Szívbetegek lehetnek a kutyák a divatos táplálékoktól

Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Összefüggést találtak a kutatók a manapság népszerű, gabonamentes és hüvelyesekben gazdag kutyaétrendek egy része, valamint egy tápanyaghiányból eredő szívbetegség között - derült ki egy új tanulmányból.
A davisi székhelyű Kaliforniai Egyetem szakemberei megállapították, hogy a gabonamentes és hüvelyesekben gazdagétrendeken tartott kutyák szervezetében nincs elegendő taurin, ez az aminosav pedig fontos szerepet játszik a szív egészségében. A taurinhiányról már évekkel ezelőtt megállapították, hogy úgynevezett kitágulásos szívizom-elfajuláshoz (DCM/dilatatív kardiomiopátia) vezet, amely szívelégtelenséget és halált okozhat - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
 A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmányt vezető Joshua Stern szerint bizonyos kutyafajták genetikailag hajlamosabbak a DCM hagyományos típusára, ám a betegség mostanra már más fajtáknál, például a golden retrievernél is felütötte a fejét. A szakember két évvel ezelőtt figyelt fel az esetek megszaporodására, és jelenleg számos olyan kutyát kezel táplálkozással összefüggő DCM miatt, amelyet korábban majdnem azonos étrenden tartottak.
Stern 24 olyan golden retrievert vont be a vizsgálatába, amelynél DCM-et és taurinhiányt diagnosztizáltak. A 24 kutyából 23-at korábban olyan étrenden tartottak, amely vagy gabonamentes, vagy hüvelyesekben gazdag volt, vagy mindkettő. A szakember változtatott a kutyák étrendjén, és taurin tartalmú étrend-kiegészítőt írt fel számukra. A változtatások nyomán egyet kivéve mindegyik állat állapota javult. A betegség legelőrehaladottabb szakaszában lévő, vagyis szívelégtelenséggel küzdő 11 kutyából 9-nél jelentős javulást, vagy teljes felépülést figyeltek meg a kutatók.
"Ez a tanulmány segített megerősíteni, hogy a genetikai eredetű DCM-mel szemben, ez az állapot kezelhető és elkerülhető"

- mondta Stern.

 A szakember szerint a problémát valószínűleg nem a "gabonamentesség", vagy a "hüvelyesek nagy aránya" okozza, hanem talán az, hogy az összetevők úgy hatnak egymásra, hogy csökkentik a taurinhoz való hozzáférést, vagy bizonyos tápanyagok egyszerűen hiányoznak az étrendből. 
Stern hangsúlyozta, hogy a mostani eredmények fényében a kutyatulajdonosoknak nem szabad hirtelen átváltaniuk másik étrendre, vagy taurin tartalmú étrend-kiegészítőt adni kedvencüknek, hanem inkább konzultáljanak az állatorvossal. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) már tavaly figyelmeztette a kutyatulajdonosokat és állatorvosokat a kutyák étrendje és a DCM közötti lehetséges kapcsolatról. A hatóság tovább folytatja a vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy pontosan mi az az étrendbeli tényező, amely a problémát okozza.
Szerző
Témák
kutya étrend

Haldokló cápafajtákat is simán meg lehet kóstolni brit éttermekben

Publikálás dátuma
2019.02.01. 09:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben - derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából.
Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. 
"A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme"

- mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató.

 A Scientific Reports című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez éttermekbe szánt cápauszonyokat, valamint halkereskedésekbe és gyorséttermekbe kerülő cápasteakeket vizsgáltak. Kiderült, hogy jórészt tüskéscápát (Squalus acanthias) értékesítettek általános megnevezések alatt. 
"Szinte lehetetlen tudni egy fogyasztó számára, mit vásárol meg. Az ember azt hiheti, hogy fenntartható forrásból származó terméket fogyaszt, miközben valójában veszélyeztetett fajt vásárolt meg"

- mondta Catherine Hobbs exeteri tudós.

Amikor a cápahúst feldolgozták, már nehéz megállapítani, melyik fajtól származik. Ezért a tudósok DNS-teszteket végeztek, hogy megállapítsák, mi került be az emberi táplálékláncba. Több mint száz mintát gyűjtöttek dél-angliai fish and chips gyorséttermekből és szupermarketekből.
Cápahúst az egész világon fogyasztanak és évszázadok óta szerepel az emberi étrendben. 2000 és 2011 között azonban a cápák, ráják és más porcos halak globális importja 42 százalékkal megnövekedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint. Ezért a kihalástól való fenyegetettség miatt 12 faj nemzetközi kereskedelmét korlátozták. A kutatók között azonban továbbra is viták folynak arról, hogy mely cápákat lehet - ha egyáltalán lehet - fenntarthatónak nevezni és táplálékszerzés céljából kifogni. A cápákat alapvetően sokkal jobban veszélyezteti a túlhalászat, mivel nem hoznak sok utódot a világra és hosszú ideig tart, míg elérik az ehhez szükséges érettséget - fejtette ki Griffiths.
Szerző

Na, akkor melyik ország az, ahol már kétezer éve is főztek sört?

Publikálás dátuma
2019.02.01. 09:01
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban.
Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja. Lara González archeobotanikus elmondta, munkája olyan volt, mint amikor tűt keresünk egy szénakazalban.
"Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete egyértelműen megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor és forráskor tipikus légbuborékok keletkeztek"

- magyarázta.

 Gonzalez elmondta, hogy a Kr.e. negyedik századból származó maradványok eredetileg kenyérhez hasonlónak tűntek, de a mikroszkopikus vizsgálat más eredményeket hozott. 
"Lehet látni, hogy sörkészítés folyamatából valók, mivel az erjesztés bizonyítékát mutatják nekünk és nagyobb darab összezúzott gabonát és korpát tartalmaz, azonban semmiféle liszt nincs benne"

- tette hozzá.

 Az útépítéskor régészeti leletek tömege került felszínre, köztük középkori angolszász falvak, 342 sír, római kori ékszerek, csontfurulya, 13 ezer éves gyapjasmamut maradványai.
Roger Protz, több mint 20 sörről írt szakkönyv szerzője elmondta, hogy Kelet-Anglia mindig sörkészítési központnak számított, mivel nagyon jó minőségű árpa terem földjein. Amikor a rómaiak meghódították a Brit-szigeteket, azt találták, hogy a helyi törzsek sört főznek. Protz szerint ez a sör valószínűleg gabonából készült, mivel a komlót egészen a 15. századig nem használták Britanniában, és ízét gyógynövényekkel, fűszerekkel gazdagították.
Szerző
Témák
sör Anglia főzés