Na, akkor melyik ország az, ahol már kétezer éve is főztek sört?

Publikálás dátuma
2019.02.01. 09:01
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban.
Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. Lara González archeobotanikus elmondta, munkája olyan volt, mint amikor tűt keresünk egy szénakazalban.
"Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete egyértelműen megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor és forráskor tipikus légbuborékok keletkeztek"

- magyarázta.

 Gonzalez elmondta, hogy a Kr.e. negyedik századból származó maradványok eredetileg kenyérhez hasonlónak tűntek, de a mikroszkopikus vizsgálat más eredményeket hozott. 
"Lehet látni, hogy sörkészítés folyamatából valók, mivel az erjesztés bizonyítékát mutatják nekünk és nagyobb darab összezúzott gabonát és korpát tartalmaz, azonban semmiféle liszt nincs benne"

- tette hozzá.

 Az útépítéskor régészeti leletek tömege került felszínre, köztük középkori angolszász falvak, 342 sír, római kori ékszerek, csontfurulya, 13 ezer éves gyapjasmamut maradványai.
Roger Protz, több mint 20 sörről írt szakkönyv szerzője elmondta, hogy Kelet-Anglia mindig sörkészítési központnak számított, mivel nagyon jó minőségű árpa terem földjein. Amikor a rómaiak meghódították a Brit-szigeteket, azt találták, hogy a helyi törzsek sört főznek. Protz szerint ez a sör valószínűleg gabonából készült, mivel a komlót egészen a 15. századig nem használták Britanniában, és ízét gyógynövényekkel, fűszerekkel gazdagították.
Szerző
Témák
sör Anglia főzés

Gömbhal ihlette okospirula segíthet a gyomordaganatok gyógyításában

Publikálás dátuma
2019.01.31. 17:17
Illusztráció
Fotó: PAULO DE OLIVEIRA / AFP
A fekélyek és a daganatok vizsgálatára alkalmas, gömbhal ihlette, kocsonyás állagú, a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódó tablettát fejlesztettek ki - írta a BBC News.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó tablettába többféle érzékelőt lehet telepíteni, amelyek kimutatják a gyomorban megjelenő baktériumokat és vírusokat. A kutatók szerint később az is elképzelhető, hogy olyan apró kamerát juttassanak a gyomorba a pirulával, amely hetekig figyelemmel kísérheti a daganat vagy fekély fejlődését. A tabletta kétféle hidrogélből áll: egy belső, részecskéket áteresztő rétegből, és egy külső, védő membránrétegből. Ez adja a kocsonyás állagot, ami miatt gyorsan tud terjeszkedni a gyomorban, és teljes méretét elérve nem is tud kijutni belőle.
A felfújódó tablettát bármikor el lehet távolítani, ha a páciens kalciumoldatot iszik, mivel attól a tabletta azonnal visszanyeri eredeti méretét. Ezt követően biztonságosan áthalad az emésztőrendszeren és távozik a szervezetből - írta a kutatócsoport. A tudósok hangsúlyozták, hogy a tabletta lágyabb és tovább marad meg a gyomorban, mint jelenlegi alternatívái, amelyek általában műanyagból vagy fémből készülnek. 
"Azt szeretnénk, ha sikerülne olyan okospirulát alkotni, amely a szájon át bevéve a gyomorban marad, és hosszú ideig, legalább egy hónapig monitorozza a páciens egészségét"

- foglalta össze a kutatás célját Xuanhe Zhao, az MIT gépészmérnöki docense.

Szerző

A nyelven élő baktériumokból korán felfedezhető lehet a hasnyálmirigyrák

Publikálás dátuma
2019.01.31. 15:45
Illusztráció
Fotó: B. BOISSONNET / BSIP / AFP
A nyelven élő baktériumok elemzése segítheti a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát egy új tanulmány szerint.
A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak - állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.
A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában - vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában - megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először - olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon. Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.
Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl. A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.
A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni. Az új kutatáshoz 30 olyan pácienst kértek fel, akik a betegség korai szakaszában voltak, valamint egészséges emberek egy 25 fős csoportját. Mindannyian 45-65 évesek voltak, se más betegségük, se szájhigiénés problémáik nem voltak. A kutatócsoport bonyolult génszekvenálási technológiával vizsgálta meg a résztvevők nyelvlepedékének mintáiban található mikrobákat. Azt találták, hogy a hasnyálmirigyrákos páciensek nyelvén jelentősen eltért a mikrobaösszetétel az egészségesek mintáihoz képest.
Különösen két baktériumfajta, a hemofilusz és a porphyromonas kis mennyisége, valamint a leptotrichia and fusobaktérium nagy mennyisége különböztette meg a betegek mintáit az egészségesekétől. Lancsuan Li, a kutatás vezetője, a Csengcsiangi Egyetem tudósa és csapata feltételezi, hogy a hasnyálmirigyrák és a nyelv mikrobiomjának megváltozása közötti kapcsolatot az immunrendszer jelenti. Lehetséges, hogy a növekvő daganat úgy befolyásolja a védekező rendszert, hogy az némely baktériumfajták szaporodását, mások pusztulását okozza.
Szerző