Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak

Publikálás dátuma
2019.01.31. 08:53
Orbán Viktor nem hagyja szűkölködni sporttársait
Fotó: Népszava
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
 Azonnali hatállyal összesen 890 millió forintos támogatás odaítéléséről döntött Orbán Viktor a Pécsi Mecsek FC focicsapatát is fenntartó Pécsi Sport Nonprofit Zrt. javára. A forrást a Pénzügyminisztérium rendkívüli intézkedésekre szánt keretéből csatornázták át a kifizető humán tárca felé, azzal a kitétellel, hogy a pécsi cég külön kérelem és pályázat nélkül, 2020. július végi elszámolással használhassa fel az összeget – derül ki a szerdai Magyar Közlönyből. Mint a mellékelt tervekből is látszik, 
520 millió forintot csak személyi juttatásokra fordítanának a keretből,

dologi kiadásokra 300 milliót, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 70 milliót szánnak. 

Az év végén is jött segítség

Ez már a második nagy átutalás a sportklubnál: mint a pecsma.hu is megírta, december végén jelentős, kétmilliárdos sporttámogatás érkezett a Baranya megyei településre, ebből pedig 870 millió forintot a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. kapott. Vagyis, mintegy egy hónap alatt 1,76 milliárdos állami forrás érkezett a helyi focicsapat fenntartójához. Az önkormányzati cég korábban nehéz helyzetbe került, mivel a 2017-ben még  7,5 milliárdos hiánnyal küzdő – és ezért később az államkincstár pénzügyi felügyelete alá kerülő – városvezetés a sportkiadásokon is faragni próbált, megvonta az NBIII-ban játszó Pécsi Mecsek FC  büdzséjét. A kormány azonban a jelek szerint nem hagyja, hogy (a Zoom.hu értesülései szerint akár egymilliós fizetéssel is díjazott)  NBIII-as focisták hiányt szenvedjenek.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 08:54

