Ejtették a kétmilliárd forintos korrupciós gyanút az Alstom-ügyben

Publikálás dátuma
2019.01.31. 10:33
Illusztráció/Népszava fotó
December 21-én egy londoni bíróságon jogerős ítélet született a francia vállalattal szemben felmerült, több országra kiterjedő vesztegetési gyanú miatt. A nagy leszámolás azonban elmaradt.
24.hu cikke szerint mindössze egyetlen, litvániai ügyben találtak bizonyítékot arra, hogy a cég alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat. Magyarország esetében nem leltek hasonló nyomot.
Az Egyesült Királyság csalás elleni hivatala (SFO) kilenc évig kutakodott a francia járműgyártó nemzetközi szerződései között azt követően, hogy a svájci hatóságok jelezték, a brit Alstom-cégen keresztül kenőpénzek folynak át. A britek nagyszabású nyomozása során harminc országban indultak vizsgálatok. Amikor az SFO-eljárás során előkerült, hogy az Alstom alkalmazottai 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért (az MSZP-SZDSZ vezetésű fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15+7 szerelvényt vásárolt), 2016 nyarán Budapesten is megalakult az Alstom-vizsgálóbizottság. Ezzel egy időben a kormánypárti Magyar Idők arról értesült, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – akkori árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott az Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez.
Medgyessy elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, hogy a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke. A pénz egy része ugyanakkor a felesége bankszámláján landolt. 2017 elején aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is beszállt, amikor megállapította, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Csepreghy Nándor akkori államtitkár úgy összegezte a brüsszeli állításokat, hogy 167 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Az OLAF-jelentést még a magyar kormány is nyilvánosságra hozta, amire azóta sem volt példa – nem tették meg például az Elios-ügyben. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt követően feljelentést tett, majd a Fővárosi Főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatti nyomozás lefolytatásával.
A nyomozás eredetileg azért indult Nagy-Britanniában, mert az Alstom Londonba szervezte ki a jogi osztályát, ezért a szerződéseket is ott kellett keresni. Aztán ahogy elkezdték felfejteni a szálakat, az esetek egy részében más országok is bekapcsolódtak a vizsgálatba. A magyar szállal kapcsolatos papírokat és ügyleteket a briten kívül a francia és az osztrák hatóságok is egytől egyig átnézték. Utóbbiak azért, mert a magyar ügylettel kapcsolatban felbukkant az Eurocontact osztrák cég neve is. (Az Eurocontact tanácsadóként szerepelt az ügyletben, és azt kellett tisztázni, vajon nem tanácsadó díjnak álcázták-e a kenőpénzt, amivel az Alstom-BKV ügyleteket olajozták.) A britek meg is nevezték a három, magyar üggyel kapcsolatos gyanúsítottat, de Jean-Daniel Lainét, Michael Andersont és Terence Watsont a per tavalyi újratárgyalása során a southwarki bíróság felmentette, és magára a lefizetés tényére sem találtak bizonyítékot.
A hírportál az üggyel kapcsolatban megkereste a a Központi Nyomozó Főügyészséget, és azt tudakolta, hogy a brit eljárás lezárultának lesz-e hatása a hazai fejleményekre. Arra nem válaszoltak, hogy a jogerős londoni ítélet után vajon megszüntetik vagy folytatják a nyomozást. Azt viszont közölték,
(…) az eljárás során hat személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg. Öt személynél bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, egy személynél gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette képezi a gyanúsítás tárgyát. Egyéb adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.

A tavaly decemberi ítélet középpontjában, amellyel lezárult a maratoni vizsgálatsorozat, az a vád állt, hogy 2002 és 2010 között két Alstom-leányvállalat és annak több alkalmazottja több mint 5 millió euró kenőpénzt fizetett Litvániában egy 240 millió euró értékű megbízás elnyeréséért kormánytisztviselőknek, köztük egy miniszernek. Az Alstom Power Ltd. már 2016-ban bűnösnek vallotta magát, amiért 6 millió fontos büntetésre és közel 11 millió fontos kártérítésre ítélték. Két korábbi alkalmazott, a litván John Venskus és a svéd Goran Wikstrom ugyancsak bűnösnek vallotta magát, Venskust 3 és fél év, Wikströmöt pedig 2 év hat hónap börtönre ítélték. Őket követte Nicholas Reynolds, aki tavaly december végén 4 és fél év börtönbüntetést kapott, ezen felül 50 ezer font bírságot is meg kell fizetnie.
Szerző
Témák
Alstom-ügy

Prőhle Gergely: nincs szó liberális elnyomásról a kultúrában

Publikálás dátuma
2019.01.31. 09:56

Fotó: Lakos Gábor
A Petőfi Irodalmi Múzeum leváltott igazgatója, a kormányzati "kultúrharc" első áldozata szerint a politikai beavatkozás kontraproduktív.
Prőhle Gergellyel a Magyar Narancs készített interjút. A lap online kiadásában megjelent rövid ismertető szerint a volt politikust és múzeumigazgatót arról is kérdezték, tényleg elnyomják-e a liberálisok a konzervatív művészeket. Prőhle úgy válaszolt, 
Elnyomásról nincs szó, az elmúlt évek költségvetési támogatásainak fényében furcsa lenne ezt állítani.

