Haldokló cápafajtákat is simán meg lehet kóstolni brit éttermekben

Publikálás dátuma
2019.02.01 09:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben - derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából.
Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. 
"A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme"
- mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató.
 A Scientific Reports című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez éttermekbe szánt cápauszonyokat, valamint halkereskedésekbe és gyorséttermekbe kerülő cápasteakeket vizsgáltak. Kiderült, hogy jórészt tüskéscápát (Squalus acanthias) értékesítettek általános megnevezések alatt. 
"Szinte lehetetlen tudni egy fogyasztó számára, mit vásárol meg. Az ember azt hiheti, hogy fenntartható forrásból származó terméket fogyaszt, miközben valójában veszélyeztetett fajt vásárolt meg"
- mondta Catherine Hobbs exeteri tudós.
Amikor a cápahúst feldolgozták, már nehéz megállapítani, melyik fajtól származik. Ezért a tudósok DNS-teszteket végeztek, hogy megállapítsák, mi került be az emberi táplálékláncba. Több mint száz mintát gyűjtöttek dél-angliai fish and chips gyorséttermekből és szupermarketekből.
Cápahúst az egész világon fogyasztanak és évszázadok óta szerepel az emberi étrendben. 2000 és 2011 között azonban a cápák, ráják és más porcos halak globális importja 42 százalékkal megnövekedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint. Ezért a kihalástól való fenyegetettség miatt 12 faj nemzetközi kereskedelmét korlátozták. A kutatók között azonban továbbra is viták folynak arról, hogy mely cápákat lehet - ha egyáltalán lehet - fenntarthatónak nevezni és táplálékszerzés céljából kifogni. A cápákat alapvetően sokkal jobban veszélyezteti a túlhalászat, mivel nem hoznak sok utódot a világra és hosszú ideig tart, míg elérik az ehhez szükséges érettséget - fejtette ki Griffiths.
Szerző
2019.02.01 09:53

Így védi a szívet egy jó éjszakai alvás

Publikálás dátuma
2019.02.16 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet a minőségi alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély. 
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.
"Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrollálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól. Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, a folyamat megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja"
- magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem orvostudományi karának adjunktusa.
Közelmúltbeli kutatások összefüggést találtak az alváshiány és bizonyos alvászavarok, mint az alvási apnoe, valamint az elhívás, a diabétesz, a rák és a szívbetegségek megnövekedett kockázata között. De a kutatók még keveset tudnak arról a sejt-és molekuláris mechanizmusról, amely magyarázattal szolgálhat az alvás és szív-és érrendszeri egészség közötti kapcsolatra. 
A rossz és kevés alvás jelentős közegészségügyi probléma, amely több millió embert érint minden korosztályban. Tanulmányok mutatták ki, hogy a minőségi alvás megfelelő időben létfontosságú az egészség számára, de az Egyesült Államokban például az felnőttek kevesebb mint fele alszik hét-nyolc órát naponta.
Szerző
2019.02.16 10:10
Frissítve: 2019.02.16 10:10

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09