Megelőzte Timosenkót a komikusból lett elnökjelölt

Publikálás dátuma
2019.01.31. 16:20

Fotó: Sergii Kharchenko / AFP
Már Volodomir Zelenszkij áll a népszerűségi lista első helyén. A felmérések szerint nagyon magas a bizonytalan szavazók aránya.
Első helyre tört elő az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján Volodomir Zelenszkij showman, komikus színész, aki nagyon kis fölénnyel ugyan, de maga mögé utasította az eddig szilárdan vezető Julija Timosenko Haza-párti volt miniszterelnököt – derült ki a Rejting közvélemény-kutató csoport legfrissebb, az UNIAN ukrán hírügynökség által csütörtökön ismertetett felméréséből. A január 16. és 24. között végzett felmérésben részt vevők 19 százaléka támogatja Zelenszkijt azok közül, akik már eldöntötték, hogy kire szavaznak, és részt is akarnak venni a március 31-i elnökválasztáson. Timosenkóra 18,2 százalékuk készül voksolni, Petro Porosenko jelenlegi államfőre 15,1, a volt Janukovics-párti Jurij Bojkóra pedig 10 százalékuk. Anatolij Hricenko egykori védelmi minisztert a megkérdezettek 8,5, Oleh Ljaskót, a Radikális Párt vezetőjét 7 százaléka támogatja. Az már most biztosnak látszik, hogy idén egy jelölt sem tudja az első fordulóban megszerezni a szavazatok több mint ötven százalékát, ezért második forduló is lesz, amelyben a két legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze az erejét. Ha a második fordulóban Timosenko Porosenkóval kerülne szembe, a Rejting mostani felmérésének eredménye szerint 27 százalékkal Timosenko kerülne ki győztesen, míg a jelenlegi elnök csak 18 százalékot kapna. Bojkóval szemben 28 százalékkal győzne Timosenko, míg ellenfele úgyszintén a voksok 18 százalékát szerezné meg. Ha viszont Zelenszkij jutna be a második fordulóba, a showman 29 százalékos eredménnyel legyőzné Timosenkót, aki vele szemben csak 24 százalékos támogatottságot tudna megszerezni. Porosenkóval szemben Zelenszkij szintén nyerne 34 százalékkal a jelenlegi elnök 20 százalékos támogatottsága mellett, Bojkót pedig 33 százalékkal utasítaná maga mögé a showman, míg ellenfele csak 18 százalékot kapna. Ha Porosenko és Bojko kerülne a második fordulóba, a jelenlegi elnök kis többséggel, 23 százalékkal 21 százalék ellenében nyerné a választást a közvélemény-kutatás szerint. A felmérésben hatezren vettek részt, reprezentativitásának hibahatára nem haladja meg az 1,3 százalékot.
Később a nap folyamán a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ), a Szocisz és a Razumkov Központ által január 16. és 29. között 11 ezer megkérdezett részvételével közösen végzett felmérés eredményét is közzétette az UNIAN. Eszerint is első helyen áll a biztos szavazók körében Zelenszkij 23 százalékos támogatottsággal. A második helyen viszont Porosenko elnök 16,4 százalékkal, Timosenko pedig a harmadikon 15,7 százalékkal. Bojkót a megkérdezettek 9,3, Hricenkót 8,1, Ljaskót pedig 6,7 százaléka támogatja. A kampány még csak most kezd beindulni, ráadásul más felmérések azt mutatják, hogy igen magas a bizonytalan szavazók aránya, ami eléggé megjósolhatatlanná teszi a választás eredményét. Elég valószínű, hogy az elkövetkező hetekben akár többször is átrendeződik az elnökjelöltek népszerűségi sorrendje.
Szerző