Hozzáfűzte ugyanakkor, olyat viszont tapasztalt a nyugat-európai könyvpiacon: például egy antológiába való bekerülésnek feltétele volt az, hogy valaki az Orbán-rezsimmel szembeálljon. Azzal kapcsolatban, egyeseket lassan az őrületbe kerget, hogy bizonyos antológiákból kimaradtak, a leváltott igazgató azt mondta: "ez a kérdés a piacra jutásról szól, nem csoda, ha mindenféle sértettséget okoz. Egy azonban világos: ezt a helyzetet a harmadik kétharmadra hivatkozva durva politikai eszközökkel megváltoztatni inkább kontraproduktív. Elég sokszor elmondtam, hogy nem szabad a szerzők politikai nézeteiből kiindulni, mert az sok kiváló olvasmánytól fosztana meg minket.
Szerző
Témák
Prőhle Gergely

Habony kiszorult a hatalom belső köréből

Publikálás dátuma
2019.01.31. 09:00

Fotó: Németh András Péter
Már nem a tanácsadó számít a Fidesz-kommunikáció első számú stratégájának – értesült a Népszava. Habony mostanában többet van külföldön, mint idehaza, céges érdekeltségei érdekes változást mutatnak.
Habony Árpádnak egyre kevesebb beleszólása van abba, hogy miként kommunikál a Fidesz és a kormány – erről beszélt az elmúlt hetekben a Népszavának több kormányzati forrásunk is. Többen ezzel magyarázták például azt is, hogy a kormánykommunikáció "döcögött" a szakszervezetek által gyorsan „rabszolgatörvénynek” elkeresztelt túlóratörvény ügyében. Mint ismert, a beterjesztő Kósa Lajos azzal magyarázta a jogszabály elfogadását, hogy ez valójában szélesebb választási lehetőséget jelent a munkavállalók számára, miközben az éppen Németországban tartózkodó Szijjártó Péter arra tett utalást, hogy a Munka törvénykönyve módosítását maguk a Magyarországon beruházó német multik kérték. (Utóbbit egyébként tagadta a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara.)
Nem sokkal később - az ügyben amúgy egyáltalán nem illetékes - Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke állt elő újabb magyarázattal. Ő azt mondta, mivel úgyis rengeteg cég dolgoztat feketén túlórában, egyszerűbb volt egy törvénnyel kifehéríteni a gyakorlatot. Végül Domokos érvelése lett a „befutó”, Orbán Viktor ugyanis a januári kormányinfón már ugyanezt mondta.
- Látszik, hogy ezt már nem Habony szervezte - mondta erre a kormányzati kommunikációra rálátó forrásunk. Állítása szerint eredetileg Kósa Lajos volt megbízva az egész ügy kommunikálásával, de a parlamenti botrányok, a tüntetések hamar túllépték azt a szintet, ahol még ő lett volna az illetékes, így Rogán Antalnak és kommunikációs csapatának, Kaminsky Fanninak kellett gyorsan beugrania. (Az is igaz persze, hogy Orbán Viktor – ezt már a miniszterelnök környezetében is elismerik – eleve nem gondolta, hogy a december végén, „fű alatt” elfogadni tervezett törvény ilyen éles reakciókat vált ki. Emiatt azonnal „válságkommunikációra” volt szükség, nem volt idő különösebb döntés-előkészítésre.) Egy forrásunk egyébként éppen egy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Habony Árpád közötti személyi-szakmai vitára vezeti vissza a változást – Habony eszerint végül egyszerűen gyengébbnek bizonyult a játszmában a kabinetminiszternél.
Egy fideszes forrásunk viszont azt mondta, a 2010-es és a 2014-es választásokat követően is volt olyan időszak, amikor Habony hátrébb lépett, aztán a kampányra mégis „reaktiválták”.
Információink szerint egyébként maga Habony Árpád is beszélt bizalmasainak arról, hogy most egy időre háttérbe húzódik, de azt mondta, nincs benne semmilyen sértettség, „ha a közösség érdeke így kívánja”, akkor ezt teszi. Úgy tudjuk, az elmúlt hónapokban már többet tartózkodott külföldön, mint idehaza.
Volt olyan forrásunk is, aki üzleti érdekellentétekkel magyarázta a háttérbe húzódást. Ez azért érdekes, mert cégbírósági iratok szerint Magyarországon ma kizárólag egyetlen cég, az évek óta árbevétel nélkül vegetáló Színes Tinták Bt. van Habony nevén. Korábban Győri Tiborral közösen jegyezték a Lokál és Lokál extrát, valamint a 888.hu-t megjelentető Modern Média Group (MMG)-t, ám miután az év végén a Fidesz-média más vezetőihez hasonlóan Habonyék is önzetlenül lemondtak a médiumaikról a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány javára. Habony és Győri ekkor az MMG-ből is kiszállt. Nincs változás ellenben Habony külföldi érdekeltségénél: a 2015-ben Londonban alapított Danube Business Consulting (DBC) Ltd.-nek nyár óta Habony az egyszemélyes tulajdonosa, azóta, hogy korábbi üzlettársa, az Orbánnak stratégiai tanácsokat adó ismert nemzetközi kampányguru, Arthur J. Finkelstein meghalt. A cégben pedig ma is a Figyelő főszerkesztője Lánczi Tamás az ügyvezető igazgató.
Frissítve: 2019.01.31. 15:03