Megkezdte a Nap körüli második körét a Parker űrszonda

Publikálás dátuma
2019.01.29. 16:16
Illusztráció
Fotó: NASA Kennedy
A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.
NASA bejelentette, hogy a Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül. Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül továbbítja, eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le a küldeményekből. Nap körüli első útjának teljes adatkészletét áprilisra töltik le a kutatók.
"Lenyűgöző volt az első Napkör, sokat tanultunk belőle arról, hogyan működik az űrszonda, hogyan reagál a Nap körüli környezeti viszonyokra"

- idézte a blog Andy Driesmant, a Parker-missziót tervező és irányító Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa.

 A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, amelyet a Helios 2 állított fel 1976-ban. A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Az autóméretű űreszközt augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.
A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)  A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.
Szerző
Témák
NASA űrszonda

Génszerkesztett tyúktojásban készítenek rákgyógyszert

Publikálás dátuma
2019.01.29. 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Génszerkesztéssel olyan tyúkokat hoztak létre a skóciai Roslin Intézetben, amelynek tojása ízületi gyulladást és a rák néhány típusát gyógyító szerek alapanyagát tartalmazza - írta a BBC hírportálja.
Korábban tudósok kimutatták, hogy génmódosított kecskék és nyulak teje, tyúkok tojása alkalmas terápiás fehérjék előállítására. Tyúktojásokat már alkalmaznak oltóanyagok, mint például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására. Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete kutatóinak új módszerében a tyúk DNS-ének egy részébe - amely a tojásfehérje termelésében vesz részt - egy emberi gént illesztettek, amelyik a kívánt fehérje előállítását irányítja.
"A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet"

- mondta Lissa Herron, az intézet munkatársa.

 A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint nagy tisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz.
Sok betegség azért alakul ki, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más anyagból elegendőt termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.
A kutatók két fehérjére összpontosítottak, az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, a másikból (makrofág-CSF) a károsodott szövetek önjavító készségét stimuláló terápiát fejlesztenek.
Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek.
"Egyelőre nem állítunk elő gyógyszert, ám kutatásunk megmutatta, hogy a tyúktojás kereskedelmi mennyiségben alkalmas olyan fehérje gyártására, amely gyógyszerfejlesztő kutatások és más biotechnológiai alkalmazások alapja lehet"

- mondta Helen Sang, az intézet professzora.

 A kutatók remélik, hogy a tyúktojásos módszerrel állatoknak való gyógyszereket is tudnak majd gyártani, köztük olyanokat, amelyek az immunrendszer erősítésével az állattenyésztő telepeken használt antibiotikumok alternatívái lehetnek. 
A fehérjéket előállító csirkék nem szenvednek, a farmon nevelt társaikhoz képest több törődést kapnak - mondta Lissa Herron.
"Kényelmes, tágas ketrecekben élnek, szakképzett technikusok etetik és itatják őket nap mint nap. A tyúkok szempontjából ugyanaz történik, mint mindig, tojásokat tojnak, az egészségükre semmilyen hatása nincs a változásnak"

- magyarázta.

Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 14:53

Ott találtak szuperbaktérium-gént, ahol ember is ritkán jár

Publikálás dátuma
2019.01.29. 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP
Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet.
A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is.
David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport szerint az antibiotikum-rezisztens gének valószínűleg a vándormadarak és esetleg más vadállatok, valamint a térségbe érkezett emberek ürülékével kerülhetett az északi-sarkvidéki földbe.
A kutatók az Environmental International című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Konsgfjord mentén nyolc helyszínről vett 40 talajmintában mutattak ki 131 ilyen gént.
"A kimutatott gének kilenc nagy antibiotikum-fajtához köthető, köztük az aminoglikozidokhoz, a makrolidekhez, amelyeket sok fertőzés kezelésére használnak. Például minden talajmintában megtaláltuk azt a gént, amely a tuberkulózis multidrog-rezisztens kórokozójában van, a blaNDM-1 géneket a talajminták több mint 60 százalékában mutattuk ki"

- idézte Grahamet az Eurekalert tudományos hírportál.

"Felfedezésünk nagy jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia globális terjedése tekintetében. Egy klinikailag fontos ARG, amely Dél-Ázsiából származik, nyilvánvalóan nem honos az Északi-sarkvidéken"

- tette hozzá a professzor.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az antibiotikum-rezisztens gének képesek egyik baktériumból a másikba, sőt a baktériumból a környezetbe átterjedni. A antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi válságot okoz. Egy ősszel közzétett tanulmány szerint mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 11:16