Nem érti az Európai Parlament, miért nem vitatkozik vele Orbán

A rabszolgatörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadása, a CEU amerikai akkreditációjú képzéseinek kiebrudalása, a kormánypárti sajtót tömörítő médiaalapítvány létrehozása, a kormányzati korrupció újabb megnyilvánulásai. Fejlemények, amelyek a Judith Sargentini EP-jelentésének szeptemberi elfogadása óta történtek, és amelyek biztosan szóba kerülnek a magyarországi alapvető jogok helyzetéről szóló szerda esti EP vitában.

A téma újabb megtárgyalását a Zöldek frakciója javasolta a rabszolgatörvény miatt rendezett decemberi tüntetések idején a "napról napra romló" magyarországi közállapotok miatt. A vitát nem követi állásfoglalás elfogadása, mert a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt frakciója csak ezzel a feltétellel adta támogatását a megrendezéséhez.

Mint parlamenti háttérbeszélgetéseinkből kiderült, az eszmecserét viszonylag hűvös érdeklődés előzi meg az EP-ben. Többen nem értik, hogy a magyar miniszterelnök ezúttal miért nem áll ki a politikája védelmében. A Néppárt nem kíván nagy jelentőséget tulajdonítani az Orbán-rendszer ismételt plenáris bírálatának, mivel egyébként is folyik jogállamisági eljárás Magyarország ellen. A balliberális oldal viszont a téma napirendre tűzésével nyomást akar gyakorolni a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsra és a soros román uniós elnökségre azért, hogy végre hozzanak érdemi döntéseket a tavaly szeptember óta zajló, és az EP által kezdeményezett 7. cikkelyes folyamat keretében.