A Fidesz vesztes képviselőjelöltje négymilliót keres három munkahelyen

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:38
Csizi Péter
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Állami cégeknél tölti be főállásban az ügyvezetői posztot Csizi Péter.
Elvesztette a tavalyi parlamenti választást, cserébe egyszerre három állami cégnél töltheti be főállásban az ügyvezetői posztot Csizi Péter, a Fidesz volt országgyűlési képviselője – írja a 24.hu. A portál felidézi, hogy Csizi 2018 áprilisában kormánypárti színekben indult Pécsen, de a Fidesz-KDNP legtöbb vidéki jelöltjétől eltérően ő vesztett, így Mellár Tamás, az ellenzék jelöltje lett a város egyéni képviselője. Csizit azóta kétszer is kihagyták a megüresedett listás országgyűlési képviselői helyek kiosztásánál. Csizinek azonban ez nem jött rosszul, hiszen megtarthatta alig fél éve szerzett munkahelyeit: 2018 őszén ugyanis megkapta a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft., az ERFO Közhasznú Nonprofit Kft., illetve a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói megbízását. A három cég állami tulajdonban van, korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartoztak, de az utóbbi hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek. A cikk szerint a pécsi fideszes kitűnő üzletet csinált azzal, hogy a Parlament helyett az állami cégekhez került, hiszen
a három posztért összesen 4 millió forintos bruttó fizetést kap.

Szerző
Témák
Csizi Péter

Az O1G-t rögtön lefestik, a horogkereszt évekig maradhat

Publikálás dátuma
2019.01.29. 14:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Náci szimbólumok sorakoztak egy pestszentlőrinci általános iskola tűzfalán, egy népszerű kirándulóhely és játszótér közelében: hiába van szó önkényuralmi jelképről, legalább három évig senki nem nyúlt hozzájuk.
Az útról és az iskolaudvarról nem is látszottak, a közeli erdőben kirándulók vagy a játszótérre tartó családok viszont évekig nézhették azt a három horogkeresztet, ami a pestszentlőrinci Kapocs utcai általános iskola tűzfalán virított. Helyzetük szimbolikusnak mondható: nem kimondottan szem előtt, de azért mégis csak jelen voltak, látványuk több ezer ember – tanulók, családok – tudatába égett

Évekig nem nyúltak hozzájuk

A három horogkeresztet Kassai Dániel pestszentlőrinci független önkormányzati képviselő fedezte fel séta közben – még három éve. A napokban újra arra járva döbbent rá, hogy azóta semmi sem változott. „Pedig telefonon bejelentést is tettem az önkormányzatnál, azt hittem, ez elég lesz” -mondta a Népszavának Kassai, aki vasárnap Kunhalmi Ágnessel, az MSZP választmányi elnökével és kerületi ellenzéki képviselőkkel együtt saját kézbe vette az ügyet: fehér festékkel takarták le az önkényuralmi jelképeket, jóvátételi gesztusként a holokauszt-emléknap után. 
Kassai emlékeztetett, a náci jelképek azért is különösen fájóak itt, mert Pestszentlőrincből 1944-ben 1100- 1300 zsidót deportáltak innen Auschwitzba, Déry Béla polgármestersége alatt.

„Ma Magyarországon ott tartunk, hogy újra 30 százalék feletti az antiszemiták aránya” - idézte a Závecz Research mérési eredményét Kunhalmi - „ ez pedig egyértelműen a kormány zsidóellenes Soros-propagandájának tudható be. Orbán hiába szereti magát a zsidók védelmezőjének beállítani, ha közben dübörög a gyűlöletkampány, és egyre több helyen bukkannak fel ilyen önkényuralmi jelképek”. Az MSZP-s politikus azt is kettős beszéd bizonyítékának látja, hogy miközben a miniszterelnök izraeli kollégájával barátkozik, rendszere újraéleszti a Horthy-korszakot, és olyan embereknek állítanának emlékművet, mint a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokár.

Az O1G jobban fáj?

Cinizmus, hogy a horogkeresztek három évig itt lehettek, miközben a kormány, ha gazdasági érdeke fűződik hozzá, öt perc alatt nekiront bárkinek az önkényuralmi jelképekre hivatkozva – ezt már Komáromi Zoltán, a Momentum helyi elnöke tette hozzá, aki szintén részt vett a falfestésben. Komáromi a Heineken vörös csillaga elleni hadjáratra utalt, de ugyanennyire kézenfekvő lett volna az Orbánt gúnyoló graffitik ügyét felemlíteni is. 
A Margit híd lábáról órák alatt eltüntették az „Orbán egy geci!” feliratot, nem maradhattak meg a házfalakon Basky kisvasutazó Orbán-képei sem, a náci jelképsorozat viszont évekig senkinek sem szúrt szemet.

