Előfizetés

Mégsem költöznek a feledékeny Polték

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.02.01. 07:30
A Legfőbb Ügyészség nem kerül át a Kossuth térre
Fotó: Vajda József / Népszava
A Népszava értesülései szerint a korábbi tervektől eltérően a Legfőbb Ügyészség nem költözik át a Kossuth téri (volt) Igazságügyi Palotába, hanem abban az épületben folytatja, amelyen most a Kúriával osztozik.
A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy a Polt Péter vezette szervezet marad a Markó utca 16. szám alatt. A lapunknak küldött tájékoztatásban ugyanakkor az is olvasható, hogy az ügyészség a Kúria projekt eredeti tervei szerint sem költözött volna a Kossuth téri épületbe, csak néhány irodahelyiséget kapott volna ott. A Legfőbb Ügyészség „jelezte, hogy nem tart igényt ezen irodahelyiségekre”. A valóságban viszont a Legfőbb Ügyészség költözése szerepelt a tervekben, és nem csupán szerepelt, hanem ezt tényként bejelentették 2017 szeptemberében. Akkor a Kúria sajtótitkársága és az Országos Bírósági Hivatal közleménye alapján az MTI hírül adta: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője és a legfőbb ügyész Budapesten arról, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözik eredeti, Kossuth téri épületébe. A 2017-es közleményben fehéren-feketén az állt, hogy a kormány tervei szerint az egykori Igazságügyi Palota (amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont) rekonstrukciójával a Kúria visszaköltözik eredeti épületébe, ahol a Legfőbb Ügyészség is helyet kap. A szándéknyilatkozat arról rendelkezett, hogy az intézmények együttműködnek, és létrehozzák a Kúria Épület Projekt elnevezésű szervezetet, amelynek feladata „érdekeik képviselete és egyeztetése az épület rekonstrukciójánál”. A tudósítás Polt Péter legfőbb ügyészt is idézte, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elhelyezése egy épületben az igazságszolgáltatás egységét jelképezi, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos közreműködője. Darák Péter, a Kúria elnöke is lelkesülten nyilatkozott, Handó Tünde, az OBH elnöke pedig kijelentette: „szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egysége”. A Kossuth téri Igazságügyi Palotával, amelyet ezek szerint már csak a Kúria székhelyéül szánnak, bőven akadnak gondok. A már bezárt Néprajzi Múzeumban folynak a költözés előkészületei, egyelőre azonban nem tudni, addig mi lesz, amíg elkészül az intézménynek otthont adó új épület a Városligetnél. Az Alkotmány utcai épületszárnyban működő Politikatörténeti Intézettel (PTI) még megállapodás sincs. Sőt. Ahogyan arról beszámoltunk, újabb pereskedés kezdődött: megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó lemondani a milliárdos értéket képviselő használati jogáról, és elhagyni az épületet, csakhogy az állam egyáltalán nem akar fizetni.

Multimilliárdos lett 2010 óta az Orbán-család

Batka Zoltán Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.02.01. 06:45
Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak
Fotó: Vajda József / Népszava
Habár a kormányfő saját anyagi helyzete iránt rendkívüli szerénységgel viseltetik, családtagjai több milliárdosra tehető vagyona egyre gyorsabban gyarapszik.
Az országgyűlési képviselőknek csütörtök éjfélig kellett leadniuk vagyonnyilatkozatukat. Az aktuális bevallásokat csak ez után hozták nyilvánosságra, ám a lényeg sokszor amúgy sem a sokat bírált nyilatkozatokban van. Orbán Viktor kormányfő például rendre jelképes megtakarításról számolt be eddig, miközben körülötte szinte mindenki őrült tempóban gazdagodik. Lapunk összesítése szerint például csak a kormányfő testvéréhez, édesapjához kötődő, nagy állami beruházások beszállítójaként rendszeresen felbukkanó bányászati cégekből mintegy 6 milliárd forint profit került a családhoz 2010 és 2017 vége között. Az Orbán-vállalkozások nyeresége 2014 után megugrott – ekkor romlott meg, 2015 elején pedig megszakadt a kapcsolat a kormányfő és a nagy állami megrendelések piacát addig uraló Simicska Lajos között.
A kormányfő veje, Tiborcz István központi cége, a BDPST Zrt. eszközértéke a legutóbbi nyilvános adatok szerint 5 milliárd forint, ám a társaság áttételesen számos, önmagában is milliárdos értékű kastélyt, palotát és irodaházat birtokol, fejleszt. Az üzleti sikereket főként házassága után elérő Tiborcz cége tavalyelőtt négymilliárdos nyereségre tett szert.

