ügyészség;

A Legfőbb Ügyészség nem kerül át a Kossuth térre

- Mégsem költöznek a feledékeny Polték

A Népszava értesülései szerint a korábbi tervektől eltérően a Legfőbb Ügyészség nem költözik át a Kossuth téri (volt) Igazságügyi Palotába, hanem abban az épületben folytatja, amelyen most a Kúriával osztozik.

A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy a Polt Péter vezette szervezet marad a Markó utca 16. szám alatt. A lapunknak küldött tájékoztatásban ugyanakkor az is olvasható, hogy az ügyészség a Kúria projekt eredeti tervei szerint sem költözött volna a Kossuth téri épületbe, csak néhány irodahelyiséget kapott volna ott. A Legfőbb Ügyészség „jelezte, hogy nem tart igényt ezen irodahelyiségekre”.

A valóságban viszont a Legfőbb Ügyészség költözése szerepelt a tervekben, és nem csupán szerepelt, hanem ezt tényként bejelentették 2017 szeptemberében. Akkor a Kúria sajtótitkársága és az Országos Bírósági Hivatal közleménye alapján az MTI hírül adta: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője és a legfőbb ügyész Budapesten arról, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözik eredeti, Kossuth téri épületébe.

A 2017-es közleményben fehéren-feketén az állt, hogy a kormány tervei szerint az egykori Igazságügyi Palota (amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont) rekonstrukciójával a Kúria visszaköltözik eredeti épületébe, ahol a Legfőbb Ügyészség is helyet kap. A szándéknyilatkozat arról rendelkezett, hogy az intézmények együttműködnek, és létrehozzák a Kúria Épület Projekt elnevezésű szervezetet, amelynek feladata „érdekeik képviselete és egyeztetése az épület rekonstrukciójánál”.

A tudósítás Polt Péter legfőbb ügyészt is idézte, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elhelyezése egy épületben az igazságszolgáltatás egységét jelképezi, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos közreműködője. Darák Péter, a Kúria elnöke is lelkesülten nyilatkozott, Handó Tünde, az OBH elnöke pedig kijelentette: „szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egysége”.

A Kossuth téri Igazságügyi Palotával, amelyet ezek szerint már csak a Kúria székhelyéül szánnak, bőven akadnak gondok. A már bezárt Néprajzi Múzeumban folynak a költözés előkészületei, egyelőre azonban nem tudni, addig mi lesz, amíg elkészül az intézménynek otthont adó új épület a Városligetnél. Az Alkotmány utcai épületszárnyban működő Politikatörténeti Intézettel (PTI) még megállapodás sincs. Sőt. Ahogyan arról beszámoltunk, újabb pereskedés kezdődött: megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó lemondani a milliárdos értéket képviselő használati jogáról, és elhagyni az épületet, csakhogy az állam egyáltalán nem akar fizetni.

Magyarország tavaly 367 menekültet fogadott be, de a folyamat 2018 eleje óta lassult, sőt, az utolsó negyedévre szinte teljesen leállt – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Népszava közérdekű adatigénylésére küldött a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal.