A 24.hu cikke szerint mindössze egyetlen, litvániai ügyben találtak bizonyítékot arra, hogy a cég alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat. Magyarország esetében nem leltek hasonló nyomot.
Az Egyesült Királyság csalás elleni hivatala (SFO) kilenc évig kutakodott a francia járműgyártó nemzetközi szerződései között azt követően, hogy a svájci hatóságok jelezték, a brit Alstom-cégen keresztül kenőpénzek folynak át. A britek nagyszabású nyomozása során harminc országban indultak vizsgálatok.
Amikor az SFO-eljárás során előkerült, hogy az Alstom alkalmazottai 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért (az MSZP-SZDSZ vezetésű fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15+7 szerelvényt vásárolt), 2016 nyarán Budapesten is megalakult az Alstom-vizsgálóbizottság. Ezzel egy időben a kormánypárti Magyar Idők arról értesült, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – akkori árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott az Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez.
Medgyessy elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, hogy a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke. A pénz egy része ugyanakkor a felesége bankszámláján landolt.
2017 elején aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is beszállt, amikor megállapította, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Csepreghy Nándor akkori államtitkár úgy összegezte a brüsszeli állításokat, hogy 167 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Az OLAF-jelentést még a magyar kormány is nyilvánosságra hozta, amire azóta sem volt példa – nem tették meg például az Elios-ügyben.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt követően feljelentést tett, majd a Fővárosi Főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatti nyomozás lefolytatásával.
A nyomozás eredetileg azért indult Nagy-Britanniában, mert az Alstom Londonba szervezte ki a jogi osztályát, ezért a szerződéseket is ott kellett keresni. Aztán ahogy elkezdték felfejteni a szálakat, az esetek egy részében más országok is bekapcsolódtak a vizsgálatba. A magyar szállal kapcsolatos papírokat és ügyleteket a briten kívül a francia és az osztrák hatóságok is egytől egyig átnézték. Utóbbiak azért, mert a magyar ügylettel kapcsolatban felbukkant az Eurocontact osztrák cég neve is. (Az Eurocontact tanácsadóként szerepelt az ügyletben, és azt kellett tisztázni, vajon nem tanácsadó díjnak álcázták-e a kenőpénzt, amivel az Alstom-BKV ügyleteket olajozták.)
A britek meg is nevezték a három, magyar üggyel kapcsolatos gyanúsítottat, de Jean-Daniel Lainét, Michael Andersont és Terence Watsont a per tavalyi újratárgyalása során a southwarki bíróság felmentette, és magára a lefizetés tényére sem találtak bizonyítékot.
A hírportál az üggyel kapcsolatban megkereste a a Központi Nyomozó Főügyészséget, és azt tudakolta, hogy a brit eljárás lezárultának lesz-e hatása a hazai fejleményekre. Arra nem válaszoltak, hogy a jogerős londoni ítélet után vajon megszüntetik vagy folytatják a nyomozást. Azt viszont közölték,
A tavaly decemberi ítélet középpontjában, amellyel lezárult a maratoni vizsgálatsorozat, az a vád állt, hogy 2002 és 2010 között két Alstom-leányvállalat és annak több alkalmazottja több mint 5 millió euró kenőpénzt fizetett Litvániában egy 240 millió euró értékű megbízás elnyeréséért kormánytisztviselőknek, köztük egy miniszernek.
Az Alstom Power Ltd. már 2016-ban bűnösnek vallotta magát, amiért 6 millió fontos büntetésre és közel 11 millió fontos kártérítésre ítélték. Két korábbi alkalmazott, a litván John Venskus és a svéd Goran Wikstrom ugyancsak bűnösnek vallotta magát, Venskust 3 és fél év, Wikströmöt pedig 2 év hat hónap börtönre ítélték. Őket követte Nicholas Reynolds, aki tavaly december végén 4 és fél év börtönbüntetést kapott, ezen felül 50 ezer font bírságot is meg kell fizetnie.