Brit külügyminiszter: Lehet, hogy ki kell terjeszteni a Brexit határidejét

Publikálás dátuma
2019.01.31. 16:11

Fotó: Justin Griffiths-Williams / AFP
„Jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg” – mondta Jeremy Hunt.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint nem zárható ki, hogy ki kell terjeszteni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg március 29-ében meghatározott határidejét. A Downing Street szerint ugyanakkor a kormány változatlanul elkötelezett a törvényben is rögzített kilépési határidő tartása mellett. Jeremy Hunt a BBC rádió csütörtöki hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott: az, hogy szükség lesz-e a határidő kiterjesztésére, attól függ, hogy a következő hetekben milyen haladást sikerül elérni az Európai Unióval.
A londoni alsóház a héten felhatalmazta a brit kormányt arra, hogy kérje az EU-tól a Brexit feltételeiről tartott, tavaly novemberben megállapodással lezárult tárgyalások újranyitását. A konzervatív párti brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó, a keményvonalas tory Brexit-tábor által viszont mereven elvetett tartalékmegoldás, a backstop-záradék helyett kíván közelebbről még nem részletezett „alternatív megoldásokról” tárgyalni az EU-val. Az unió azonban egyelőre elzárkózik az 585 oldalas Brexit-megállapodás újranyitásától. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a Brexitről rendezett vitában megismételte: a brit alsóházban kedden lezajlott szavazás eredménye semmit nem változtat a kialakult helyzeten, mert a két év alatt tető alá hozott egyezség továbbra is a legjobb és az egyedül lehetséges kompromisszum az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Megnyitása, módosítása nincs napirenden. Szinte szóról szóra ugyanezt hangoztatta Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója, aki hozzátette: a létrejött egyezség nehéz és intenzív tárgyalások eredményeként született meg, az írországi határellenőrzés visszaállítását megakadályozó tartalékmegoldáshoz a brit fél is hozzájárult.
Jeremy Hunt a csütörtöki BBC-műsorban azt mondta, hogy a kormány várhatóan néhány napon belül előáll alternatív javaslataival. A külügyminiszter szerint azonban ha a kilépési megállapodást – amelyet a londoni alsóház két hete, mindenekelőtt a backstop-mechanizmussal szembeni ellenállás miatt példátlan, 230 fős többséggel elutasított – csak a márciusi 29-i kilépési határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni, akkor
szükség lehet „bizonyos mértékű hosszabbításra”, mivel további, kritikus jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni.

Hunt szerint ha ennél korábban sikerült előrelépést elérni, akkor nem biztos, hogy erre a hosszabbításra szükség lesz.
„Jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg”

– tette hozzá.

Jeremy Hunt a legmagasabb rangú brit kormánytisztviselő, aki utalást tett a Brexit halasztásának lehetőségére, bár kormányzati szinten korábban is elhangzottak ilyen értelmű nyilatkozatok. Andrea Leadsom, az alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag – a múlt héten a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Londonnak szüksége lenne „pár hét haladékra” a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné. Jeremy Hunt külügyminiszter hasonló értelmű csütörtöki nyilatkozatára azonban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtök délutáni tájékoztatóján úgy reagált, hogy Theresa May miniszterelnök álláspontja változatlan: az Egyesült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból. A Downing Street illetékese szerint a kormány tárgyal annak lehetőségéről is, hogy a parlament a jelenleg tervezettnél hosszabb ülésszakokat tartson a kilépési dátumig hátralévő időszakban, és ennek érdekében kezdeményezi a február közepén esedékes tíznapos parlamenti szünet eltörlését.

Elemzők szerint nem lépnek ki március 29-én az EU-ból

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza, és Theresa May által 2017. március 29-én bejelentett aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot. A cikkely alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A meghosszabbításra mindazonáltal van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, a cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. A londoni elemzői közösségben egy ideje szinte konszenzusos vélemény, hogy Nagy-Britannia nem lép ki március 29-én az EU-ból. Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében például 55 százalékra taksálta a Brexit halasztásának esélyét.

Szerző

Az Európai Parlament elismerte elnöknek Juan Guaidót Venezuela elnökének

Publikálás dátuma
2019.01.31. 15:33

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Az Európai Parlament csütörtökön a venezuelai alkotmány értelmében az ország legitim ideiglenes elnökének ismerte el Juan Guaidót.
A 439 szavazattal, 104 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők teljes támogatásukról biztosítják a nemzetgyűlést mint Venezuela egyetlen legitim demokratikus testületét, amelynek hatásköreit helyre kell állítani és tiszteletben kell tartani, beleértve a képviselők előjogait és biztonságát is - közölte az Európai Parlament (EP) Magyarországi Kapcsolattartó Irodája. Juan Guaidó elnökként való elismerését követően az Uniónak és a tagállamoknak a legitim hatóságok által kinevezett képviselőket is el kellene ismernie az EP szerint.
Guaidó közben az El País baloldali spanyol napilapnak úgy nyilatkozott, nem fenyeget polgárháború Venezuelában, ugyanis a venezuelai lakosság 90 százaléka változást akar. Az újság internetes oldalán megjelent telefonos interjúban az ellenzéki többségű törvényhozás elnöki tisztségét betöltő politikus elismerte: ma még fennáll az erőszak kockázata, az elmúlt egy hét alatt több tucat fiatalt gyilkoltak meg. Azonban az erőszakról azok beszélnek, akik táplálják, "Maduro és rezsimje" a rendőrség különleges egységein és a paramilitáris csoportokon keresztül - fejtette ki. Juan Guaidó véleménye szerint "Maduro egy diktátor", akire nyomást kell gyakorolni társadalmilag és nemzetközileg is.
Frissítve: 2019.01.31. 15:49