Lázár János és az ő vadászkastélya: engedély nélkül sajátították ki közföldeket az önkormányzat szerint

Publikálás dátuma
2019.01.30. 08:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kimérte a földmérő, önkormányzati területet csaptak hozzá a kastélyhoz. A kérdéssel a márciusi közgyűlésen foglalkozik majd Hódmezővásárhely önkormányzata.
Lázár János batidai vadászkastélyhoz vezető út egy részét úgy kerítette le a kastélyt működtető cég, hogy ahhoz nem kért engedélyt az önkormányzattól, írja a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal gyorshír szolgálata nyomán a hvg.hu. A város földmérővel mérette ki a helyszínen, így állapították meg, hogy a magántulajdonhoz csatolt terület az önkormányzat tulajdonában van, de az iratok között nem találtak engedélyt, amely ehhez hozzájárult volna.
"Az utat az önkormányzat írásos engedélye nélkül kerítették el és használták kizárólagosan"

- jelenti ki a gyorshír szolgálat közösségi oldalán. A kialakult helyzet megoldására a kérdést a márciusi közgyűlésen fogják elővenni. Vagy az út használatba adásáról születik majd döntés - vagyis a Lázár-kastély bizonyos feltételekkel megkaphatja azt -, vagy a kastély kerítésének áthelyezéséről. A kastélyt működtető cég jogi képviseletét ellátó ügyvéd már fel is ajánlotta az önkormányzatnak az ellentételezést - bár nem ismerte el, hogy jogszerűtlenül használnák azt jelenleg.
Szerző

Nettó 240 ezer forint - főállású anyasággal pörgethetné fel a kormány a gyerekvállalási kedvet

Publikálás dátuma
2019.01.30. 08:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Februárban jelenti be Orbán a nemzeti konzultáció eredményeiből levont "tanulságokat", és a Fidesz terveit a családokkal.
"Nem lehetetlen egy nagy erejű, eddig ismeretlen új elem bevezetése. Ezt meg fogjuk oldani" – fogalmazott Orbán Viktor sejtelmesen a Kossuth rádiónak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne még több gyerekszülésre rávenni a magyar nőket. A hvg.hu a legutóbbi nemzeti konzultáció kérdéseiben véli megtalálni, hogy mire készülhet az Orbán-kormány: ott ugyanis rákérdeztek, hogy támogatnánk-e, hogy az állam elismerje a főállású anyaság intézményét, és állítólag a válaszadók 93,7 százaléka - állítólag 1,27 millió ember - igennel felelt erre.
Hogy a főállású anyaság lehet az új elem, arra utalnak más jelek is. Az egyik kormányközeli lapban, a Magyar Időkben jelent meg januárban egy részletes cikk A főállású anyaság feltételei címmel, mely a Benda József-féle Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom érveit és elképzeléseit vonultatja fel. Benda József neve 2016-ból lehet ismerős, amikor a szingliadó ötlete mint kormányközeli elképzelés általa bukkant fel.
A hivatásos szülőség egy munkaviszonyt jelentene azoknak, akik úgy döntenek, hogy egy harmadik gyereket is vállalnak, vagy ennél többet

- mondta a hvg.hu-nak nyilatkozó Benda. Ők – szükség esetén egy családi életre nevelés típusú képzés elvégzése után – fizetést kapnának azért, hogy otthon maradjanak a gyerekekkel. Ez lehetne bármelyik szülő. Brenda a most 38-41 éves "Ratkó-unokákra" számít a "demográfiai fordulat" elindításában, korukra való tekintettel pedig fél éven belül bevezetné az új rendszert, mely keretében az átlagfizetésnek megfelelő, havi nettó 236-244 ezret adna a szülőként munkába álló embereknek. Az anyag az Emmihez is eljutott, ők pedig kérdésre azt közölték:
"Orbán Viktor a konzultációból levont tanulságokat, és az azokból fakadó döntéseket a február 10-i évértékelőn fogja a nyilvánosság elé tárni".

