Szobrot emelnének Orbánnak - populisták, szélsőjobbosok imádták a magyar miniszterelnököt az EP-vitán

Publikálás dátuma
2019.01.30 20:49

Fotó: Európai Parlament
A néppárti képviselők viszont cseppet sem finomkodtak.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanács végre hozzon döntéseket a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás keretében - ezt sürgették baloldali és liberális képviselők az Európai Parlament szerda esti vitájában, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetéről rendeztek. A Fidesz EP-képviselői — Deutsch Tamás és Gál Kinga — a “bevándorláspárti” többség választási kampányának, valamint a “frusztrált magyar ellenzék performanszának” nevezték a plenáris eszmecserét. Populista és szélsőjobboldali támogatóik az Orbán-kormány védelmére keltek beszédeikben, egy holland EP-képviselő egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek szobrot a hazáját védelmező magyar kormányfőnek — uniós pénzből.

Az Orbán-rendszert bíráló felszólalók hosszasan sorolták a budapesti kormány tavaly ősz óta meghozott intézkedéseit, amelyek szerintük még inkább aláássák a demokráciát és a jogállamot. A CEU amerikai képzéseinek elüldözése és az állami ellenőrzés alól kivont kormányközeli médiaalapítvány létrehozása éppúgy szóba került, mint a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása és az elítélt macedón ex-kormányfő, Nikola Gruevszki befogadása.
Nem fukarkodtak a kritikával a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) az EP-képviselői sem: a luxemburgi Christophe Hansen például azt mondta, hogy ha Magyarország ma jelentkezne az Európai Unióba, nem felelne meg a csatlakozási kritériumoknak. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a friss korrupciós listát emlegetve kiemelte, hogy csalások és illegális pályáztatások jellemzik az uniós források magyarországi felhasználását. Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök bejelentette: a testület vizsgálja, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály megfelelnek-e az uniós előírásoknak. A politikus szomorú és az EU történetében példátlan esetnek nevezte, hogy egy egyetemnek el kell hagynia a székhelyét kormányzati nyomásgyakorlás miatt. Judith Sargentini, a 7. cikkelyes, jogállamisági eljárást kezdeményező parlamenti jelentés szerzője arról beszélt, hogy az állásfoglalás tavaly őszi elfogadása óta csak romlott a helyzet Magyarországon, és az embereknek minden okuk megvan rá, hogy tiltakozásul kimenjenek az utcára. A holland zöldpárti EP-képviselőt egyébként nem kímélte a jobboldal: Gál Kinga arra kérte, hogy végre hagyja békén a magyar polgárokat, a jobbikos Morvai Krisztina pedig a jórészt üres tárgyalóteremre mutatva arra hívta fel a figyelmét, hogy senkit sem érdekel "a szerencsétlenkedése".
- Európa legvidámabb barakkját a kontinens új siralomházává változtatta a Fidesz — mondta hozzászólásában a szocialista Szanyi Tibor. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélekedett, Orbán Viktor azért maradt távol a parlamenti vitától, mert fél a demokratikus vitától. - Minek kell még történnie, hogy az EU Tanácsa és az Európai Néppárt felismerjék a veszélyt, amit Magyarország illiberalizálódása jelent? — tette fel a kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője. Úgy tűnik, a válaszra még várni kell: a magyarországi vitán az EPP álláspontját Deutsch Tamás ismertette a frakció vezérszónokaként.
Frissítve: 2019.01.30 21:04

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Frissítve: 2019.02.23 14:40