Na, akkor melyik ország az, ahol már kétezer éve is főztek sört?

Publikálás dátuma
2019.02.01 09:01
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban.
Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. Lara González archeobotanikus elmondta, munkája olyan volt, mint amikor tűt keresünk egy szénakazalban.
"Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete egyértelműen megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor és forráskor tipikus légbuborékok keletkeztek"
- magyarázta.
 Gonzalez elmondta, hogy a Kr.e. negyedik századból származó maradványok eredetileg kenyérhez hasonlónak tűntek, de a mikroszkopikus vizsgálat más eredményeket hozott. 
"Lehet látni, hogy sörkészítés folyamatából valók, mivel az erjesztés bizonyítékát mutatják nekünk és nagyobb darab összezúzott gabonát és korpát tartalmaz, azonban semmiféle liszt nincs benne"
- tette hozzá.
 Az útépítéskor régészeti leletek tömege került felszínre, köztük középkori angolszász falvak, 342 sír, római kori ékszerek, csontfurulya, 13 ezer éves gyapjasmamut maradványai.
Roger Protz, több mint 20 sörről írt szakkönyv szerzője elmondta, hogy Kelet-Anglia mindig sörkészítési központnak számított, mivel nagyon jó minőségű árpa terem földjein. Amikor a rómaiak meghódították a Brit-szigeteket, azt találták, hogy a helyi törzsek sört főznek. Protz szerint ez a sör valószínűleg gabonából készült, mivel a komlót egészen a 15. századig nem használták Britanniában, és ízét gyógynövényekkel, fűszerekkel gazdagították.
Szerző

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ HO
Az űrszonda decemberben elhelyezett szeizmométere először rögzített rengést a vörös bolygón.
Gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere április 6-án, ez az első rengés a Marson, amelyet a műszer jelzett – közölte kedden a francia űrkutatási ügynökség, a Cnes.
„Elképesztő, hogy végre van jele annak, hogy a Marson létezik szeizmikus aktivitás. Hónapok óta várunk az első rengés észlelésére”
– írta közleményében Philippe Lognonné, a párizsi Institut de Physique du Globe kutatója, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) szeizmométer atyja.
A szeizmométert december 19-én helyezte el a vörös bolygó felszínén az Insight amerikai robotgeológus űrszonda, amely később egy kúp alakú védőpajzsot is elhelyezett a műszerre, hogy óvják a széltől és a nagy hőmérséklet ingadozástól.  
A védőpajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől, és így „szennyezett” adatokat gyűjtsön. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett „marsrengéseket”. Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld típusú bolygó keletkezésének körülményeit.
Bruce Bannert, a NASA tudományos programvezetője szerint a marsrengést a misszió 128. marsi napján észlelte a műszer. Most a tudósokon a sor, hogy megerősítsék, valóban a vörös bolygó belsejéből eredő mozgásról van szó, és nem hibás észlelésről.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 09:58

Már sétálnak a korábban kimozdulni képtelen Parkinson-kóros betegek

Publikálás dátuma
2019.04.23 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Már a szabadban is tudnak sétálni a korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően – számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
„A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni” – magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. A kezelés okozta javulás
„a legvadabb álmaikat is felülmúlta”.
Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása „lefagy”. A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.
Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.
„Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le”
– magyarázta.
 Az agyi szkennelés kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a páciensek azon agyterülete, amely a mozgás ellenőrzéséért felelős, nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezeknek a területeknek a működése helyreállt. A kutatásban résztvevő 66 éves Gail Jardine naponta kétszer-háromszor is elesett, és gyakran „ledermedt” mozgás közben. Két hónapja megkapta az implantátumot, és azóta már férjével a parkban is tud sétálni, amire már két éve nem volt képes állapota miatt. Mint mondta, a kezelés kezdete óta nem esett el, magabiztosabban mozog, és azt tervezi, hogy egyedül is sétál majd.
A 70 éves Guy Alden 2012-ben nyugdíjba kényszerült Parkinson-kórja miatt, mert az erősen korlátozta mozgását. Míg korábban gyakran „fagyott le” járás közben, a kezelés óta már nyaralni is volt feleségével, és egy idő után a kerekesszékét sem kellett használnia, a szűk utcákon és lejtőkön is jól közlekedett – mesélte.
A brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója, Beckie Port szerint a tanulmányban ismertetett eredmények nagyon biztatóak, és a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni.
„Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kóros betegek nagy szabadságot kapnak mindennapi aktivitásaikhoz”
– fogalmazott Port.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 17:17