Az egyszülős családok szegénységi kockázata magas, több mint egyharmaduk szegénységben vagy nélkülözve, deprivációban él, és ez a tendencia nem csökken - mondta el a lapnak Darvas Ágnes szociológus. A legrosszabb helyzetű csoportok helyzete nem javul, a legalsó jövedelmi tized gyerekei folyamatosan leszakadóban vannak, és éppen ezek a családok nem tudnak élni a 2010 óta megerősödött és kialakított családi adókedvezménnyel, mivel a szülőknek nincs vagy nem elegendő a jövedelmük, a családi pótlék viszont 2008 óta nem nőtt. Hiába költ az állam 2010 óta többet családtámogatásra (ha a családi pótlékot és a családi adókedvezményt együttesen nézzük), ha a GDP-növekedés arányához képest ez mégis kevesebb – mondja a kutató. Így a családi pótlék összege a GDP 1,3 százalékáról lement a GDP 0,8 százalékára.
Nem egy olyan vélemény van, mi szerint a kormánynak előbb létbiztonságot kéne teremtenie, és utána a fentihez hasonló erőltetett megoldások nélkül is mernének családot alapítani az emberek. Ám amíg egy átlagos fizetésből a fiataloknak lakhatásra sem igazán futja, aligha fognak gyereket vállalni.
Szerző
Frissítve: 2019.01.30. 08:21

Az Orbán-rezsim irányultsága miatt aggódik a térség legtekintélyesebb amerikai specialistája

Publikálás dátuma
2019.01.30. 07:35

Fotó: Saul Loeb / AFP
Heather Conley, a Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központja európai programjának igazgatója szerint Washingtont komolyan aggasztja Orbán politikája.
Valóban aggódik az Egyesült Államok Magyarország szövetségesi hűsége miatt?
Nem beszélnék a szövetségesi hűségről. Inkább a magyar politika iránya vált ki aggodalmat, mert nyíltan szembemegy az Egyesült Államok biztonsági érdekeivel. Az utóbbi hónapokban pedig mintha fel is gyorsultak volna a biztonsági érdekeinkkel ellentétes fejlemények, márpedig ezek szerintem nem maradhatnak válasz nélkül.

Milyen biztonsági érdekekről van szó?
Elsőként is komolyan aggódunk az orosz befolyás erősödése miatt. Például Magyarország Moszkvának adott ki két olyan (fegyverkereskedelemmel gyanúsított - a szerk.) személyt, akit az Egyesült Államok is nagyon szeretett volna megkapni. Aztán ott van Putyin elnök állandó meghívása. Továbbá az, hogy Magyarország blokkolja a magas szintű NATO-Ukrajna találkozókat. Ez szerintem a Kreml érdekeit szolgálja, ami nem vall az USA szoros szövetségesére.

Orbán Viktor valóban le tudja fékezni a NATO és Ukrajna együttműködését?
Lehetetlenné teszi a vezető politikusok találkozóit, a politikai előrelépést. Úgyhogy igen, ő egymaga teszi lehetetlenné a szövetség kialakítását.

Ön tavaly májusban Charles Gatival írt cikkében előre figyelmeztetett, hogy az elvtelen alku Orbán esetében sem fog működni. Mégis, hogyan lehetne előmozdítani közös dolgainkat?
Teljesen át kellene alakítani az amerikai hozzáállást. Már mindenféle botokkal és mézesmadzagokkal próbálkoztunk, de az utóbbiak csak még több nehézséget eredményeztek. Érdekes lesz megfigyelni, mit kezd a helyzettel a Képviselőház, amely a Szenátus mellett szintén hatással van a külpolitikára. Nemzetbiztonsági és szakértői körökben máris erős kétpárti aggodalmat vált ki Magyarország jövőbeni irányultsága. Nagyon meglepő volt, hogy Wess Mitchell helyettes államtitkár lemondásakor az okok között előkelő helyen szerepelt Magyarország-politikájának kudarca. Érdekes volt látni, hogy a Magyarországgal kapcsolatos hírek akkor is komoly teret kaptak a sajtóban, amikor pedig egyszerre több jelentős nemzetközi válság zajlott, például Venezuelában.

