Megkezdte a Nap körüli második körét a Parker űrszonda

Publikálás dátuma
2019.01.29 16:16
Illusztráció
Fotó: NASA Kennedy
A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.
NASA bejelentette, hogy a Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül. Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül továbbítja, eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le a küldeményekből. Nap körüli első útjának teljes adatkészletét áprilisra töltik le a kutatók.
"Lenyűgöző volt az első Napkör, sokat tanultunk belőle arról, hogyan működik az űrszonda, hogyan reagál a Nap körüli környezeti viszonyokra"
- idézte a blog Andy Driesmant, a Parker-missziót tervező és irányító Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa.
 A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, amelyet a Helios 2 állított fel 1976-ban. A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Az autóméretű űreszközt augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.
A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)  A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29 16:16

Felmérés: egyre szomorúbb, dühösebb a világ

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:45
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Minden eddiginél búsabbak, dühösebbek az emberek szerte a világon, jóval inkább tele vannak félelemmel, mint valaha - derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézetnek az érzelmek globális állapotáról készült éves felméréséből.
Mindhárom érzelem rekordszintre emelkedett 2018-ban. Az emberek arról is beszámoltak, hogy kevésbé stresszes az életük, ami azt jelenti, hogy 
a világ pontosan ugyanolyan siralmas, mint ahogy 2017-ben mérték,
amikor szintén rekordot döntött a kiábrándultság - olvasható a CNN honlapján.
A 2006 óta folytatott világfelmérésében a Gallup több mint 140 országban mintegy 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről 2018-ban. Háborúk, politikai válságok és humanitárius szükséghelyzetek jellemezték az elmúlt évet világszerte. Az interjúk készítésekor tízből négy ember arról számolt be arról, hogy előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott és tízből három sok fizikai fájdalomérzésről beszélt. A megkérdezettek negyede volt bús, 22 százaléka dühös.
A legnegatívabb érzelműek Csád lakói. A közép-afrikai országot súlyos recesszió sújtja 2014 óta, és folyamatosan csökken az emberek életszínvonala, 15 millió lakosa közül hatmillió él mélyszegénységben. 
"A lakosok 72 százaléka mondta azt, hogy nehezen teremtette elő az élelmiszert az év bizonyos részében"
- olvasható a felmérésben.
A csádiak ráadásul nem fértek hozzá az internethez sem 2018 nagy részében, mivel a kormány leállította azt. A felmérés szerint Csád mellett a legnegatívabb érzelmű 10 ország között van Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a Palesztin Területek és Kongó.

Van pozitív is

Globálisan tízből hét ember számolt be örömről, érezte úgy, hogy kipihent, és mosolygott vagy nevetett a felmérés előtti napon. 87 százalékuk mondta azt, úgy érzi, tisztelettel bánnak vele. A legpozitívabb érzelműek a latin-amerikaiak. Paraguay a legpozitívabb, majd Panama, Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras következik, annak ellenére hogy ezekben az országokban nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakos cselekmények. Bár nem mindig értékelhetik legjobbnak életüket a latin-amerikai emberek, de
"a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és éreznek örömöt"
 a jelentés szerint. Magas boldogságmutatóik részben 
"tükrözik a térség kulturális tendenciáját arról, hogy az élet pozitív dolgaira kell összpontosítani".
 Az ENSZ éves boldogságjelentésében általában a világ legboldogabb nemzetei a skandináv országok, ám a Gallup-felmérése az elégedettség mértékét Latin-Amerikában magasabb szintűnek találta.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26 09:45

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11