Ultimátumot kaptak a gyorséttermek

Publikálás dátuma
2019.01.30. 17:17
Illusztráció
Fotó: Foodcollection GesmbH / AFP
Klímafenntarthatósági program kidolgozására szólította fel a portfóliójába tartozó legnagyobb gyorsétteremláncokat, az összesen 6500 milliárd dolláros vagyont kezelő Aviva Investors, a BMO Global Asset Management és az Aegon Asset Management.
Márciusig a gyorséttermeknek a vízfelhasználás fenntarthatósága mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is meg kell tervezniük. Ráadásul úgy, hogy a vállalati klímastratégiákat nyilvánosságra is kell hozniuk. A felszólításhoz mellékelt, tudományos érveket felsorakoztató FAIRR-jelentést a brit befektetési bankár és filantróp Jeremy Coller alapítványának kutatói állították össze. A 80 nagybefektető által szignált levél a 16 ország vezető mezőgazdaság-, társadalom- és orvostudományi kutatóit, valamint ökológusait tömörítő nemzetközi EAT Alapítvány friss jelentésére hivatkozik. Ez alapján a Föld ökológiai stabilitását leginkább az emberiség fenyegeti, végső pusztulásának elkerüléséhez pedig globális mezőgazdasági forradalmat kell végrehajtania. Ehhez a termelés és előállítás fenntartható hozamnövelése mellett a táplálkozást is radikálisan át kell alakítani – írta a Qubit a BBC alapján.
A befektetői csoport nem a húsról akarja lenevelni a gyorséttermeket, illetve vendégeiket. Az EAT bolygódiétának (planetary diet) elnevezett, átlagosan napi 2500 kalóriás étrendben is szerepel marhahúsból készült hamburger, sertés- és baromfitermék, illetve hal is. Azt azonban mindenképpen el akarják érni, hogy a globális piaci szereplők olyan ellátási láncot dolgozzanak ki, amelyek az éttermeik helyi adottságainak figyelembevételével szerzik be az alapanyagokat, és a közvetlen, illetve tágabb környezetüket legkevésbé terhelően szervezzék munkafolyamataikat. A felszólítás mellékleteként elküldött FAIRR-jelentés felhívja a címzettek figyelmét arra is, hogy az egészségügyileg optimális fehérjebevitel nemcsak húskészítményekkel oldható meg. Diófélékkel és tejtermékekkel – tejjel, vajjal, sajtokkal – a nagy részük kiváltható, növényi eredetű élelmiszerekkel kiegészítve pedig a gyorsételek piaca is fenntarthatóvá alakítható. 
A lap a Financial News alapján azt írja, egy másik befektetői koalíció az ENSZ decemberi katowicei klímacsúcsán az energiaipar szereplőit szólította fel a klímatudatos cselekvésre, valamint hasonló cselekvési tervek kidolgozására és közzétételére.
Szerző
Frissítve: 2019.01.30. 21:46

Elnyelheti a föld Teheránt

Publikálás dátuma
2019.01.30. 16:16
Illusztráció
Fotó: Fatemeh Bahrami / Anadolu Agency / AFP
Az évtizedek óta tartó szárazság miatt süllyed a talaj az iráni főváros környékén. A kialakuló víznyelők és repedések már a környék épületeit és vízvezetékeit is károsítják.
A tartós, nagyjából három évtizede tartó aszály miatt süllyed a talaj és egyre több víznyelő és kilométeres repedések keletkeznek Teherán környékén - írta a 24.hu a Live Science cikke alapján. Egy tavaly decemberben bemutatott vizsgálat szerint az aszály miatt a régió talaja igen gyorsan, évente mintegy 25 centiméterrel süllyed. A legújabb elemzés is hasonló eredményre jutott, évente 22 centiméter az ereszkedés mértéke. 
A talaj süllyedése, illetve a kialakuló víznyelők és repedések már a környék épületeit és vízvezetékeit is károsítják, a folyamat a repülőtereket, olajfinomítókat, autópályákat és a vasútvonalakat is fenyegeti.

A szárazsággal párhuzamosan a lakosság létszáma is emelkedik, így a ma már 8,5 milliós lakosú városnak a vízszükséglete is folyamatosan nő. A kevés csapadék miatt vizet csak a föld mélyéről lehet nyerni, az azonban évről évre egyre sósabb, ami tovább szárítja a talajt. A szakértők szerint a talajban sok helyen már olyan mértékű a károsodás, hogy hiába is érkezne nagyobb mennyiségű csapadék, a helyi kőzetek nem tudnának elegendő nedvességet felvenni.
Szerző
Témák
Teherán
Frissítve: 2019.01.31. 06:51

Jégmentessé válhatnak az északi félteke tavai a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2019.01.29. 15:15
Illusztráció
Fotó: Vladimir Smirnov / AFP
Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt - figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.
Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak - írja a BBC hírportálja.    Ez a jelenség már most problémát jelent az érintett tavak környékén élő közösségek számára, amelyek az élelemszerzés és a társadalmi kapcsolataik tekintetében is rá vannak utalva a befagyott tavakon áthaladó utakra. A kutatók továbbá a klímaváltozás egyik fontos, hosszú távú "jelzőjeként" tekintenek a tavak jégborítására. A Nature Climate Change című folyóiratban publikált mostani tanulmányban, amely a tavak jégveszteségéről készített eddigi legátfogóbb elemzés, a kutatók azt állítják, hogy a jövőben még több tó válhat jégmentessé a téli hónapokban.
 A szakemberek szerint amennyiben sikerül a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozni a század végéig, akkor több mint 35 ezerre fog nőni azoknak a tavaknak a száma, amelyeken az időszakos jégtakaró lesz a jellemző a téli hónapokban. Ez 394 millió, az érintett tavaktól nagyjából egy órányira élő emberre lenne hatással. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig - amelyben a század végére 8 Celsius-fokkal melegszik a globális átlaghőmérséklet -, az érintett tavak száma 230 400 lenne. A tanulmány készítői szerint ez nem egy hosszú távú előrejelzés, hanem már most érezni a felmelegedés hatásait.
"Ez most történik - az észak-amerikai Felső-tó például már nem fagy be minden télen. A Nagy-tavakat is elérte a változás"

- mondta a tanulmányt vezető Sapna Sharma, a torontói York Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a világ minden tájáról van már példa olyan tavakra, amelyek ezen a nagy változáson mennek keresztül.

A tavak jégborításának eltűnése nem csupán a szabadtéri korcsolyázás vagy a jég alatti halászat végét jelenti, hanem komoly hatással van a környezetre is. Azok a tavak, amelyek nem fagynak be, nagyobb mennyiségű vizet veszíthetnek el a párolgás révén. A télen jégmentes tavak tavasszal gyorsabban melegszenek, aminek hatására könnyebben beindulhat az ártalmas algavirágzás és emellett csökkenhet a víz oxigéntartalma, ami hatással van az élővilágra. A kutatók megállapították, hogy a tavak téli jégtakarójának legnagyobb ellensége a levegő hőmérséklete, ugyanakkor a tó alakja és mélysége is befolyásolja a jégborítás kialakulását.
Szerző