Az Orbán-család vállalkozásai alaposan kiveszik részüket az állami vagy kurzusközeli megbízásokból. Az atlatszo.hu országszerte fél tucat olyan nagy, állami középítkezést azonosított, ahová az Orbán-család bányavállalkozásai követ szállítottak. Igaz, ehhez követni kellett a vértesi bányákból elindult kőszállító autókat. A Népszabadság röviddel megszüntetése előtt szúrta ki, hogy Orbánék egyik vállalkozása szállította a Margitszigetre a vizes világbajnokság miatt esedékessé váló csatorna-felújításához a betonelemeket. A rendszerint a puritán politikus szerepében feltűnő kormányfő korábban szóvá tette, hogy családjának a vállalkozásai ne induljanak állami közbeszerzéseken, ehhez képest az Orbán-cégek rendszerint a tendernyertes fővállalkozóknak szállítanak be, így a nevük fel se bukkan a pályázati adatbázisokban. Piaci hírek szerint az Orbán-érdekeltségek igencsak drágán szállítanak. Ez visszaköszönni látszik a cégbírósági adatokból. Az Orbán-család bányászati vállakozásainál igen magas, 30 százalék körüli az árbevételhez képest az üzemi eredmény aránya. A családi uradalom zászlóshajójának számító, legendás Dolomit Kft. 2014-ben például 3,3 milliárd forintot kasszírozott. Az egymilliárdos adózott eredményből a kormányfő édesapja tulajdonosként 900 milliót ki is vett. Az Orbán-cégek nyeresége 2014 után zömmel nőtt, ami nehezen függetleníthető attól, hogy a kormányfő szakított a nagy állami közmegrendelések piacát addig uraló volt kollégiumi társsal, Simicska Lajossal. Az Orbán-család egyéb vagyonelemei kevéssé ismertek, bár az is kiterjedt uradalomra emlékeztet. Orbán felesége, Lévai Anikó utolsó vagyonbevallása 2010-ből ismert. Ebben összesen közel 600 hektárnyi különböző földterületet tüntetett fel sajátjaként, zömében Felcsút és Szolnok környéki szántókat, de itt is szerepel a miniszterelnök vagyonbevallásából is ismert, XI. kerületi Cinege utcai villa. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák – de elsősorban Mészáros Lőrinc – 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett vagyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-vagyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről – a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámolója szerint is – jellemzően Orbán Viktor döntött. 
Bár erre közvetlen bizonyíték nincs, a Mészáros- és Orbán-vagyon összemosódására egyre több jel utal.

Így kiderült, hogy a papíron Orbán Győző nevén lévő hatvanpusztai kiskastélyt Mészáros Lőrinc bérli, ám azt mégis az Orbán-család használja. Hasonló keresztügylet jött létre Mészáros és Tiborcz István között: így a miniszterelnöki vő BDPST Zrt. nevű ingatlancége nemrégiben megvásárolta a felcsúti oligarcha Konzum PE magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt, 20,59 százalékát. Ezzel piaci becslések szerint mintegy 6 milliárd forint értékű részvényállomány került át hivatalosan is Mészáros Lőrinctől az Orbán-családhoz. A kormányfő veje, a 32 éves Tiborcz István, aki hat éve vette feleségül Orbán Viktor legidősebb lányát, Ráhelt, korábban is vállalkozóként tevékenykedett, ám érdekeltségei a házassága után váltak kirobbanóan sikeressé, mára pedig az ország legvagyonosabbjai közé került. Ráadásul a papíron kimutatható vagyonán túl az üzleti életben a rejtőzködő típusok közé tartozik. Így előfordult, hogy csak igazgatósági tisztséget vállalt a piac által őhozzá kötött, ám papíron offshore-hátterű, illetve vele sűrűn üzletelő vállalkozók-ügyvédek nevén lévő társaságokban. Emellett – a hozzá közel állókhoz hasonlóan - aktívan adja-veszi az áttételesen vagy közvetlenül hozzá köthető üzletrészeket, ingatlanokat. Első komolyabb vállalkozásának az Elios számított, bár névvel csupán egy évig számított áttételes résztulajdonosnak. A cég 2010-2013 között az akkor Fidesz-közeli oligarchának számító Simicska-birodalomhoz tartozott, azóta pedig a leginkább Tiborcz-közeli vállalkozóként emlegetett Paár Attila – szintén közbeszerzés-kedvenc – West Hungária Bau-csoportjának része. A társaság főképp önkormányzati közvilágítási beruházásokban vett részt, aminek túlszámlázás-gyanús ügyeiben az Európai Csalás Elleni Hivatal nyomoz. Habár Tiborcz Istvánhoz e cégből osztalék nem került, részéért becslések szerint hárommilliárdot kaphatott. Tiborcz István központi társasága a BDPST Zrt. A négy éves cég két évig a hatóságok elől is titkolta tulajdonosai kilétét, majd Tiborcz István két éve a kormányhű médiában fedte fel – azóta 100 százalék közelébe növelt – tulajdonosi pozícióját. A társaság két évvel ezelőtti mérlege furcsa: mintegy ötmilliárd forint értékű eszközök segítségével nem kevesebb mint négymilliárdos nyereséget ért el, ám ebből a részvényesek nem vettek fel osztalékot. Ehhez képest sajtóhíradások szerint számos, egyenként is több milliárd forint értékű – például a fővárosi Andrássy úton lévő - kastély, palota tartozik, vagy tartozott a cég áttételes vagyonába. (A volt Postabank-székházat például az elhunytáig körözés alatt álló, egykor Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápoló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon valahai érdekeltségének adták el.) Tiborcz István neve emellett több ingatlan-projektcégben is megjelenik. Négy éve a szeszesital-gyártással foglalkozó – beszámolójában tulajdonosokat nem említő - G2G Zrt. igazgatósági tagja is.

