A nyelven élő baktériumokból korán felfedezhető lehet a hasnyálmirigyrák

Publikálás dátuma
2019.01.31 15:45
Illusztráció
Fotó: AFP/ B. BOISSONNET / BSIP
A nyelven élő baktériumok elemzése segítheti a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát egy új tanulmány szerint.
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak - állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.
A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában - vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában - megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először - olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon. Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.
Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl. A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.
A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni. Az új kutatáshoz 30 olyan pácienst kértek fel, akik a betegség korai szakaszában voltak, valamint egészséges emberek egy 25 fős csoportját. Mindannyian 45-65 évesek voltak, se más betegségük, se szájhigiénés problémáik nem voltak. A kutatócsoport bonyolult génszekvenálási technológiával vizsgálta meg a résztvevők nyelvlepedékének mintáiban található mikrobákat. Azt találták, hogy a hasnyálmirigyrákos páciensek nyelvén jelentősen eltért a mikrobaösszetétel az egészségesek mintáihoz képest.
Különösen két baktériumfajta, a hemofilusz és a porphyromonas kis mennyisége, valamint a leptotrichia and fusobaktérium nagy mennyisége különböztette meg a betegek mintáit az egészségesekétől. Lancsuan Li, a kutatás vezetője, a Csengcsiangi Egyetem tudósa és csapata feltételezi, hogy a hasnyálmirigyrák és a nyelv mikrobiomjának megváltozása közötti kapcsolatot az immunrendszer jelenti. Lehetséges, hogy a növekvő daganat úgy befolyásolja a védekező rendszert, hogy az némely baktériumfajták szaporodását, mások pusztulását okozza.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31 15:45

Felmérés: egyre szomorúbb, dühösebb a világ

Publikálás dátuma
2019.04.26 09:45
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Minden eddiginél búsabbak, dühösebbek az emberek szerte a világon, jóval inkább tele vannak félelemmel, mint valaha - derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézetnek az érzelmek globális állapotáról készült éves felméréséből.
Mindhárom érzelem rekordszintre emelkedett 2018-ban. Az emberek arról is beszámoltak, hogy kevésbé stresszes az életük, ami azt jelenti, hogy 
a világ pontosan ugyanolyan siralmas, mint ahogy 2017-ben mérték,
amikor szintén rekordot döntött a kiábrándultság - olvasható a CNN honlapján.
A 2006 óta folytatott világfelmérésében a Gallup több mint 140 országban mintegy 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről 2018-ban. Háborúk, politikai válságok és humanitárius szükséghelyzetek jellemezték az elmúlt évet világszerte. Az interjúk készítésekor tízből négy ember arról számolt be arról, hogy előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott és tízből három sok fizikai fájdalomérzésről beszélt. A megkérdezettek negyede volt bús, 22 százaléka dühös.
A legnegatívabb érzelműek Csád lakói. A közép-afrikai országot súlyos recesszió sújtja 2014 óta, és folyamatosan csökken az emberek életszínvonala, 15 millió lakosa közül hatmillió él mélyszegénységben. 
"A lakosok 72 százaléka mondta azt, hogy nehezen teremtette elő az élelmiszert az év bizonyos részében"
- olvasható a felmérésben.
A csádiak ráadásul nem fértek hozzá az internethez sem 2018 nagy részében, mivel a kormány leállította azt. A felmérés szerint Csád mellett a legnegatívabb érzelmű 10 ország között van Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a Palesztin Területek és Kongó.

Van pozitív is

Globálisan tízből hét ember számolt be örömről, érezte úgy, hogy kipihent, és mosolygott vagy nevetett a felmérés előtti napon. 87 százalékuk mondta azt, úgy érzi, tisztelettel bánnak vele. A legpozitívabb érzelműek a latin-amerikaiak. Paraguay a legpozitívabb, majd Panama, Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras következik, annak ellenére hogy ezekben az országokban nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakos cselekmények. Bár nem mindig értékelhetik legjobbnak életüket a latin-amerikai emberek, de
"a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és éreznek örömöt"
 a jelentés szerint. Magas boldogságmutatóik részben 
"tükrözik a térség kulturális tendenciáját arról, hogy az élet pozitív dolgaira kell összpontosítani".
 Az ENSZ éves boldogságjelentésében általában a világ legboldogabb nemzetei a skandináv országok, ám a Gallup-felmérése az elégedettség mértékét Latin-Amerikában magasabb szintűnek találta.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26 09:45

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11