A polgármester most hallott csak róla

Már ha egyáltalán tudott róla valaki: Ughy Attila fideszes XVIII. kerületi polgármester például állítólag tőlünk hallott először a horogkeresztes ügyről „Hozzám sem levél, sem más megkeresés nem érkezett, bár Kassai úr nyugodtan küldhetett volna erről levelet” - mondta Ughy, aki szerint az iskolával kapcsolatos kérdések már évek óta nem az önkormányzathoz, hanem a tankerülethez tartoznak. Hasonló esetben viszont azonnal intézkedtek, amikor Kispest határában, egy gázcsőről kellett eltüntetni egy önkényuralmi jelképet. Azóta csak a Heineken-üvegek vörös csillagaiba futok be - tette hozzá némi iróniával Ughy.
O1G felirat miatt helyszínelnek a Legfőbb Ügyészség előtt
Fotó: Lakos Gábor

Szíveskedjen máshova fordulni

Megkerestük a Kapocs Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola vezetését és a Klebelsberg Központot is. Érdeklődtünk, hogy tudtak-e az önkényuralmi jelképekről, és ha igen, miért nem távolították el azokat, kinek a feladata lett volna ez.  Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az oktatási központ egyetért-e Kunhalmiék fellépésével vagy készül-e valamilyen jogi válaszlépésre: bár a horogkereszt tiltott önkényuralmi jelkép, akárcsak az ötágú vörös csillag, más tulajdonának, kezelt vagyontárgyának lemázolása szintén szabálysértésnek számít.   Tényszerű válaszokat egyelőre nem kaptunk,  a beérkező levelek inkább az iskolafenntartó-rendszer kafkai szövevényére és bürokratizmusára  világítottak rá. Az iskola igazgatója, Váradiné Szép Emese arra kért minket, hogy írjunk a Klebelsberg Központnak, „akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tájékoztatott az üggyel kapcsolatosan.” Csakhogy a Klebelsberg időközben jelezte nekünk, hogy bár tiltott önkényuralmi jelkép miatt nem érkezett hozzájuk bejelentés,  2017 januárjától nem is ők, hanem a tankerületi központok tartják fent az iskolákat, és ők látják el az ezzel járó feladatokat.
Vagyis, ahhoz a külső-pesti központhoz kellene fordulnunk a horogkeresztekről szóló kérdésekkel, ami a jelek szerint már tud az ügyről, de nem nekünk küld választ, hanem a központi intézménynek jelentést.

Biztos, ami biztos, nekik is írtunk. Ha a tankerület válaszol, frissítjük cikkünket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 18:41

PDSZ: a kormány megsértette a sztrájktörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.29. 13:20

Fotó: Népszava
A mai napig nem adott választ a Miniszterelnökség a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 16-i levelére, amelyben sztrájkbizottság megalakulásáról tájékoztatta a szakszervezet a kormányt.
A levél mellé 12 pontos sztrájkköveteléseiket is csatolták. A sztrájktörvény szerint a kormánynak öt nap állt rendelkezésére, hogy kijelölje a tárgyalódelegációt, ám ezt nem tette meg.
- A kormány ezzel megsértette a sztrájktörvényt. Mivel az egyeztető eljárás nem a munkavállalónak fel nem róható okból nem jött létre, már lehet sztrájkot kezdeményezni

 – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Szűcs Tamás PDSZ-elnök. A sztrájk lebonyolításának körülményeiről a kormány helyett a munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) kezdenek tárgyalásokat. Ezzel együtt elindítottak egy kérdőívet, amelyben országosan mérik fel a pedagógusok sztrájkhajlandóságát. Szűcs Tamás figyelmeztetett: a sztrájkra nem a következő napokban kell számítani. A PDSZ jogértelmezése szerint az oktatási ágazatban ugyan nincs törvényi kötelezettség sztrájk idején elégséges szolgáltatások biztosítására, ám a munkáltatók valószínűleg másképpen vélekednek majd, így a bíróságra hárul majd a feladat, hogy döntsön erről a kérdésről. A PDSZ 12 pontjából öt konkrét ágazati követelés (pl. a pedagógusbérek számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen, csökkenjen a diákok, tanárok óraterhelése), a maradék hét pont pedig olyan általános követeléseket tartalmaz, amelyek több más ágazatot is érintenek (pl. a rabszolgatörvény visszavonása, a közalkalmazotti illetménytábla rendezése). Szűcs Tamás hangsúlyozta: a sztrájkbizottságuk nyitott, ahhoz bármelyik szakszervezet csatlakozhat. Arra a kérdésünkre, a másik nagy tanári érdekvédelmi szervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) kezdeményeztek-e együttműködést, Komjáthy Anna, a PDSZ budapesti ügyvivője úgy válaszolt: korábban több alkalommal is egyeztettek a PSZ-szel az együttműködés lehetőségéről, ám a legutóbbi találkozó óta nem kaptak visszajelzést. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott: valóban tárgyaltak arról, hogy a két szakszervezet alkosson akcióegységet, ám  
a PSZ Kongresszusa úgy döntött, amíg van esély arra, hogy tárgyalóasztal mellett szerezzenek érvényt követeléseiknek, addig tárgyalni fognak.

A következő egeztetésre január végén-február elején kerülhet sor a PSZ és a kormány között. Ha követeléseikre (amelyek hasonlóak a PDSZ pontjaihoz) nem kapnak érdemi válaszokat, megfontolják más eszközök bevetését is. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 13:21