Már csak VIP-menekültek jöhetnek

Markotay Csaba
Publikálás dátuma
2019.02.01. 06:00
Letelepedési kötvényekkel ötvenszer annyian jöttek Magyarországra, mint amennyi menekült érkezett 2018-ban
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Magyarország tavaly 367 menekültet fogadott be, de a folyamat 2018 eleje óta lassult, sőt, az utolsó negyedévre szinte teljesen leállt – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Népszava közérdekű adatigénylésére küldött a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal.
2017-ben még csaknem ötször ennyi menekültet fogadott be Magyarország. A 2018-as statisztika szerint továbbra is elsősorban afgánok és irakiak érkeztek, de szírek, pakisztániak és irániak is adtak be menekültkérelmet Magyarországon, ők szerepelnek a lista első öt helyén. A befogadások jelentős megvágásának a tavaly nyár elején elfogadott alkotmánymódosítás és a Stop, Soros! jogszabály ágyazott meg. A kezdetben csak a kommunikációban jelentkező kormányzati szigort az év végére ültették át a gyakorlatba. Az első kilenc hónapban az 560 kérelemből – amihez jöttek még az előző évből áthúzódó ügyek is – 354 pozitív döntés született. Az utolsó három hónapban viszont hiába érkezett újabb 111 menekültkérelem, már csak 13 esetben – például a korrupció miatt elítélt volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki ügyében – adták meg a hatóságok a nemzetközi védelem valamilyen formáját.
Érdekes kivételek persze akadnak. Az említett negyedik negyedévi 13-as számban benne van Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő is, akit hazájában korrupció miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de ennek megkezdése előtt megszökött. Előbb Albániába, majd onnan magyar diplomáciai segítséggel Magyarországra, itt pedig a hatóságoktól rekordgyorsasággal kapta meg a menekültstátuszt úgy, hogy a döntést nem is a tranzitzónában kellett megvárnia, ahogy általában a menedékkérőknek. A menekültek befogadásában tapasztalható fordulat azért is látványos, mert 2017-ben még 1300 menekültet engedett be az ország, ahogy azt Altusz Kristóf akkori külügyi helyettes államtitkár a Times of Malta című lapnak elárulta. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk itteni lefolytatását jelentette volna. Emiatt az Európai Bíróságig ment a kormány, ahol végül veszített, de a döntést nem hajtotta végre, inkább folytatta a küzdelmet Brüsszellel. Mivel mostanra a befogadottak száma drasztikusan visszaesett, miközben az igénylők száma csak kis mértékben csökkent, logikusan következik, hogy egyre többen várnak ügyük elbírálására. Ezt alá is támasztja a bevándorlási hivatal lapunknak küldött számsora arról, hogy a múlt év végén a röszkei tranzitzónában már 90-en, míg a tompaiban 102-en várakoztak. (Tavaly szeptemberben mindkét helyen mintegy 30-cal kevesebben voltak). Vagyis a tranzitzónák egyre zsúfoltabbak, az ott lévő embereknek emiatt – illetve azért, mert minimálisra csökkentett a menekültkénti elismerés – nem nagyon van más választásuk, mint hogy önként távoznak Szerbia felé. Csakhogy ezzel lemondanak a magyar kérelem esélyéről, ami nyilvánvaló szándéka is a kormánynak. A menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként elismertek száma mindenesetre eltörpül azokhoz a külföldiekhez képest, akik letelepedési kötvényekkel érkeztek Magyarországra. A program keretében 2013 és 2017 között 20 ezren adtak be igénylést a magyarországi letelepedésre és közülük mindössze 16-an nem feleltek meg a feltételeknek. A harmadik országbeli igénylőknek előbb 250 ezer, majd 300 ezer euróért kellett speciális államkötvényekbe fektetniük, de mindezt csak kiválasztott, offshore helyszínként emlegetett államokban bejegyzett cégeken keresztül tehették meg. A „kiválasztott” társaságok becslések szerint több mint 160 milliárd forinthoz jutottak ezzel a módszerrel.