Képviselők és kormánytagok vagyona: mindenki azt blöfföl, amit nem szégyell

Publikálás dátuma
2019.01.31. 08:35
Az új kormány tagjai a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen, Középen Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor min
A bevallási rendszer látszatra szigorú, csak épp senki nem néz az adatok mögé.
A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer nem gátolja a korrupciót. Nem alkalmas ugyanis arra, hogy megakadályozza azt a fajta ügyeskedést, amivel kikerülhető annak nyilvánosságra kerülése, ki hogyan gazdagodott meg - mondta lapunknak Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője, a mentelmi bizottság alelnöke. A testület KDNP-s elnöke, Hargitai János ugyanakkor nem látja indokoltnak a szigorítást, mert, mint a Népszavának elmondta, a vagyonnyilatkozati eljárás „minden fogyatékosságával együtt viszonylag szigorú”. A nyilatkozatokat a többi között a parlamenti képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak, valamint a vezető állami tisztségviselőknek január végéig – azaz ma éjfélig – le kell adniuk, és ezt utána nyilvánosságra hozzák. Csakhogy sok esetben a vagyoni helyzetről, illetve a vagyonosodásról nehezen hihető adatokat tartalmaznak a papírok. Sok olyan képviselő van, aki szinte semmilyen vagyont nem tüntet fel, és bőven akadt példa arra is, hogy utólag kiderül: mégsem felelnek meg a valóságnak a nyilatkozatban szereplő számok. Emlékezetes, amikor évekkel ezelőtt Rogán Antalról derült ki, hogy ingatlana mégsem akkora, mint amekkorát feltüntetett, így a lakása utólag „megnőtt”. Azt is vagy elhiszi valaki vagy nem, hogy a tavalyi adatok szerint Orbán Viktor kormányfőnek mindössze 993 ezer forint megtakarítása volt. Kérdés, most feltünteti-e a nyilatkozatában a Garancsi István vendégeként megtett magánrepülős útjait. Ha nem, akkor sem kell következményektől tartani, hiszen Semjén Zsolt ellen sem indult eljárás, miután kiderült: éveken át svédországi luxusvadászatokon vett részt. Bánki Erikről, a Fidesz egyik gazdaságpolitikusáról néhány hete derült ki, hogy több olyan értékes tulajdona volt, amelyek nem szerepeltek a nyilatkozatában. Például az a száz hektár föld Erdélyben, amelyről decemberben írt a Direkt 36, valamint az a - szintén a portál által bemutatott - két Duna-parti lakás, amelyek a képviselőé voltak, bár ez a nyilatkozatában nem látszott. Bánki – akinek a bevallásában egyébként földek, részvény, életbiztosítás és például BMW motor is szerepel – azt állította: azért nem vallotta be az erdélyi földet és a két Duna-parti lakást, mert ezeknek nem ő volt a tulajdonosa, hanem a tulajdonában lévő cég, aminek a vagyonával nem kell elszámolnia. Ebből is látszik, akadnak olyan „kiskapuk”, amelyek megnehezítik azt, hogy tényleg látni lehessen, mekkora vagyona van a képviselőknek. – A rendszer abban szigorú, hogy le kell adni a nyilvántartást és fel kell tüntetni a tulajdont, de e mögé a vagyonnyilatkozat nem néz be, nem alkalmas arra, hogy komolyan követhetők legyenek a különböző tulajdonok és vagyontárgyak – állítja Kocsis-Cake Olivio. Mint fogalmazott, különféle cégeken és strómanokon keresztül el lehet bújtatni lényegében bármit, vagyontárgyakat vagy akár pénzösszegeket is, így nem derül ki, hogy az adott politikus jutott-e olyan előnyhöz, amely abból fakad, hogy ő képviselő. Tavaly júniusban, az új parlament alakuló ülése után a képviselőknek már kellett nyilatkozniuk vagyonukról. Akkor kiderült például, hogy több mint 300 millió forinttal tartoztak ismeretlen magánszemélyeknek. A legtöbb pénzzel, 34 millió forinttal a fideszes Szatmáry Kristóf tartozott. Mint a G7 portál írta, a magánkölcsön intézménye arra is szolgálhat, hogy leplezze a megmagyarázhatatlan gazdagodást. Hargitai János szerint viszont a vagyonnyilatkozat épp azért nyilvános, hogy ha valakinek információja van arról, hogy az nem jogszerű (mert mondjuk valamit kihagyott az adott képviselő), akkor bárki kezdeményezhet eljárást. "Nem találkoztam még olyan üggyel, ahol az ilyenfajta bejelentéseknek alapja lett volna". Például ha egy képviselő a cégein keresztül tulajdonol valamit, és ez nincs benne a vagyonnyilatkozatában, az lehetséges. Ezt ugyanis nem kell beírnia, mert így szól a törvény, a cégekkel kapcsolatos adatokat pedig nyomon lehet követni a cégeljárásokban. Szerinte pontosításra ugyan szükség lehet, hiszen sokszor fejtörést okoz, hogyan kell egy-egy szakaszt értelmezni, de a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását nem látja indokoltnak. - Nem hiszem, hogy késztetés lenne, hogy bárki ebbe belenyúljon - fogalmazott a KDNP-s politikus.

Titokzatos család

Nem csak a képviselőknek, hanem sok állami tisztviselőknek és vezető köztisztviselőknek is nyilatkoznia kell vagyoni helyzetéről. Például az Állami Számvevőszék elnökének, alelnökeinek, a jegybank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság vezetőinek vagy a legfőbb ügyésznek és helyetteseinek. A családtagok nyilatkozatai viszont nem nyilvánosak.

Szerző
Témák
gazdagok

A "kormány ügyvédje" nyerészkedésről beszél, a Politikatörténeti Intézet aljasságról - és dacol a hatalommal

