Tavaly október-decemberben 3,6 százalékos volt a munkanélküliség, ami ebben az időszakban 167 ezer munkanélkülit jelent, az egész tavalyi évre számítva pedig 172 ezret – közölte a KSH. A 15–24 évesek munkaerőpiaci kilátásai ugyanakkor nem változtak: körükben 10,1 százalékos a munkanélküliség, és 34 ezren vannak. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból kerül ki. Eközben a foglalkoztatottak száma tavaly október–decemberben 4 millió 481 ezer főre, az egész 2018-as évet átlagolva pedig 4 millió 469 ezer főre emelkedett. A 15-64 évesek foglalkoztatási ráta már meghaladja a 69 százalékot, és mindkét nem esetében javultak a számok. A férfiak foglalkoztatási rátája ugyanakkor még mindig 14 százalékkal meghaladja a nőkét.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi év második felében lényegében stagnált, mindez azt jelzi, hogy a munkaerőpiac telített, érdemi bővülésre a közeljövőben nem lehet számítani - mondta Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint idén már a bérkiáramlás lassulására számíthatunk, ami a fogyasztás mérsékeltebb növekedésében, így a gazdasági teljesítmény lassulásában csapódik le.
A foglalkoztatás szerkezete alig változott, a közfoglalkoztatotti létszám 130 ezer fő közelébe csökkent, miközben az elsődleges munkaerőpiacon állnak többen munkába, bár a lassulás már itt is érzékelhető. Előre tekintve arra lehet számítani, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező korlátok miatt már csak rendkívül mérsékelt ütemben javulhat a munkaerőpiaci helyzet. Markáns változásokhoz strukturális reformok kellenének, ám ennek hiányában 2019 végén enyhén csökkenő, 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelez előre az ING.
Mindezt megerősítette Horváth András, a Takarékbank elemzője is, aki szerint a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva más uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon. Amiért ez még sem teljesülhet, annak oka - a feketefoglalkoztatás mellett - egyértelműen az, hogy a még mindig rendelkezésre álló munkaerő „minősége” meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon. Vagyis érdemi szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon - véli Horváth András.
Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot. Ekkor elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása - tette hozzá. Erre akár már középtávon is esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez tendencia várható.
