Gömbhal ihlette okospirula segíthet a gyomordaganatok gyógyításában

Publikálás dátuma
2019.01.31. 17:17
Illusztráció
Fotó: PAULO DE OLIVEIRA / AFP
A fekélyek és a daganatok vizsgálatára alkalmas, gömbhal ihlette, kocsonyás állagú, a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódó tablettát fejlesztettek ki - írta a BBC News.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó tablettába többféle érzékelőt lehet telepíteni, amelyek kimutatják a gyomorban megjelenő baktériumokat és vírusokat. A kutatók szerint később az is elképzelhető, hogy olyan apró kamerát juttassanak a gyomorba a pirulával, amely hetekig figyelemmel kísérheti a daganat vagy fekély fejlődését. A tabletta kétféle hidrogélből áll: egy belső, részecskéket áteresztő rétegből, és egy külső, védő membránrétegből. Ez adja a kocsonyás állagot, ami miatt gyorsan tud terjeszkedni a gyomorban, és teljes méretét elérve nem is tud kijutni belőle.
A felfújódó tablettát bármikor el lehet távolítani, ha a páciens kalciumoldatot iszik, mivel attól a tabletta azonnal visszanyeri eredeti méretét. Ezt követően biztonságosan áthalad az emésztőrendszeren és távozik a szervezetből - írta a kutatócsoport. A tudósok hangsúlyozták, hogy a tabletta lágyabb és tovább marad meg a gyomorban, mint jelenlegi alternatívái, amelyek általában műanyagból vagy fémből készülnek. 
"Azt szeretnénk, ha sikerülne olyan okospirulát alkotni, amely a szájon át bevéve a gyomorban marad, és hosszú ideig, legalább egy hónapig monitorozza a páciens egészségét"

- foglalta össze a kutatás célját Xuanhe Zhao, az MIT gépészmérnöki docense.

Szerző

A nyelven élő baktériumokból korán felfedezhető lehet a hasnyálmirigyrák

Publikálás dátuma
2019.01.31. 15:45
Illusztráció
Fotó: B. BOISSONNET / BSIP / AFP
A nyelven élő baktériumok elemzése segítheti a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát egy új tanulmány szerint.
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak - állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.
A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában - vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában - megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először - olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon. Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.
Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl. A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.
A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni. Az új kutatáshoz 30 olyan pácienst kértek fel, akik a betegség korai szakaszában voltak, valamint egészséges emberek egy 25 fős csoportját. Mindannyian 45-65 évesek voltak, se más betegségük, se szájhigiénés problémáik nem voltak. A kutatócsoport bonyolult génszekvenálási technológiával vizsgálta meg a résztvevők nyelvlepedékének mintáiban található mikrobákat. Azt találták, hogy a hasnyálmirigyrákos páciensek nyelvén jelentősen eltért a mikrobaösszetétel az egészségesek mintáihoz képest.
Különösen két baktériumfajta, a hemofilusz és a porphyromonas kis mennyisége, valamint a leptotrichia and fusobaktérium nagy mennyisége különböztette meg a betegek mintáit az egészségesekétől. Lancsuan Li, a kutatás vezetője, a Csengcsiangi Egyetem tudósa és csapata feltételezi, hogy a hasnyálmirigyrák és a nyelv mikrobiomjának megváltozása közötti kapcsolatot az immunrendszer jelenti. Lehetséges, hogy a növekvő daganat úgy befolyásolja a védekező rendszert, hogy az némely baktériumfajták szaporodását, mások pusztulását okozza.
Szerző

Képesek azonosítani a szavakat az újszülöttek

Publikálás dátuma
2019.01.31. 12:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött - állapította meg egy európai kutatás.
Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok - ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.
Egy európai kutatócsoport - a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai - újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben. A háromnapos babáknál két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.
A felfedezés kulcsfontosságú a nyelvtanulás első lépcsőfokának megismeréséhez. 
"Arra világít rá a tanulmány, hogy milyen jó érzékelők a csecsemők valójában és mennyi információt szívnak magukba. A szülőknek nagyon fontos, hogy megismerjék, hogyan figyel rájuk a baba"

- mondta Alissa Ferry, a Manchesteri Egyetem kutatója.

Szerző