Ejtették a kétmilliárd forintos korrupciós gyanút az Alstom-ügyben

Publikálás dátuma
2019.01.31 10:33
Illusztráció/Népszava fotó
December 21-én egy londoni bíróságon jogerős ítélet született a francia vállalattal szemben felmerült, több országra kiterjedő vesztegetési gyanú miatt. A nagy leszámolás azonban elmaradt.
24.hu cikke szerint mindössze egyetlen, litvániai ügyben találtak bizonyítékot arra, hogy a cég alkalmazottai lefizettek kormányhivatalnokokat. Magyarország esetében nem leltek hasonló nyomot.
Az Egyesült Királyság csalás elleni hivatala (SFO) kilenc évig kutakodott a francia járműgyártó nemzetközi szerződései között azt követően, hogy a svájci hatóságok jelezték, a brit Alstom-cégen keresztül kenőpénzek folynak át. A britek nagyszabású nyomozása során harminc országban indultak vizsgálatok. Amikor az SFO-eljárás során előkerült, hogy az Alstom alkalmazottai 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért (az MSZP-SZDSZ vezetésű fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15+7 szerelvényt vásárolt), 2016 nyarán Budapesten is megalakult az Alstom-vizsgálóbizottság. Ezzel egy időben a kormánypárti Magyar Idők arról értesült, hogy két részletben összesen több mint 597 ezer euró – akkori árfolyamon mintegy 180 millió forint – áramlott az Alstomtól Medgyessy Péter egykori miniszterelnök családi cégéhez.
Medgyessy elismerte a kapcsolatot, de azt mondta, hogy a díj a cég árbevétele volt, amely után adózott, és az kilenc ember többéves munkájának az ellenértéke. A pénz egy része ugyanakkor a felesége bankszámláján landolt. 2017 elején aztán az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is beszállt, amikor megállapította, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Csepreghy Nándor akkori államtitkár úgy összegezte a brüsszeli állításokat, hogy 167 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Az OLAF-jelentést még a magyar kormány is nyilvánosságra hozta, amire azóta sem volt példa – nem tették meg például az Elios-ügyben. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ezt követően feljelentést tett, majd a Fővárosi Főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg a hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatti nyomozás lefolytatásával.
A nyomozás eredetileg azért indult Nagy-Britanniában, mert az Alstom Londonba szervezte ki a jogi osztályát, ezért a szerződéseket is ott kellett keresni. Aztán ahogy elkezdték felfejteni a szálakat, az esetek egy részében más országok is bekapcsolódtak a vizsgálatba. A magyar szállal kapcsolatos papírokat és ügyleteket a briten kívül a francia és az osztrák hatóságok is egytől egyig átnézték. Utóbbiak azért, mert a magyar ügylettel kapcsolatban felbukkant az Eurocontact osztrák cég neve is. (Az Eurocontact tanácsadóként szerepelt az ügyletben, és azt kellett tisztázni, vajon nem tanácsadó díjnak álcázták-e a kenőpénzt, amivel az Alstom-BKV ügyleteket olajozták.) A britek meg is nevezték a három, magyar üggyel kapcsolatos gyanúsítottat, de Jean-Daniel Lainét, Michael Andersont és Terence Watsont a per tavalyi újratárgyalása során a southwarki bíróság felmentette, és magára a lefizetés tényére sem találtak bizonyítékot.
A hírportál az üggyel kapcsolatban megkereste a a Központi Nyomozó Főügyészséget, és azt tudakolta, hogy a brit eljárás lezárultának lesz-e hatása a hazai fejleményekre. Arra nem válaszoltak, hogy a jogerős londoni ítélet után vajon megszüntetik vagy folytatják a nyomozást. Azt viszont közölték,
(…) az eljárás során hat személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg. Öt személynél bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette, egy személynél gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette képezi a gyanúsítás tárgyát. Egyéb adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében nem közölhető.
A tavaly decemberi ítélet középpontjában, amellyel lezárult a maratoni vizsgálatsorozat, az a vád állt, hogy 2002 és 2010 között két Alstom-leányvállalat és annak több alkalmazottja több mint 5 millió euró kenőpénzt fizetett Litvániában egy 240 millió euró értékű megbízás elnyeréséért kormánytisztviselőknek, köztük egy miniszernek. Az Alstom Power Ltd. már 2016-ban bűnösnek vallotta magát, amiért 6 millió fontos büntetésre és közel 11 millió fontos kártérítésre ítélték. Két korábbi alkalmazott, a litván John Venskus és a svéd Goran Wikstrom ugyancsak bűnösnek vallotta magát, Venskust 3 és fél év, Wikströmöt pedig 2 év hat hónap börtönre ítélték. Őket követte Nicholas Reynolds, aki tavaly december végén 4 és fél év börtönbüntetést kapott, ezen felül 50 ezer font bírságot is meg kell fizetnie.

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője, parlamenti frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa után tartott sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Frissítve: 2019.02.23 14:40