Putyin az EP-választás után kérhet beszámolót Orbántól

Publikálás dátuma
2019.02.01 10:42

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Vlagyimir Putyin a nyár folyamán érkezhet, és Orbán Viktortól vár tájékoztatást az átalakuló uniós politikáról, erőviszonyokról.
 Nem ősszel, hanem már a nyáron Magyarországra látogathat Vlagyimir Putyin, így sem marad el a már-már szokásos évi találkozó az orosz elnök és a magyar miniszterelnök között – írja a Magyar Hang. A hetilap Kremlhez közel álló moszkvai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a látogatásnak nem lenne sok értelme a május 23-26. között tervezett európai parlamenti választás előtt, így Putyin inkább valamikor a nyáron, legkésőbb ősz elején érkezhet Budapestre;  persze a menetren még változhat, és ez jóformán csak az orosz félen múlik.

Beszámoló, első kézből

A lap szerint a találkozó egyik fő célja, hogy az orosz elnök „első kézből tájékozódjon” az EP-választás utáni helyzetről és törekvésekről, amelyekben vélhetően Orbán Viktor is kulcsszerepet kap. 
Nem kell diplomatának lenni ahhoz, hogy tudjuk, Vlagyimir Putyin Orbán beszámolója nélkül is tökéletesen tud tájékozódni az unió formálódó erőviszonyairól – a találkozó inkább „kifele” szól, jelzése annak, hogy az orosz államfő egy uniós vezetőt is bármikor raportra kérhet.
A találkozónak pedig különösen nyomasztó jelentőséget ad, hogy  hogy a lap Kreml-beli forrásai hangsúlyozzák: Oroszország végleg leszámolt azokkal az illúziókkal, hogy kapcsolatai belátható időn belül normalizálódhatnak az úgynevezett Nyugattal.

Jön, ha akar, hívni sem kell

A cikk szerzője, Stier Gábor kiemeli, hogy az orosz elnök látogatásához még csak a magyar kormány meghívása sem kell. „Nem lenne például meglepő, ha (Putyin- a szerk.) a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) tiszteletbeli elnökeként megjelenne a júliusi budapesti Grand Prix-en. Hiszen nagy barátja, az IJF főtitkára, Marius Vizer már csak hivatalból is meghívja az eseményre Putyint. Aki pedig eldönti, hogy eljön-e. De Putyin akár egy nagy nemzetközi találkozó mentén is összejöhet a magyar miniszterelnökkel, mint ahogy reális az is, hogy a nyár végén vagy ősz elején az évi nem hivatalos találkozóra „ugrik el” Budapestre” - teszi hozzá az újságíró.
A találkozó másik kiemelt témája a paksi bővítés látványos csúszása lehet – erről volt szó a legutóbbi, mindössze negyedórás Orbán-Putyin megbeszélésen is – amit a lap miniszteri szintű problémának nevez, utalva arra, hogy a paksi szakállamtitkár menesztése nem lesz téma az újabb találkozón.

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32