Publikálás dátuma
2019.01.31. 08:15

Fotó: Tóth Gergő
Lefújták a meccset, vesztettek, menniük kell – üzente a Politikatörténeti Intézetnek az állam képviselője. Az intézmény „minden fronton ellenáll”.
Élesedik a küzdelem az értékes Alkotmány utcai épületrész körül, amit évtizedek óta a Politikatörténeti Intézet (PTI) használ. A Kúria nemrég kimondta, hogy a baloldali intézmény használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, egyúttal azonban azt is megállapította: a PTI jogszerűen használja az épületet. A döntést követően Varga István ügyvéd – aki a bíróságon az államot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t képviselte – tizenöt napos határidővel felmondta az ingyenes használatot biztosító jogviszonyt, továbbá felszólította az intézetet, hogy harminc napon belül kiürített állapotban adja át az ingatlant. A PTI nem hagyta annyiban, és – ahogyan arról Földes György, az intézet ügyvezető igazgatója a minap beszámolt a Népszavának – a Fővárosi Törvényszékhez és a földhivatalhoz fordult. Földes meggyőződése szerint az állam törvénysértő módon akarja utcára tenni az intézményt. A PTI hajlandó lenne elköltözni, ha megfelelő kompenzációt kapna: az intézet által hivatkozott szakértői becslés alapján az épületrész használati jogának értéke 2,5 milliárd forint. Az állam azonban nem akar tárgyalni, Varga István szerint nincs is miről. Az említett milliárdos összeget nevetségesnek tartja. - A PTI-nek jogszerűen egyetlen forint sem jár. Arcpirító az eljárásuk. Ahelyett, hogy örülnének, amiért évtizedekig ingyen használhatták az épületet, óriási pénzeket akarnak bezsebelni – nyilatkozta lapunknak az ügyvéd. A Kúria ítélete egyértelmű, a PTI-nek mennie kell. - Lefújták a meccset, vesztettek – jelentette ki Varga István. Szerinte „jogi nonszensz”, hogy az intézet keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, ennek a testületnek egyébként sincs hatásköre ilyen esetekben eljárni. Varga István is pert indított: a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál igyekszik elérni, hogy a PTI távozzon az Alkotmány utcából. Arra számít, hogy a bíróság bizonyítási eljárás nélkül, egy-két meghallgatás után érvényt szerez az ingatlan kiürítésére vonatkozó felszólításnak. Varga úgy kalkulál, hogy nyárra lezárulhat az ügy. A Steindl Imre Program részeként a saroképületben (ahol a Néprajzi Múzeum is működött) eredeti funkciójának megfelelőn a kormány újra létrehozza az Igazságügyi Palotát. - Lassan már kezdődni kellene a munkálatoknak – tette hozzá. Az a kérdés, hogy mi lesz az intézet sorsa, hova kerül a PTI hatalmas könyvtára és iratanyaga, láthatóan nem különösebben foglalkoztatja az ügyvédet. - Évek óta tudják, hogy nem maradhatnak. Bőségesen lett volna idejük új helyet keresni maguknak – állította Varga István. - Cinikus és aljas a kormány hozzáállása – így minősítette Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója a végrehajtással való fenyegetést. Hangsúlyozta, hogy – pótolhatatlan szakszervezeti és más iratok, történelmi emlékek mellett – az intézetben őrzik a szocialista párt dokumentumait is. A PTI-vel szemben zajló hadjárat szerinte a magyar baloldal szellemi infrastruktúrája ellen irányul.
- Minden fronton ellenállunk – jelentette ki Földes, aki arról tájékoztatta lapunkat, hogy az intézet perújítási kérelmet nyújt be és az MSZP-vel közösen Alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyvezető igazgató sokadszorra is elismételte, hogy megfelelő ellentételezés esetén a PTI kész elköltözni. Kérdésünkre, felkészült-e rá az intézmény, hogy akár erőnek erejével is kilakoltathatják, Földes György elmondta: „óvjuk a kormányt attól, hogy nagy sietségében törvénytelen és beláthatatlan következményekkel járó lépéseket tegyen”.

Rejtélyes sajtóalapítvány

Varga István korábban MDF-es, majd fideszes parlamenti képviselő volt, jelenleg annak a sajtóalapítványnak a kuratóriumi elnöke, amely a tulajdonosok „önkéntes felajánlása” révén közel félezer kormánypárti médiaterméket foglal magában. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet, így megakadályozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal fellépjen a példátlan mértékű médiakoncentráció ellen. Próbáltuk megtudni Varga Istvántól, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban akarja működtetni a sajtóbirodalmat, ki gyakorolja például a munkáltatói jogokat a szerkesztőségek felett. Sok egyéb mellett kíváncsiak lettünk voltunk arra is, hogy a tulajdonosok milyen körülmények között váltak meg vagyonuktól. Hiába soroltuk kérdéseinket, az ügyvéd erről a témáról nem volt hajlandó nyilatkozni.

Szerző