Itt az Unió válasza a Brexit-szerződés újabb elhasalására: nincs újratárgyalás, kivéve, ha

Publikálás dátuma
2019.01.30. 07:26

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/ANADOLU
A mostani szerződés "a legjobb és egyetlen lehetséges mód" - a körülményekhez képest. De ha a britek mégsem fordítanának hátat a közös piacnak, még lenne miről egyeztetni.
Nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem - szögezte le kedd este szóvivője útján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. "A kiválási megállapodás a legjobb és az egyetlen lehetséges módja az Egyesült Királyság rendezett kilépésének, a backstop-rendelkezés is része a szerződésnek, s így nem tárgyalható újra" - ismertette Preben Aamann az uniós intézmények és sok tagállami vezető által már számtalanszor elismételt közös álláspontot. "Ez a bennmaradó huszonhetekkel egyeztetett álláspontunk" - húzta alá.
A londoni parlament alsóháza kedden felszólította a kormányt, hogy kérje a Brexit-szerződés újranyitását a bennmaradó EU-tagállamoktól, és tárgyaljon "alternatív lehetőségekről" a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett backstop-záradék helyett, amelynek célja annak biztosítása, hogy mindenféleképpen elkerüljék a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Ír-szigeten. Tusk szóvivője üdvözölte, hogy a brit törvényhozás el akarja kerülni a szigetország rendezetlen távozását, és arra kérte Londont, hogy mihamarabb tegye világossá szándékait a következő lépésekre való tekintettel. Kiemelte, hogy
az EU abban az esetben kész átdolgozni a kiválási szerződést, ha az Egyesült Királyság az eddigi irányelveit módosítva, más jövőbeli kapcsolatot kívánna kialakítani, például továbbra is része kívánna maradni az egységes piacnak vagy a vámuniónak.

Hozzátette ismételten azt is, hogy a huszonhetek indokolt esetben készek megfontolni a kilépés március 29-re tervezett határidejének meghosszabbítását. Aamann végül elmondta, hogy az EU a történtek ellenére folytatja a ratifikációs folyamatot, ahogyan ezzel párhuzamosan a felkészülést is a rendezetlen kiválásra.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főmegbízottja arról írt a Twitteren, hogy a képviselőtestületben nincs meg a többsége a kiválási szerződés vagy az ír-északír pótmegoldás "újranyitásának vagy felvizezésének". "Kiállunk Írország és a nagypénteki egyezmény mellett" - fogalmazott. A Politico brüsszeli hírportál eközben idézte az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő tisztségviselőjét, aki figyelmeztetett, hogy a brit miniszterelnöknek határozott visszautasításban lesz része, amennyiben semmi újat nem fog tudni felmutatni Brüsszelbe visszatérve.
Frissítve: 2019.01.30. 08:36

A Brexit határidejének kitolása és az újabb népszavazás is elbukott a brit parlamentben

Publikálás dátuma
2019.01.29. 21:39

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A keddi esti szavazások után sem került közelebb a megoldáshoz az Európai Unióból történő kilépést illetően az Egyesült Királyság.
298 igen és 321 nem szavazat mellett elbukott az az indítványt, amelynek célja az volt, hogy a brit parlament kérje az EU-tól a brexit határidejének kitolását - tudósít az euronews portál.

Szintén az ellenzők kerültek többsége (327-296 arányban) annál a javaslatnál, amelyet a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn-nak nyújtott be, és amelyben állandó vámuniót és egy esetleg újabb népszavazást sürgetett Brexit-ügyben.  A brit képviselők kedd este a fentiek mellett szavaztak Ian Blackford (Skót Nemzeti Párt) javaslatáról is: ennek lényege, hogy utasítsa el a parlament az egyezség nélküli kilépést, és ne vezesse ki Skóciát az EU-ból a skótok akarata ellenére. Ezt a módosítást is leszavazták: csupán 39-en szavaztak mellette és 327-en ellene. Egy másik módosító indítvány, melyet Dominic Grieve nyújtott be arról, hogy februárban és márciusban egy hatnapos periódusban ismét tárgyaljon a brit parlament a brexit feltételeiről, szintén sikertelen volt: ennél 321-301-re győztek a nemek.

