Durva racionalizálásra készülhet a Tesco, rengeteg elbocsátás jöhet

Publikálás dátuma
2019.01.29. 08:25
Illusztráció
Fotó: AFP
Az idei év alapján dönthetik el, a brit 15 ezres leépítést követi-e hasonló Magyarországon.
Szokatlan módon még nem született megállapodás a Tesco áruházlánc 2019-es béreiről, illete a béremelésekről – írja a Magyar Idők. A folyamatban lévő tárgyalásokról a szakszervezetek hallgatnak, titoktartási nyilatkozat köti őket. A cég annyit közölt: jelenleg is tart a Tesco, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete közötti tárgyalás a béremeléssel kapcsolatban.
Az elhúzódó folyamat összefüggésben állhat ugyanis a hétvégén Nagy-Britanniában kiszivárgott információkkal. Brit iparági források szerint - mint azt a Daily Mail írta - a menedzsment nincs megelégedve a pénzügyi eredményekkel, ezért lényegé­ben diszkontosítják a hipermarketeket a kiszolgálópultok megszüntetésével, ami 15 ezer brit dolgozó leépítésével jár. Azonban a Magyar Idők úgy értesült:
a drasztikus racionalizálások Magyarországon is folytatódni fognak.

Az áruházak, vagy akár csak a húsos pultok bezárásáról a február 28-án záruló üzleti év eredményeinek fényében születhet döntés. Amennyiben az üzemeltetés nem válik nyereségesebbé, a több mint kétszáz bolt egy részét bérbe vagy eladnák, illetve a nettó eladóteret szűkítenék tovább. És bizonyosnak tűnik, hogy a néhány év alatt 20 ezresről 16 ezresre apadt dolgozói állományt további elbocsátások fogják tizedelni.
Legutóbb, tavaly decemberben az eddig a Győrben lévő, társadalombiztosítási és bérszámfejtéssel foglalkozó irodaközpont bezárását jelentette be a Tesco. Az ott dolgozók sztrájkhelyzet bejelentésével reagáltak. A cég a hónap végére adott tárgyalási időpontot.

Nem tervezi boltok bezárását Magyarországon a Tesco

A Tesco - Magyarország legnagyobb privát foglalkoztatója - nem tervezi boltok bezárását az országban, az áruházlánc a jövőben is folytatja az intenzív befektetést áruházaiba - közölte a Tesco-Global Áruházak Zrt. kedden az MTI-vel, reagálva a Magyar Idők  cikkére.

Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 14:29

Halogatás, félrenézés: így taktikázná ki a kormány az EU szankcióit

Publikálás dátuma
2019.01.29. 08:23

Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajóiroda
Nyomásgyakorlásnak tartja a Fidesz, hogy a jogállami normák betartását kérik számon rajtuk, és minden eszközzel akadályozni szeretnék az uniós pénzmegvonáshoz vezető folyamatot.
Az uniós tagállamok egy része azt szeretné, ha új mechanizmus alapján vizsgálnák az EU-s országokban a jogállam és a demokrácia állapotát. Nem titkoltan azért, hogy a későbbiekben ennek nyomán szankcionálhassanak is: például megvonhassák az uniós támogatásokat. A 24.hu birtokába került két, nem nyilvános kormányzati  jelentésből és az előterjesztésből az következik: a magyar kormány arra játszik, hogy ne legyen valódi jogállami kontroll. 

Ne hallgatassék meg?

Mint a lap emlékeztet rá, Január 30-án újra a magyar jogállam és demokrácia helyzete lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén, a vitanapnak pedig külön aktualitást adott, hogy az Orbán-kabinet egyszerűen figyelmen kívül hagyta a túlóratörvény elleni tüntetéseket. A magyar kormány képviselete nem vesz részt az eseményen – mint mondják, a vitanap csak színjáték, az EP-választási kampány része – hivatalosan pedig azzal utasítják vissza a részvételt, hogy az Európai Unió Tanácsában formálisan még nem  hallgatták meg Magyarországot a Sargentini-jelentésről, hiába volt már háromszor napirenden „a magyar ügy”.
Csakhogy a portálhoz került dokumentumokból kiderül, a kormány nem is sürgeti a meghallgatást, és igyekszik elérni, hogy ez ne történjen meg 2019 júniusáig, azaz a májusi EP-választás utánig.
A háttérben az lehet, hogy a Fidesz szerint is komoly károkat okozna a pártnak a magyar jogállamiságról szóló vita érdemi folytatása az EP-választás előtt.

Az eljárás késleltetésére viszonylag kevés esélyük lesz, hiszen Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter bukaresti látogatása során már kérte a román uniós elnökségtől, hogy a magyar fél formális meghallgatása mielőbb (lehetőség szerint február 21-ei ülésen) kezdődjön meg. Épp ezért, az egyik dokumentum arra is kitér, hogy az Orbán-kabinet legalább szakértői szinten kell képviselje magát a témában folytatott egyeztetéseken – , mert így „hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait”.

Félrenézést kérnek

Az Orbán-kormány azt is fájlalja, hogy a magyar jogállamiság helyzetét civil szervezetektől kapott vélemények alapján is értékelik. Ezt kivédve azt javasolják a laphoz került előterjesztésben, hogy inkább kormányok értékeljék egymást előre meghatározott kritériumrendszer és információforrások szerint. A dokumentumban  megjegyzik, hogy ezáltal el lehetne érni, hogy olyan témák is előkerüljenek, amelyek „más tagországoknak is kellően szenzitívek”. Azaz ebben a rendszerben kölcsönösen félrenézhetnének a kormányok, és külső szakértők, intézmények nem kritizálnák őket -írja a lap.
Szerző

Nyugdíjbotrány: megalázó kényszer a bűnbaknak

Publikálás dátuma
2019.01.29. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kénytelen volt a szervezetben maradni a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (NYUFIG) tíz nappal ezelőtt bűnbaknak kikiáltott és ezért lefokozott szakmai igazgató-helyettese.   Ahogy azt a Népszava elsőként megírta, a Kincstár vezetői őt nevezték meg a január 11-én botrányba fulladt nyugdíjátutalások felelőseként, bár azóta sem tudni, miben hibázhatott volna éppen ő. Gondán Csabát tegnap kiköltöztették egykori főnöki szobájából, miután elfogadta a sokkal kevesebb pénzzel (állítólag eddigi bére felével) járó lefokozását és nem hagyta ott a Kincstárt. A 62 éves szakembernek éppen a születésnapján adta át személyesen a MÁK elnöke a vezetői kinevezése visszavonását. Miután pedig egész szakmai életútját, információink szerint 43 évét a nyugdíjfolyósításban töltötte, teljes joggal gondolta úgy, hogy máshol nem kapna állást a magyar közigazgatásban. Vélhetően soha nem tudjuk meg, milyen személyes indulatok munkáltak és kiben, hogy épp őt akarják pellengérre állítani. A Nyugdíjfolyósító szakmai igazgatóhelyettesi székét egyelőre február végéig a Kincstár társadalombiztosítási és családtámogatási ellenőrzési főosztály eddigi vezetője kapta meg, de az ott dolgozók szerint az, hogy mindjárt tucatnyi embert hozott magával, azt jelzi, a MÁK vezetői véglegesnek tekintik a megbízását. Mivel a nyugdíjfolyósítás egy speciális tudást igénylő terület, ahol két-három év az összes részletszabály rutinszerű alkalmazásának elsajátítása, a régi dolgozók most azt mondják: a szakmai tudás nélkül érkező csapat megjelenése a Váci úti irodaházban azt jelzi, a Kincstár központja megkezdte a szakmai területek elfoglalását.