Döntött a kormány: ezer forinttal lesz olcsóbb a harkányi fürdő

Publikálás dátuma
2019.01.29 15:52

Fotó: Habik Csaba
Az Orbán Viktor által jegyzett határozat a legfrissebb Magyar Közlönyben szerepel.
Mindössze ezer forinttal csökkentették a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztésére adott csaknem félmilliárdos összeget – vette észre az Index a legfrissebb Magyar Közlönyben. A miniszterelnök által jegyzett kormányhatározatban egészen pontosan az szerepel, hogy
a „454 475 500” szövegrész helyébe a „454 474 500” szöveg lép.
Az eredeti összeg egyébként a december 27-i Közlönyben szerepelt, akkor a Pénzügyminisztérium által kezelt Központi tartalékokból irányítottak át ennyi pénzt a Miniszterelnöki Kabinetiroda Turisztikai fejlesztési célelőirányzatába a harkányi fejlesztésre.

Olaj- és gyógyszerfüggővé teszik a Corvinust

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:04

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Erős molos és rajkos kötődésű magánalapítványnak adja át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését az Orbán-kormány. A jelenlegi és leendő diákoknak a jövőben az eddiginél is sűrűbben lesz érdemes követniük a Mol és a Richter árfolyamát.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója irányítja mostantól a Budapesti Corvinus Egyetem üzemeltetését átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt – jelentette be a helyszínen Palkovics László, az egyetem fenntartói jogaival eddig megbízott innovációs és technológiai miniszter. A kuratórium tagjai Csák János, Lánczi András, Martonyi János és Palotai Dániel; felügyelőbizottságot Bártfai Béla vezeti, tagjai Chikán Attila és Jánoskuti Levente. Nem lehet nem észrevenni a felsoroltak többségének erős kötődését úgy a Corvinus Egyetemhez, mint a Molhoz. Csák János az első Orbán-kormány idején két évig ült a Mol elnöki székében, a 2010-es választások után Magyarország brit nagykövete, jelenleg például a Richter igazgatósági tagja, illetve a Corvinus pénzügyi helyzetének átalakítását előkészítő testület vezetője. Martonyi János, az Orbán-kabinet volt külügyminisztere, a Mol igazgatósági tagja. Bártfai Béla a Molhoz szintén sok szállal kötődő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség elnöke; számos más tisztsége mellett megemlítendő, hogy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje. 
Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere, bár ma már inkább a kurzus bírálói közé tartozik. Ugyanakkor – már csak azért is, mert az egyetemnek a kuratóriumi tagokat az Orbán-kabinet számos tagjával összekötő, 1970-ben alapított Rajk Kollégiuma irányítója, illetve az egyetem korábbi rektora – megjelenése a listán szinte borítékolható volt. Lánczi András az egyetem jelenlegi rektora, a kormányagytröszt Századvég Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke. Kurzushűségét az átalakítási folyamatot férfimunkának minősítő mostani felszólásával is bizonyította, ami után néhány női hallgatón kisebb megfázási tünetek lettek úrrá. Palotai Dániel az Magyar Nemzeti Bank fő közgazdásza – így akár Matolcsy Györgynek is nagyobb rálátása lehet az alapítvány belső életére -, Jánoskuti Levente pedig az egyetemhez szintén nagyon sok szállal kötődő, McKinsey nevű tanácsadó cég budapesti irodájának vezető partnere. Kérdésünkre ugyanakkor Hernádi Zsolt elvetette, hogy a kuratóriumi vezetők kiválasztásánál molos és rajkos kötődésük központi szerepet játszott volna. A felszólalók is hangsúlyozták: a vezető testületekbe - különböző egyéb tisztségeiktől függetlenül - mindenkit magánemberként hívtak. A kormány a leginkább közgazdasági és társadalomtudományi profilú Corvinus működtetését átadja a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini magánalapítványnak. A szerveződésnek az állam biztosít tulajdonából 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt, így az jogosulttá válik az ezek után járó osztalékra is. Az alapítvány ebből származó idei bevételét lapunk kérdésére Hernádi Zsolt 13 milliárd forintra becsülte. Megjegyzendő: a pénzügyi háttér érzékeny kérdés, hisz a két cég nem ad, nem adhat osztalékelőrejelzést. Ugyanakkor mostantól lényegében ettől függ az egyetem jövője. 
Ezt a gordiuszi csomót Hernádi Zsolt úgy vágta át, hogy hosszú távon azért remélhető e két társaságtól egyfajta stabil osztalékbevétel. Habár nem zárta ki, hogy a gazdasági körülmények függvényében az osztalékfizetés egy-egy évben akár el is maradhat, emlékeztetett, hogy az alapítvány támogatásában más is részt vállalhat. Az esetleges bevételi hullámzásokra az alapítvány természetesen megfelelő gazdálkodással készül fel, aminek a tartalékolás is része - hangsúlyozta. Felszólalásában Palkovics László, Lánczi András és Hernádi Zsolt is reményét fejezte ki az iránt, hogy az átalakítás tovább emeli az oktatás színvonalát, így a Budapesti Corvinus Egyetem a világ 200 legjobbja közé kerülhet. (Pavlik Lívia, az intézmény kancellárja nem szólalt fel.)  Palkovics László hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, a magánalapítványi formát más egyetem esetén is bevezethetik.
Kérdésünkre Hernádi Zsolt leszögezte: az állami finanszírozást felváltó ösztöndíjrendszert 2021-től vezetik be. Habár ennek részletein még dolgoznak, abbéli reményét fejezte ki, hogy ennek révén a jelenleginél is több diák tanulhat az eddigi állami finanszírozáshoz hasonlóan tandíjmentesen. Kérdésre célként nevezte a diákság és a tanári kar fokozottabb nemzetköziesítését és az oktatók képzését. (Megjegyzendő: azt, hogy eme, az egyetemi közegben teljesen bevett fordulat milyen ellentmondásokat mutat a jelenlegi politikai kurzussal, jellemzi, hogy a kormánnyal szintén kitüntetetten jó kapcsolatokat ápoló Hernádi Zsolt a Mol által alapított Petőfi díjat tavaly decemberben annak a Václav Klausnak adta át, aki az ünnepségen ezt megköszönve éles kirohanást intézett "a multikulturalizmus előretörése" ellen.) Hernádi Zsolt azt sem tagadta: a Mol tizedének alapítványi kezelése még inkább növeli az olajtársaság ellenséges felvásárlási kísérletek elleni védelmét.

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07