A bíróság kimondta: nem lehet "csak úgy" megbilincselni valakit

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:52
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Újabb jogerős bírói ítélet állapította meg, hogy a pusztán megelőző jellegű, kézzelfogható kényszerítő körülmény és ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő.
Öt és fél éves közigazgatási jogvita zárult le a minap a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével. A Magyar Helsinki Bizottság - amely évtizedek óta dolgozik azon, hogy csak akkor és addig bilincseljen a rendőr, amíg az valóban szükséges - ügyfele jogsértő bilincselése miatt tett panaszt, ám a rendőrség semmi kivetnivalót nem talált a hatvani rendőrök kényszerintézkedésében.

Még 2013 júliusában Hatvan határában a rendőrök kukoricacímert gyűjtő emberekkel szemben jártak el - idézi fel az ügy részleteit a Magyar Helsinki Bizottság honlapja. Közülük a rendőrök két hátrabilincselt férfit bántalmaztak, egyiküknek a bordája is eltörött. Az ügyészség mégis arra jutott, hogy nem lehet vádat emelni a rendőrök ellen. A sértettek ezért úgynevezett pótmagánvádas eljárást indítottak, amelynek során Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a vádat. A büntetőbíróság bizonyítottnak találta a bántalmazásokat. 2016-ban az egyik rendőrt egy év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két bántalmazó társát pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélték. Aztán tavaly az egyik sértett polgárnak kártérítést is megítélt a bíróság, egyelőre nem jogerősen.

A megbilincselt férfiak annak idején azonnal panaszt tettek a rendőri intézkedéssel szemben. Egyiküket ugyan nem bántalmazták a rendőrök, de azonnal megbilincselték, és órákon át tartották bilincsben indokolatlanul. Ő ezt panaszolta meg, a rendőrség azonban nem ismerte el hibáját. Az öt és fél évig tartó, háromszor megismételt eljárásra most tett pontot a bíróság. A per során a rendőrség leginkább a szökés veszélyével érvelt. Mindezt egy olyan rendőrkapitányi jelentésre alapozták, ami egy évvel az eset után – tehát a panaszeljárás közben – készült. Ezt a bíróság jó okkal nem tekintette elfogadható bizonyítéknak, már csak azért sem, mert a korábbi rendőri jelentések arról szóltak, hogy a sértett együttműködő volt. A rendőrség arra is hivatkozott, hogy az eljárás alá vont emberek többen voltak, mint a kiérkező rendőrök. Csakhogy – érvelt a bíróság – két nőt és egy férfit nem bilincseltek meg, tehát őket nem tartották „veszélyesnek”, vagyis az öt rendőr uralni tudta a helyzetet. Az is szóba került, hogy a kukoricásban könnyű elszökni. Erre a bíróság azt mondta, hogy a környezeti körülmények önmagukban nem indokolják a bilincselést, csak akkor, ha társul hozzájuk valamilyen konkrét, az intézkedés alá vont személyében rejlő körülmény. A Magyar Helsinki Bizottság keresetében a Kúria egyik eseti, de elvi élű döntésére hivatkozott, miszerint konkrét körülménynek kell alátámasztania a bilincselés törvényben meghatározott okát, és távoli, csak elképzelhető lehetőség nem indokolhatja. A pusztán megelőző jelleggel, kézzelfogható kényszerítő körülmény, ténylegesen meglévő biztonsági kockázat nélküli bilincselés jogsértő. A korábbi ítéletet hivatkozási alapnak tekintette a közigazgatási bíróság is, és ebből levezette: hogyha nincsen a bilincselésre okot adó konkrét körülmény, márpedig a rendőrség nem tudott ilyet bizonyítani, akkor jogszerűtlen a bilincselés. A kényszerintézkedés megítélésének egységes hazai bírósági gyakorlata még nem alakult ki, emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják, ezért is lehet nagy jelentősége annak a strasbourgi bíróság előtt lévő ügynek, amelyben a TEK által órákon át „preventíven” hátrabilincselt panaszosokat ők képviselik.
Szerző

A Fidesz vesztes képviselőjelöltje négymilliót keres három munkahelyen

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:38
Csizi Péter
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Állami cégeknél tölti be főállásban az ügyvezetői posztot Csizi Péter.
Elvesztette a tavalyi parlamenti választást, cserébe egyszerre három állami cégnél töltheti be főállásban az ügyvezetői posztot Csizi Péter, a Fidesz volt országgyűlési képviselője – írja a 24.hu. A portál felidézi, hogy Csizi 2018 áprilisában kormánypárti színekben indult Pécsen, de a Fidesz-KDNP legtöbb vidéki jelöltjétől eltérően ő vesztett, így Mellár Tamás, az ellenzék jelöltje lett a város egyéni képviselője. Csizit azóta kétszer is kihagyták a megüresedett listás országgyűlési képviselői helyek kiosztásánál. Csizinek azonban ez nem jött rosszul, hiszen megtarthatta alig fél éve szerzett munkahelyeit: 2018 őszén ugyanis megkapta a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft., az ERFO Közhasznú Nonprofit Kft., illetve a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói megbízását. A három cég állami tulajdonban van, korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá tartoztak, de az utóbbi hónapokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek. A cikk szerint a pécsi fideszes kitűnő üzletet csinált azzal, hogy a Parlament helyett az állami cégekhez került, hiszen
a három posztért összesen 4 millió forintos bruttó fizetést kap.