Innen azt hittük volna, hogy Mitchell inkább Oroszország miatt távozott.
Mitchell döntésében szerepet játszhatott a verseny Oroszországgal és Kínával, illetve a most kibukott magyar "konstruktív semlegesség" is. Persze Orbán már évekkel ezelőtt is a keletről fújó szélről beszélt, márpedig nekünk biztosnak kell lennünk szövetségeseinkben, hogy azok megvédelmezik a közös érdekeket. A másik dolog a liberalizmus és illiberalizmus kérdése, amelyben Orbán szabja meg a trendet. Ez szintén nagyon aggasztja a washingtoni nemzetbiztonsági köröket. Ezzel foglalkoznunk kell - az országunkon belül és kívül is. Meg kell néznünk, mi történik azokkal a szövetségeseinkkel, amelyek már nem liberális demokráciák. A két tényező közösen okozza, hogy Magyarország ennyire a figyelem középpontjába került.

Mennyire fontos a kétoldalú védelmi együttműködési megállapodás?
Nagyon fontos. Ez megint olyan probléma, amit nem értek, hogyan merülhetett föl, hacsak nem más fővárosokból akarták így. A megállapodásra azért van szükség, hogy a szövetség biztosítani tudja a kollektív védelmet, reagálni tudjon a válságokra, illetve hogy megvédjük az amerikai katonákat. Nem tudom, ez miért lett éppen most probléma, amikor pedig minden külső körülmény arra utal, hogy erősíteni kellene az amerikai-magyar védelmi együttműködést. Ha ez is a magyar irányultság változását jelzi, akkor ezzel gyorsan foglalkoznunk kell.

Orbán és az amerikai nagykövet beszélgetésének kiszivárogtatása egyfajta nyomásgyakorlás Mike Pompeo külügyminiszter budapesti útja előtt?
Erről nincs belső információm. De az biztos, hogy erős figyelem fogja kísérni Pompeo látogatását, azt, hogy pontosan mit mond majd a kétoldalú kapcsolatokat zavaró problémák egyre bővülő listájáról. Innen fogjuk tudni, folytatódik vagy változik az utóbbi két év amerikai politikája. A törvényhozási és sajtóérdeklődés pedig tovább növeli a tétet.

A CEU részleges elüldözését már megbocsájtották Washingtonban?
Ez volt az egyik fontos fokmérője annak, hogy működik-e a Mitchell-féle kapcsolatépítési politika. Magyarország azonban nem csak a CEU esetében lépte át a határt, hanem egy sor más kérdésben is. A CEU helyzete fontos mércéje lesz Magyarország további irányultságának, a demokrácia, a tolerancia és a befogadás ügyének. Bár a mostani amerikai kormányzat megpróbálja meghaladni a CEU ügyét, a további események jól fogják jelezni, merre mennek a dolgok. Ez pedig más országok Amerika-politikájára is hatással lesz.

Miért nem segíti a párbeszédet Trump elnök és Orbán miniszterelnök ideológiai hasonlósága?
Nem tudom, hogy mit gondolnak a Fehér Házban, miért nem jött még létre a legmagasabb szintű találkozó. Lehet, az utóbbi hónapok magyar döntései arról győzték meg őket, hogy a dolog túl bonyolult és nem éri meg. Pedig mások, például a februárban érkező olasz miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini, kaptak a meghívást.

Lehet, hogy az apparátusban megbúvó "mély állam" vagy éppen Soros György akadályozza a párbeszédet?
Inkább attól félek, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felmerült problémák túlságosan is megterhelték a csúcstalálkozó lehetőségét. A dolog nem személyes, ami gondot okoz, az a lényeg: túl sok a rendezetlen kérdés a kapcsolatainkban. Abban bízom, hogy Pompeo külügyminiszter látogatása beindítja a folyamatokat. Ha nem, az nagyon aggasztó lenne jövendő kapcsolataink szempontjából.

HEATHER CONLEY

Térségünk egyik legtekintélyesebb amerikai szakértője. 2001 és 2005 között, tehát George W. Bush republikánus kormánya idején az amerikai külügyben ő felelt az észak- és közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatokért.

„Álhírek”

A magyar kormányfő szerint a nemzetközi és a magyar sajtóban „álhírek jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban”. A hír azért érdekes, mert az MTI nem írta le, mire reagált Orbán Viktor. Hétfőn az Átlátszó és a The Wall Street Journal is arról írt, erősen megrendült a bizalom Orbán Viktorral szemben az amerikai kormányban és a magyar miniszterelnök azt szeretné, semleges legyen az ország.