Szobrot emelnének Orbánnak - populisták, szélsőjobbosok imádták a magyar miniszterelnököt az EP-vitán

Publikálás dátuma
2019.01.30 20:49

Fotó: Európai Parlament
A néppárti képviselők viszont cseppet sem finomkodtak.
A kormányok képviselőiből álló EU Tanács végre hozzon döntéseket a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás keretében - ezt sürgették baloldali és liberális képviselők az Európai Parlament szerda esti vitájában, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetéről rendeztek. A Fidesz EP-képviselői — Deutsch Tamás és Gál Kinga — a “bevándorláspárti” többség választási kampányának, valamint a “frusztrált magyar ellenzék performanszának” nevezték a plenáris eszmecserét. Populista és szélsőjobboldali támogatóik az Orbán-kormány védelmére keltek beszédeikben, egy holland EP-képviselő egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek szobrot a hazáját védelmező magyar kormányfőnek — uniós pénzből.

Az Orbán-rendszert bíráló felszólalók hosszasan sorolták a budapesti kormány tavaly ősz óta meghozott intézkedéseit, amelyek szerintük még inkább aláássák a demokráciát és a jogállamot. A CEU amerikai képzéseinek elüldözése és az állami ellenőrzés alól kivont kormányközeli médiaalapítvány létrehozása éppúgy szóba került, mint a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály elfogadása és az elítélt macedón ex-kormányfő, Nikola Gruevszki befogadása.
Nem fukarkodtak a kritikával a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) az EP-képviselői sem: a luxemburgi Christophe Hansen például azt mondta, hogy ha Magyarország ma jelentkezne az Európai Unióba, nem felelne meg a csatlakozási kritériumoknak. Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a friss korrupciós listát emlegetve kiemelte, hogy csalások és illegális pályáztatások jellemzik az uniós források magyarországi felhasználását. Az Európai Bizottság nevében Frans Timmermans első alelnök bejelentette: a testület vizsgálja, hogy a túlóratörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály megfelelnek-e az uniós előírásoknak. A politikus szomorú és az EU történetében példátlan esetnek nevezte, hogy egy egyetemnek el kell hagynia a székhelyét kormányzati nyomásgyakorlás miatt. Judith Sargentini, a 7. cikkelyes, jogállamisági eljárást kezdeményező parlamenti jelentés szerzője arról beszélt, hogy az állásfoglalás tavaly őszi elfogadása óta csak romlott a helyzet Magyarországon, és az embereknek minden okuk megvan rá, hogy tiltakozásul kimenjenek az utcára. A holland zöldpárti EP-képviselőt egyébként nem kímélte a jobboldal: Gál Kinga arra kérte, hogy végre hagyja békén a magyar polgárokat, a jobbikos Morvai Krisztina pedig a jórészt üres tárgyalóteremre mutatva arra hívta fel a figyelmét, hogy senkit sem érdekel "a szerencsétlenkedése".
- Európa legvidámabb barakkját a kontinens új siralomházává változtatta a Fidesz — mondta hozzászólásában a szocialista Szanyi Tibor. A DK-s Niedermüller Péter úgy vélekedett, Orbán Viktor azért maradt távol a parlamenti vitától, mert fél a demokratikus vitától. - Minek kell még történnie, hogy az EU Tanácsa és az Európai Néppárt felismerjék a veszélyt, amit Magyarország illiberalizálódása jelent? — tette fel a kérdést Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője. Úgy tűnik, a válaszra még várni kell: a magyarországi vitán az EPP álláspontját Deutsch Tamás ismertette a frakció vezérszónokaként.
Frissítve: 2019.01.30 21:04

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00