Szerző
Témák
Csizi Péter

Az O1G-t rögtön lefestik, a horogkereszt évekig maradhat

Publikálás dátuma
2019.01.29. 14:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Náci szimbólumok sorakoztak egy pestszentlőrinci általános iskola tűzfalán, egy népszerű kirándulóhely és játszótér közelében: hiába van szó önkényuralmi jelképről, legalább három évig senki nem nyúlt hozzájuk.
Az útról és az iskolaudvarról nem is látszottak, a közeli erdőben kirándulók vagy a játszótérre tartó családok viszont évekig nézhették azt a három horogkeresztet, ami a pestszentlőrinci Kapocs utcai általános iskola tűzfalán virított. Helyzetük szimbolikusnak mondható: nem kimondottan szem előtt, de azért mégis csak jelen voltak, látványuk több ezer ember – tanulók, családok – tudatába égett

Évekig nem nyúltak hozzájuk

A három horogkeresztet Kassai Dániel pestszentlőrinci független önkormányzati képviselő fedezte fel séta közben – még három éve. A napokban újra arra járva döbbent rá, hogy azóta semmi sem változott. „Pedig telefonon bejelentést is tettem az önkormányzatnál, azt hittem, ez elég lesz” -mondta a Népszavának Kassai, aki vasárnap Kunhalmi Ágnessel, az MSZP választmányi elnökével és kerületi ellenzéki képviselőkkel együtt saját kézbe vette az ügyet: fehér festékkel takarták le az önkényuralmi jelképeket, jóvátételi gesztusként a holokauszt-emléknap után. 
Kassai emlékeztetett, a náci jelképek azért is különösen fájóak itt, mert Pestszentlőrincből 1944-ben 1100- 1300 zsidót deportáltak innen Auschwitzba, Déry Béla polgármestersége alatt.

„Ma Magyarországon ott tartunk, hogy újra 30 százalék feletti az antiszemiták aránya” - idézte a Závecz Research mérési eredményét Kunhalmi - „ ez pedig egyértelműen a kormány zsidóellenes Soros-propagandájának tudható be. Orbán hiába szereti magát a zsidók védelmezőjének beállítani, ha közben dübörög a gyűlöletkampány, és egyre több helyen bukkannak fel ilyen önkényuralmi jelképek”. Az MSZP-s politikus azt is kettős beszéd bizonyítékának látja, hogy miközben a miniszterelnök izraeli kollégájával barátkozik, rendszere újraéleszti a Horthy-korszakot, és olyan embereknek állítanának emlékművet, mint a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokár.

Az O1G jobban fáj?

Cinizmus, hogy a horogkeresztek három évig itt lehettek, miközben a kormány, ha gazdasági érdeke fűződik hozzá, öt perc alatt nekiront bárkinek az önkényuralmi jelképekre hivatkozva – ezt már Komáromi Zoltán, a Momentum helyi elnöke tette hozzá, aki szintén részt vett a falfestésben. Komáromi a Heineken vörös csillaga elleni hadjáratra utalt, de ugyanennyire kézenfekvő lett volna az Orbánt gúnyoló graffitik ügyét felemlíteni is. 
A Margit híd lábáról órák alatt eltüntették az „Orbán egy geci!” feliratot, nem maradhattak meg a házfalakon Basky kisvasutazó Orbán-képei sem, a náci jelképsorozat viszont évekig senkinek sem szúrt szemet.

A polgármester most hallott csak róla

Már ha egyáltalán tudott róla valaki: Ughy Attila fideszes XVIII. kerületi polgármester például állítólag tőlünk hallott először a horogkeresztes ügyről „Hozzám sem levél, sem más megkeresés nem érkezett, bár Kassai úr nyugodtan küldhetett volna erről levelet” - mondta Ughy, aki szerint az iskolával kapcsolatos kérdések már évek óta nem az önkormányzathoz, hanem a tankerülethez tartoznak. Hasonló esetben viszont azonnal intézkedtek, amikor Kispest határában, egy gázcsőről kellett eltüntetni egy önkényuralmi jelképet. Azóta csak a Heineken-üvegek vörös csillagaiba futok be - tette hozzá némi iróniával Ughy.
O1G felirat miatt helyszínelnek a Legfőbb Ügyészség előtt
Fotó: Lakos Gábor

Szíveskedjen máshova fordulni

Megkerestük a Kapocs Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola vezetését és a Klebelsberg Központot is. Érdeklődtünk, hogy tudtak-e az önkényuralmi jelképekről, és ha igen, miért nem távolították el azokat, kinek a feladata lett volna ez.  Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy az oktatási központ egyetért-e Kunhalmiék fellépésével vagy készül-e valamilyen jogi válaszlépésre: bár a horogkereszt tiltott önkényuralmi jelkép, akárcsak az ötágú vörös csillag, más tulajdonának, kezelt vagyontárgyának lemázolása szintén szabálysértésnek számít.   Tényszerű válaszokat egyelőre nem kaptunk,  a beérkező levelek inkább az iskolafenntartó-rendszer kafkai szövevényére és bürokratizmusára  világítottak rá. Az iskola igazgatója, Váradiné Szép Emese arra kért minket, hogy írjunk a Klebelsberg Központnak, „akiket a Külső-Pesti Tankerületi Központ tájékoztatott az üggyel kapcsolatosan.” Csakhogy a Klebelsberg időközben jelezte nekünk, hogy bár tiltott önkényuralmi jelkép miatt nem érkezett hozzájuk bejelentés,  2017 januárjától nem is ők, hanem a tankerületi központok tartják fent az iskolákat, és ők látják el az ezzel járó feladatokat.
Vagyis, ahhoz a külső-pesti központhoz kellene fordulnunk a horogkeresztekről szóló kérdésekkel, ami a jelek szerint már tud az ügyről, de nem nekünk küld választ, hanem a központi intézménynek jelentést.

Biztos, ami biztos, nekik is írtunk. Ha a tankerület válaszol, frissítjük cikkünket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 18:41