Egy angol szó segíthet a stroke felismerésében

Publikálás dátuma
2019.01.29. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erős fejfájás, tudatzavar, zavaros beszéd, szédülés, homályos látás, eszméletvesztés. Sokszor nem vesszük komolyan a tüneteket és előfordul az is, hogy elsétálunk egy földön fekvő ember mellett. Az egyik testfél hirtelen fellépő zsibbadása mellett az előbbi tünetek is utalhatnak az akár életveszélyes agyi vészhelyzetre, stroke-ra.
„A stroke egy agyi működészavart okozó érkatasztrófa, amely vérellátási elégtelenség, azaz az agyat ellátó ér elzáródása, vérrögösödés miatt, vagy agyvérzés, azaz érsérülés miatti koponyaűri vérzés okán alakulhat ki"

– mondta dr. Béla Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa.

Mivel a szívbetegségek után a stroke a második leggyakoribb halálok, nagyon fontos, hogy időben felismerjük a tüneteit és a beteg minél hamarabb megkaphassa a megfelelő kezelést. Az esetek többségében hirtelen jelentkezik, leggyakrabban a reggeli órákban. 
A tipikus tünetek ismerete akár életmentő is lehet”

- hangsúlyozta a szakorvos.

Honnan ismerhető fel?

Arc, kar, beszéd, idő, vagyis face, arm, speech, time – mozaikszóként „fast”. Ezt érdemes megjegyeznünk, az angol „fast” szó jelentése gyors, az egyes betűi pedig segítenek felismerni a tüneteiket. Cselekedni kell, ha
  • az arc aszimmetrikussá válik,
  • a beteg nem tudja mozgatni a karjait,
  • a beszéde zavarossá válik, egyik pillanatról a másikra beszédértési, szóalkotási nehézsége támad.
 Tipikus tünete még:
  • az arc, a kar vagy a láb egyik oldalán hirtelen fellépő érzéketlenség, ami valamelyik testfél zsibbadásával jár. Intő jel lehet az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása is.
  • az elhomályosuló, vagy kettős látás, súlyos esetekben gyorsan csökkenő látásélesség.
  • a nyaki merevséggel, szemfájdalommal és arcfájdalommal társuló rendkívül erős fejfájás.
  • a szédülés vagy eszméletvesztés.
  • a hányás, hányinger.
  • a tudat- vagy memóriazavar.
  • a romló térbeli tájékozódás és érzékelés.

Mi a teendő gyanú esetén?

Ha ezeket a tüneteket észleljük és/vagy a beteg nem tud a kérésünkre mosolyogni, nyelvet ölteni, mindkét kezét felemelni, azonnal mentőt kell hívni. A gyors orvosi beavatkozás ugyanis növeli a túlélés, és csökkenti a maradandó károsodás esélyét - mondta  – dr. Béla Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa.
„Mint minden betegségnek így a stroke-nak is vannak rizikófaktorai, mint például az ereket károsító betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy-alulműködés, de a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és az elhízás is kockázatot jelenthet. Ha a fennálló betegségeket kezeljük és egészségesen élünk, sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a stroke-ot”

– tette hozzá a szakorvos.

Szerző
Témák
Stroke

Meglepő helyen pörkölnék a tökéletes kávét

Publikálás dátuma
2019.01.29. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy egyesült arab emírségekbeli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat.
A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani - írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő.
A Földön a kávészemek pörkölés közben összevissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével érintkezve pörkölődnek meg. 
"Ha a gravitációt kivonjuk ebből, a kávészemek lebegnek a forró tűzhelyben, 360 fokos, egyenletesen elosztott hőt kapnak és szinte tökéletesen megpörkölődnek"

- magyarázták.

 A kapszulát - amely kezdetben 300 kilogramm szemeskávét képes hordozni - egy rakétával juttatják a világűrbe, mintegy 200 kilométeres magasságba. A szemek abban a hőben pörkölődnek meg, amely akkor fejlődik, amikor a kapszula visszatér a Föld légkörébe, a túlnyomásos tartályban a hőmérsékletet 200 Celsius fok körül tartják. A vállalkozók elmondták, hogy már tárgyalást folytatnak olyan magán rakétagyártó cégekkel, mint a Rocket Lab és a Blue Origins, hogy megtalálják a megfelelő rakétát - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. 
Amint a kávé visszaér a Földre, az első, űrben pörkölt kávéból Dubajban, a vállalkozópár Space Roasters nevű cégének székhelyén fognak először kávét főzni. Azt még nem tudni, mennyibe fog kerülni egy csésze kávé. Cavallini és al-Kafadzsi azt reméli, hogy jövőre indulhatnak az első kávészemek a világűrbe.
Nem ez az első ötlet kávé űrbe juttatására. 2015-ben az Argotec olasz űrkutatási cég és a Lavazza kávéforgalmazó együttműködött a Nemzetközi Űrállomás asztronautái számára készült első presszógép tervezésében és kivitelezésében. 2015. május 3-án Samantha Cristoforetti olasz űrhajósnő itta az űrállomáson az első presszókávét egy a súlytalanság körülményeire készített speciális csészéből.
Szerző
Témák
kávé világűr

Fertőző betegség után szívprobléma is kialakulhat

Publikálás dátuma
2019.01.28. 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP
A fertőzések utáni időszakban nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók.
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás. Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját. 
A minnesotai egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum két évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt. A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 százalékánál a fertőzést követő három hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30 százalék volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni két hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg. 
Az összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint a megfejtés az immunrendszer működésében keresendő. A védekező rendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében ezek feladata, hogy „megragasszák” a sérült ereket, például egy vágás esetén. Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, „összeragadhatnak” és megnő a vérrögök kialakulásának kockázata is. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben vérrögképződési folyamat induljon el. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet. 
A kutatás eredményei még további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi leszűrhető belőle, hogy azokat a fertőzéseket, amelyeket lehet, érdemes megelőzni – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
„Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek.”

A kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetni. A rizikócsoportba tartoznak a középkorú, stresszes, mozgásszegény életet élnek, dohányoznak, korábban koszorúér betegségük volt, és azok is, akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózis hajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmódorvoslás is.  
Szerző