A nap első módosító javaslata, amelyet elfogadott a parlament (318-310 arányban) a konzervatív Caroline Spelman indítványozta: ő egy elvi döntésről nyújtott be módosítót, amely szintén kizárná a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét. Graham Brady, az alsóházi tory pártcsoport legbefolyásosabb nem kormányzati tisztviselője által benyújtott módosító értelmében az alsóházi konzervatív frakció támogatja a Brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a vitatott backstop-mechanizmus helyett "alternatív" megoldás kerül be az egyezménybe az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. Ezt a javaslatot is elfogadta a parlament 317-301 arányban - írja a hvg.hu.

Kérdés, hogyan tovább: az Európai Unió korábban többször is hangsúlyozta, nem lehet újratárgyalni a brit kilépési megállapodást. Theresa May miniszterelnök közben leszögezte, hogy a brit kilépést, megállapodással vagy anélkül, de végre kell hajtani, mert a választók 2016-ban így döntöttek a brexitről szóló népszavazáson, ezért aggályosnak tartja, hogy egyes képviselők a folyamat késleltetésére vagy leállítására törekszenek.
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 21:53

A lengyel hatóság nem mond semmit az oroszbarát kárpátaljai támadókról

Publikálás dátuma
2019.01.29. 19:32
Támadás az ungvári KMKSZ-iroda ellen 2018 februárjában
Fotó: Nemes János / MTI
A kárpátaljai magyarok vezető politikusa szerint tisztázni kell, kik gyújtották fel tavaly februárban az irodájukat, de ha "esetleg külső erők" is voltak, az ukrán szélsőségesek erősödése ettől még tény.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) is csak a sajtóból értesült arról, hogy a szervezet ungvári irodája elleni tavaly februári támadás feltételezett tetteseit Lengyelországban fogták el és állították bíróság elé - tudtuk meg Brenzovics Lászlótól, a KMKSZ elnökétől. A jogászuk azóta már megírta a lengyel illetékeseknek a szükséges beadványokat, melyekben - sértett félként - tájékoztatást kérnek az ügy állásáról, ám választ egyelőre nem kaptak.

Január közepén derült ki, hogy
a lengyel hatóságok három ismert, szélsőjobboldali, oroszbarát lengyel aktivistát gyanúsítottak meg a támadással.

Az egyikük sajtóinformációk szerint azt vallotta a krakkói bíróságon, hogy Manuel Ochsenreiter putyinista német újságíró rendelte meg az iroda felgyújtását, akitől az elkövetők pénzt is kaptak az akcióra. A történtekkel kapcsolatban a magyar külügy a kezdetektől Ukrajnára mutogatott, mondván, északkeleti szomszédunknál előtörőben vannak a szélsőségesek. Az új fejlemények napvilágra kerülése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium csak szűkszavúan nyilvánult meg, mint írták: " elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy védjék meg a magyar embereket, tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar közösség biztonságáért. Az elkövetőknek pedig természetesen meg kell kapniuk a méltó büntetést a gyalázatos tettükért." Vagyis ekkor már nem említették az ukrán szélsőségeseket, ami azt sugallja, hogy ők sem zárhatják ki, hogy más szálak is vannak az ügyben.
Brenzovics László szerint egyébként még ha a szóban forgó támadáshoz "esetleg külső erőknek" is közük volt, ami jelenleg tisztázásra vár, az ukrajnai szélsőségesek erősödése ettől függetlenül is dokumentálható tény. Az elnök emlékeztetett, a KMKSZ ungvári irodája ellen két merénylet is volt tavaly februárban, a másiknál, ahol valakik robbanószerkezetet helyeztek el az épület ablakánál, a már elfogott feltételezett elkövetők ukrán állampolgárok, leszerelt ATO-s (terrorellenes műveleti) katonák. Az ő ügyüket az ungvári bíróság tárgyalja.

Az ügyben az "orosz szál" többek szerint azért sem zárható ki, mert a magyar kisebbség elleni támadás - az ukrán szélsőségesekre "kenve" - alkalmas lehetne arra, hogy tovább rontsa Magyarország és Ukrajna viszonyát,
ami az ukrán EU- és NATO-közeledést akadályozni igyekvő Oroszországnak éppenséggel kapóra is jöhet.

Minderről kikértük a KMKSZ elnökének véleményét is, aki azt közölte, a két ország közötti feszült viszony elsősorban a kisebbségi jogok szűkítése terén tett ukrán törvényi intézkedések miatt alakult ki, melyet tovább fokoznak a magyarellenes megnyilvánulások. Csak bízni tudnak abban, hogy a jövőben ez megváltozik.
Szerző