Az uniós tagállamok egy része azt szeretné, ha új mechanizmus alapján vizsgálnák az EU-s országokban a jogállam és a demokrácia állapotát. Nem titkoltan azért, hogy a későbbiekben ennek nyomán szankcionálhassanak is: például megvonhassák az uniós támogatásokat.
A 24.hu birtokába került két, nem nyilvános kormányzati jelentésből és az előterjesztésből az következik: a magyar kormány arra játszik, hogy ne legyen valódi jogállami kontroll.
Ne hallgatassék meg?
Mint a lap emlékeztet rá, Január 30-án újra a magyar jogállam és demokrácia helyzete lesz a téma az Európai Parlament plenáris ülésén, a vitanapnak pedig külön aktualitást adott, hogy az Orbán-kabinet egyszerűen figyelmen kívül hagyta a túlóratörvény elleni tüntetéseket.
A magyar kormány képviselete nem vesz részt az eseményen – mint mondják, a vitanap csak színjáték, az EP-választási kampány része – hivatalosan pedig azzal utasítják vissza a részvételt, hogy az Európai Unió Tanácsában formálisan még nem hallgatták meg Magyarországot a Sargentini-jelentésről, hiába volt már háromszor napirenden „a magyar ügy”.
Csakhogy a portálhoz került dokumentumokból kiderül, a kormány nem is sürgeti a meghallgatást, és igyekszik elérni, hogy ez ne történjen meg 2019 júniusáig, azaz a májusi EP-választás utánig.
Az eljárás késleltetésére viszonylag kevés esélyük lesz, hiszen Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszter bukaresti látogatása során már kérte a román uniós elnökségtől, hogy a magyar fél formális meghallgatása mielőbb (lehetőség szerint február 21-ei ülésen) kezdődjön meg. Épp ezért, az egyik dokumentum arra is kitér, hogy az Orbán-kabinet legalább szakértői szinten kell képviselje magát a témában folytatott egyeztetéseken – , mert így „hazánk hitelesebben ignorálhatja az EP és a Bizottság alternatív javaslatait”.
Félrenézést kérnek
Az Orbán-kormány azt is fájlalja, hogy a magyar jogállamiság helyzetét civil szervezetektől kapott vélemények alapján is értékelik. Ezt kivédve azt javasolják a laphoz került előterjesztésben, hogy inkább kormányok értékeljék egymást előre meghatározott kritériumrendszer és információforrások szerint. A dokumentumban megjegyzik, hogy ezáltal el lehetne érni, hogy olyan témák is előkerüljenek, amelyek „más tagországoknak is kellően szenzitívek”.
Azaz ebben a rendszerben kölcsönösen félrenézhetnének a kormányok, és külső szakértők, intézmények nem kritizálnák őket -írja a lap.
