Turisták, bulinegyed, miegymás - Karácsony Gergely éjszakai polgármestert nevezne ki

Publikálás dátuma
2019.01.30 16:08

Fotó: Üveges Zsolt
A Párbeszéd főpolgármester-jelöltje szerint Tarlósnak már rég lépnie kellett volna a bulinegyed ügyében, és ezt vallja: nagyon buta "turistastratégiát" hajt a kormány.
Tarlós István főpolgármester kerekasztal-megbeszélést hívott össze a bulinegyed miatt egy helyi civil közösség, az Élhető Erzsébetváros Egyesület kezdeményezésére. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesült alapítója ezzel kapcsolatban az Indexnek azt mondta: a megbeszélésen, amelyen a kerület az aljegyzővel és egy hatósági irodavezetővel képviseltette magát,
lényegében egyetértés mutatkozott abban, hogy a helyzet mindenképpen egy komolyabb szabályozásért kiált.
A Főpolgármesteri Hivatal részéről Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Németh László, a hivatal városigazgatás főosztályának vezetője, valamint Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzat rendészeti igazgatóságának szolgálati igazgatóhelyettese is jelen volt, a civilek szerint márpedig javaslatuk a kereskedelmi törvény módosítására vonatkozóan sem ütközött elutasításba, sőt, egy terézvárosi nyitvatartási rendelet mintájára készülő kerületi szabályozás is szóba került. Úgy tűnik tehát, hogy a főpolgármester lépni kíván a bulinegyed ügyében. Vélhetően azért, mert kampány van. A voksmaximalizálási gyanút támasztja alá, hogy a helyi szórakozóegységek miatt 2017 óta aktívan tiltakozó civilek többször kérték a fideszes város- és kerületvezetést, hogy álljanak velük szóba, ám a 2017-es fővárosi közmeghallgatáson Tarlós ezt még visszautasította).

Az érdekek összehangolása

Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje ezzel kapcsolatban megkeresésünkre közölte: Tarlós Istvánnak már rég lépnie kellett volna az ügyben, és kezdeményezni egy olyan együttműködést, partneri viszony kialakítását, melynek során leültetik a különböző feleket és közös megoldásra jutnak. Karácsony Gergely programjában szerepel az „éjszakai polgármester” tisztsége is: mint mondta, nagyon sok nyugat-európai városban vannak ezzel kapcsolatos megoldások. A lényeg az, hogy ez 
egy olyan szereplő beiktatását jelenti, aki az éjszakai élet, illetve a turizmus szereplői és a helyben lakó emberek között az érdekek összehangolásán dolgozik.
És a jelek szerint igény lenne egy ilyen "harmóniateremtőre": a Pulzus azt mérte, hogy az emberek nagyobb része, egész pontosan
58 százalék
örülne az éjszakai polgármesternek.
Kiemelte, hogy meg kell próbálni olyan irányba vinni a turizmust, ami a helyben lakók számára nem jelent elviselhetetlen terheket, és például a bulinegyed esetében el kell érni azt, hogy egyre inkább a kulturális turizmus legyen meghatározó.
„Ez egy minden európai nagyvárost érintő probléma, és mindenhol fölvették a kesztyűt ennek a megoldása érdekében. Mindenhol a partneri viszony kialakítására törekedtek, és az éjszakai polgármesternek az a dolga, hogy közvetítsen a különböző felek között. Ezt elmulasztotta eddig a VII. kerületi polgármester is és a főpolgármester is”
– tette hozzá Karácsony Gergely.
A Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere arról is beszélt: ez az intézkedés a helyi konfliktust tudja orvosolni. Azonban Budapestnek kell, hogy legyen turisztikai stratégiája, ami jelenleg gyakorlatilag nincs. Ennek pedig azt kell céloznia, hogy a Budapestre érkező idegenforgalom a város legkülönbözőbb területein jelenjen meg.
„Ehhez képest a kormány például a Liget-projekttel és más fejlesztésekkel azt a nagyon buta stratégiát folytatja, hogy egy fizikai térben próbálja összezsúfolni a Budapestre érkező turizmust”
– fogalmazott.

Nemrég Prágában vezették be a tisztséget

A cseh főváros önkormányzata múlt hétfőn Jan Sternet nevezte ki „éjszakai polgármesternek”, aki munkatársaival – elsősorban a belváros és a városi rendőrség képviselőivel együtt – a cseh főváros éjszakai életének a problémáival fog foglalkozni. A sajtó szerint a lakosságot leginkább a rendkívül zajos éjszakai élet, a bárok és a vendéglők körüli szakadatlan mozgás zavarja. Hana Trestíková városi tanácsos az MTI összefoglalója szerint a döntéssel kapcsolatban közölte:
„Szeretnénk elkerülni a félreértéseket. Az éjszakai polgármester szerepe nem az lesz, hogy járja a várost és csendre intse a szórakozó embereket. Szisztematikus intézkedéseket szeretnénk hozni a nyugodtabb és kulturáltabb éjszakai élet érdekében, összhangba kell hozni a magán- és a közérdekeket, ami időbe fog kerülni.”
Leszögezte, hogy a város vezetésének nem az éjszakai élet visszaszorítása a célja, hanem a kulturált belvárosi szórakozás szabályainak a kialakítása. Az éjszakai polgármester tisztségének bevezetése összhangban van az önkormányzat azon igyekezetével, hogy módosítsák a Prágáról mint olcsó szórakozási helyről kialakult képet.

Rászállnak a hatóságok a bulinegyedre

Mint megírtuk, Pintér Sándor egy január 25-i írásbeli válaszából derült ki, hogy 2019-ben a fennálló közbiztonsági helyzethez igazítva a szükséges mértékben növeli a jelenlétet a rendőrség az úgynevezett bulinegyedben.  A belügyminiszterhez Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő fordultkét írásbeli kérdéssel, hogy megtudja, fel kíván-e lépni a „sokasodó lakossági panaszok”, valamint az egyre nagyobb kihívást jelentő közbiztonsági problémák ügyében a Budapest VI. és VII. kerületében működő bulinegyedben. Pintér összevont válasza szerint éppen a napokban, azaz január 18-án razziázott a rendőrség a helyszínen, ahol a komplex „bűnügyi és rendészeti akció” célja volt „a közterületi jogsértések elkövetésének megakadályozása, az ott bűnelkövetés céljából tartózkodó személyek felderítése, továbbá a személyszállítást végzők ellenőrzése". A belügyminiszter emellett ígéretet tett arra is, hogy a rendőrség folytatja az akciósorozatot.

Szerző
Frissítve: 2019.01.30 17:19

Kazahsztán, Kína: otthonos keleti diktatúrákba látogat Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Tegyük hozzá : Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Kazahsztán tehát továbbra is diktatúra, de mit tegyünk, ha Orbán inkább otthon érzi magát ott, mint Brüsszelben - ahogy ezt már egy 2015-ös látogatása során is elismerte.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés.  Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak, 

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06