Turisták, bulinegyed, miegymás - Karácsony Gergely éjszakai polgármestert nevezne ki

Publikálás dátuma
2019.01.30 16:08

Fotó: Üveges Zsolt
A Párbeszéd főpolgármester-jelöltje szerint Tarlósnak már rég lépnie kellett volna a bulinegyed ügyében, és ezt vallja: nagyon buta "turistastratégiát" hajt a kormány.
Tarlós István főpolgármester kerekasztal-megbeszélést hívott össze a bulinegyed miatt egy helyi civil közösség, az Élhető Erzsébetváros Egyesület kezdeményezésére. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesült alapítója ezzel kapcsolatban az Indexnek azt mondta: a megbeszélésen, amelyen a kerület az aljegyzővel és egy hatósági irodavezetővel képviseltette magát,
lényegében egyetértés mutatkozott abban, hogy a helyzet mindenképpen egy komolyabb szabályozásért kiált.
A Főpolgármesteri Hivatal részéről Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Németh László, a hivatal városigazgatás főosztályának vezetője, valamint Hermann Gábor, a Fővárosi Önkormányzat rendészeti igazgatóságának szolgálati igazgatóhelyettese is jelen volt, a civilek szerint márpedig javaslatuk a kereskedelmi törvény módosítására vonatkozóan sem ütközött elutasításba, sőt, egy terézvárosi nyitvatartási rendelet mintájára készülő kerületi szabályozás is szóba került. Úgy tűnik tehát, hogy a főpolgármester lépni kíván a bulinegyed ügyében. Vélhetően azért, mert kampány van. A voksmaximalizálási gyanút támasztja alá, hogy a helyi szórakozóegységek miatt 2017 óta aktívan tiltakozó civilek többször kérték a fideszes város- és kerületvezetést, hogy álljanak velük szóba, ám a 2017-es fővárosi közmeghallgatáson Tarlós ezt még visszautasította).

Az érdekek összehangolása

Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje ezzel kapcsolatban megkeresésünkre közölte: Tarlós Istvánnak már rég lépnie kellett volna az ügyben, és kezdeményezni egy olyan együttműködést, partneri viszony kialakítását, melynek során leültetik a különböző feleket és közös megoldásra jutnak. Karácsony Gergely programjában szerepel az „éjszakai polgármester” tisztsége is: mint mondta, nagyon sok nyugat-európai városban vannak ezzel kapcsolatos megoldások. A lényeg az, hogy ez 
egy olyan szereplő beiktatását jelenti, aki az éjszakai élet, illetve a turizmus szereplői és a helyben lakó emberek között az érdekek összehangolásán dolgozik.
És a jelek szerint igény lenne egy ilyen "harmóniateremtőre": a Pulzus azt mérte, hogy az emberek nagyobb része, egész pontosan
58 százalék
örülne az éjszakai polgármesternek.
Kiemelte, hogy meg kell próbálni olyan irányba vinni a turizmust, ami a helyben lakók számára nem jelent elviselhetetlen terheket, és például a bulinegyed esetében el kell érni azt, hogy egyre inkább a kulturális turizmus legyen meghatározó.
„Ez egy minden európai nagyvárost érintő probléma, és mindenhol fölvették a kesztyűt ennek a megoldása érdekében. Mindenhol a partneri viszony kialakítására törekedtek, és az éjszakai polgármesternek az a dolga, hogy közvetítsen a különböző felek között. Ezt elmulasztotta eddig a VII. kerületi polgármester is és a főpolgármester is”
– tette hozzá Karácsony Gergely.
A Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere arról is beszélt: ez az intézkedés a helyi konfliktust tudja orvosolni. Azonban Budapestnek kell, hogy legyen turisztikai stratégiája, ami jelenleg gyakorlatilag nincs. Ennek pedig azt kell céloznia, hogy a Budapestre érkező idegenforgalom a város legkülönbözőbb területein jelenjen meg.
„Ehhez képest a kormány például a Liget-projekttel és más fejlesztésekkel azt a nagyon buta stratégiát folytatja, hogy egy fizikai térben próbálja összezsúfolni a Budapestre érkező turizmust”
– fogalmazott.

Nemrég Prágában vezették be a tisztséget

A cseh főváros önkormányzata múlt hétfőn Jan Sternet nevezte ki „éjszakai polgármesternek”, aki munkatársaival – elsősorban a belváros és a városi rendőrség képviselőivel együtt – a cseh főváros éjszakai életének a problémáival fog foglalkozni. A sajtó szerint a lakosságot leginkább a rendkívül zajos éjszakai élet, a bárok és a vendéglők körüli szakadatlan mozgás zavarja. Hana Trestíková városi tanácsos az MTI összefoglalója szerint a döntéssel kapcsolatban közölte:
„Szeretnénk elkerülni a félreértéseket. Az éjszakai polgármester szerepe nem az lesz, hogy járja a várost és csendre intse a szórakozó embereket. Szisztematikus intézkedéseket szeretnénk hozni a nyugodtabb és kulturáltabb éjszakai élet érdekében, összhangba kell hozni a magán- és a közérdekeket, ami időbe fog kerülni.”
Leszögezte, hogy a város vezetésének nem az éjszakai élet visszaszorítása a célja, hanem a kulturált belvárosi szórakozás szabályainak a kialakítása. Az éjszakai polgármester tisztségének bevezetése összhangban van az önkormányzat azon igyekezetével, hogy módosítsák a Prágáról mint olcsó szórakozási helyről kialakult képet.

Rászállnak a hatóságok a bulinegyedre

Mint megírtuk, Pintér Sándor egy január 25-i írásbeli válaszából derült ki, hogy 2019-ben a fennálló közbiztonsági helyzethez igazítva a szükséges mértékben növeli a jelenlétet a rendőrség az úgynevezett bulinegyedben.  A belügyminiszterhez Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő fordultkét írásbeli kérdéssel, hogy megtudja, fel kíván-e lépni a „sokasodó lakossági panaszok”, valamint az egyre nagyobb kihívást jelentő közbiztonsági problémák ügyében a Budapest VI. és VII. kerületében működő bulinegyedben. Pintér összevont válasza szerint éppen a napokban, azaz január 18-án razziázott a rendőrség a helyszínen, ahol a komplex „bűnügyi és rendészeti akció” célja volt „a közterületi jogsértések elkövetésének megakadályozása, az ott bűnelkövetés céljából tartózkodó személyek felderítése, továbbá a személyszállítást végzők ellenőrzése". A belügyminiszter emellett ígéretet tett arra is, hogy a rendőrség folytatja az akciósorozatot.

Szerző
Frissítve: 2019.01.30 17:19

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44