget. Ráadásként a tiltott támogatást elfogadó párt ugyanakkora mértékű költségvetési támogatástól is elesik. A Jobbiknak korábban 662 millió forintja bánta a számvevőszéki eljárást, amit amúgy a párt jogsértőnek és megalapozatlannak minősített. Miközben a számvevőszék rendre a jogállamra és a törvényekre hivatkozik, tény, hogy nincs olyan fórum Magyarországon, amely felülbírálhatná az ÁSZ döntéseit. Holman Magdolna, a számvevőszék főtitkára – akinél a közelmúltban rákérdeztük, helyénvalónak tartja-e, hogy nincs jogorvoslati lehetőség – erre csak annyit mondott: „az ÁSZ nem alkotja, csak alkalmazza a jogszabályokat”.
Szerző