Rogán Antal még mindig tartozik 18 millióval

Publikálás dátuma
2019.02.01. 08:12

Fotó: Tóth Gegő / Népszava
Találmányával viszont egyre többet keres.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 2018-as vagyonnyilatkozatából kiderül: a tartós bérlettel használt tavalyi A3-as Audija már nincs meg, szúrta ki az index.hu. Ami viszont állandó, az a 18,2 milliós tartozás. Nem tudni, ki felé, de nem törlesztett a miniszter tavaly óta, hiába gyarapodott.
Rogán takarékbetétben a tavalyi 691 ezer forint helyett immár 39,3 milliót tart. 184 négyzetméteres lakása nem változott, és megmaradtak jelentős erdőterületei is.
Bevallásában továbbra is szerepel egy egyedi kifizetés, jegyzi meg a 24.hu: a miniszter találmányi hasznosítási díjat kap Mobilsign Kft.-től egy digitális aláírással kapcsolatos találmány révén. 2017-ben ez még csak 25 millió forintot hozott a konyhára, tavaly már 42,7 milliót.
Szerző

Két vállra fektette az influenza Nógrádban az intenzív ellátást

Publikálás dátuma
2019.02.01. 07:35
Illusztráció
Fotó: Népszava
Megteltek Nógrádban az intenzív osztályok, az egész megye szabad ágy nélkül maradt.
Nincs olyan nap, amikor Budapesten és Pest megyében minden intenzív osztály probléma nélkül működik. Most éppen az influenza fektette két vállra az intenzív betegellátást, és maradt egy egész megye szabad intenzív osztályos ágy nélkül. Ez derül ki a Nógrád Megyei Kormányhivatal által kiadott január 28-i tájékoztatásból, amelyet az országos tisztifőorvos asszonynak címeztek – állítja Kunetz Zsombor ovos-egészségpolitikai szakértő a 444.hu-n közzétett írásában.
Mint írja az agyi katasztrófa ellátás sincs jobb helyzetben. Csütörtökön a Budapesten és Pest megyében működő tizenegy stroke-centrumból négy mondta le a betegek fogadását különböző indokokkal. Stroke esetében élet- és életminőség-mentő lehet a minél előbbi ellátás, ezért akár egy ilyen központ kiesése is komoly időveszteséget okozhat, ezért a beteg már nem lesz alkalmas a speciális ellátásra, így akár élete végéig ápolásra szorulhat, míg az időben elvégzett beavatkozással talán teljesen meggyógyulhatott volna.
A Népszava ismertette korábban azt a január eleji tiszti főorvosi  körlevelet, melyben az ÁNTSZ utód hivatala utasított 22 fővárosi kórházat, hogy biztosítsák folyamatosan az intenzív ellátást.  Ha pedig már minden lélegeztető gépük foglalt, azaz osztályaik megteltek, mint ahogyan ez az év utolsó napjaiban már be is következett, akkor „maguk kötelesek gondoskodni a saját ellátási területükhöz tartozók intenzív ellátásáról.” Akit pedig a hatóság ellenőrei azon kapnak, hogy alaposabb ok nélkül utasította vissza az ilyen betegek fogadását, az 500 ezer forintos bírságot kaphat – derül ki az ÁNTSZ helyébe lépett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a tisztifőorvos nevében kiküldött „hatósági” levélből.
Szerző

Mégsem költöznek a feledékeny Polték

Publikálás dátuma
2019.02.01. 07:30
A Legfőbb Ügyészség nem kerül át a Kossuth térre
Fotó: Vajda József / Népszava
A Népszava értesülései szerint a korábbi tervektől eltérően a Legfőbb Ügyészség nem költözik át a Kossuth téri (volt) Igazságügyi Palotába, hanem abban az épületben folytatja, amelyen most a Kúriával osztozik.
A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre megerősítette, hogy a Polt Péter vezette szervezet marad a Markó utca 16. szám alatt. A lapunknak küldött tájékoztatásban ugyanakkor az is olvasható, hogy az ügyészség a Kúria projekt eredeti tervei szerint sem költözött volna a Kossuth téri épületbe, csak néhány irodahelyiséget kapott volna ott. A Legfőbb Ügyészség „jelezte, hogy nem tart igényt ezen irodahelyiségekre”. A valóságban viszont a Legfőbb Ügyészség költözése szerepelt a tervekben, és nem csupán szerepelt, hanem ezt tényként bejelentették 2017 szeptemberében. Akkor a Kúria sajtótitkársága és az Országos Bírósági Hivatal közleménye alapján az MTI hírül adta: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője és a legfőbb ügyész Budapesten arról, hogy a Kúria és a Legfőbb Ügyészség visszaköltözik eredeti, Kossuth téri épületébe. A 2017-es közleményben fehéren-feketén az állt, hogy a kormány tervei szerint az egykori Igazságügyi Palota (amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek ad otthont) rekonstrukciójával a Kúria visszaköltözik eredeti épületébe, ahol a Legfőbb Ügyészség is helyet kap. A szándéknyilatkozat arról rendelkezett, hogy az intézmények együttműködnek, és létrehozzák a Kúria Épület Projekt elnevezésű szervezetet, amelynek feladata „érdekeik képviselete és egyeztetése az épület rekonstrukciójánál”. A tudósítás Polt Péter legfőbb ügyészt is idézte, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elhelyezése egy épületben az igazságszolgáltatás egységét jelképezi, amelyben az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás fontos közreműködője. Darák Péter, a Kúria elnöke is lelkesülten nyilatkozott, Handó Tünde, az OBH elnöke pedig kijelentette: „szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egysége”. A Kossuth téri Igazságügyi Palotával, amelyet ezek szerint már csak a Kúria székhelyéül szánnak, bőven akadnak gondok. A már bezárt Néprajzi Múzeumban folynak a költözés előkészületei, egyelőre azonban nem tudni, addig mi lesz, amíg elkészül az intézménynek otthont adó új épület a Városligetnél. Az Alkotmány utcai épületszárnyban működő Politikatörténeti Intézettel (PTI) még megállapodás sincs. Sőt. Ahogyan arról beszámoltunk, újabb pereskedés kezdődött: megfelelő ellentételezés esetén a PTI hajlandó lemondani a milliárdos értéket képviselő használati jogáról, és elhagyni az épületet, csakhogy az állam egyáltalán nem akar fizetni.
Szerző
Témák
ügyészség