Szertefoszlóban az álom, hogy magyar államfője lesz Szlovákiának

Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:00

Fotó: SAMUEL KUBANI / AFP
Bugár Béla elnöki esélyei romlottak, Orbán Viktor viszont újabb szövetségest kaphat.
Decemberben még nem tűnt irreálisnak, hogy Bugár Béla személyében magyar államfő költözzön a pozsonyi Grassalkovich palotába, az azóta eltelt néhány hét azonban átírta az erőviszonyokat. Szlovákiában március 16-án rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját, második fordulóra március 30-án kerülhet sor. És egyelőre úgy tűnik, lesz második forduló, de Bugár Béla nélkül.  A Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt elnöke, Bugár ugyan hosszú ideje az ország egyik legnépszerűbb és leghitelesebb vezető politikusa, akinek a kárpát-medencei kisebbségben politizáló magyarok közül egyedüliként sikerült átlépnie az etnikai alapú politizálás határain és többségi támogatókat is maga mögé állítania, az államfői tisztség mégis számára is távoli.  Novemberben még őt mérték  toronymagas esélyesként 32,3 százalékkal, decemberben pedig a szlovákiai választók 16 százaléka szavazott volna a magyar jelöltre. Mára viszont Bugár támogatottsága is alig haladja meg a szlovákiai magyarok részarányát, 8 – 10 százalék közötti. A novemberi - decemberi adatok csalókák, mivel csak azok támogatottságát mérték, akik  biztos indulóknak számítottak, a jelöltállítás viszont csupán január 31-én zárult. Mivel a szlovák politikát 2006 óta uraló Robert Fico háttérbe szorult, és pártja, a Smer is meggyengült, soktényezőssé vált az elnökválasztás is.  A tavalyi Kuciak-gyilkosság következtében kormányfő cserére is kényszerült Smer ugyan még mindig a legnagyobb politikai erő, de ez messze nem elég ahhoz, hogy jelöltje gond nélkül államfő lehessen. Ficoék ezért is reménykedtek a legnépszerűbb szlovák politikus, a szociáldemokrata Miroslav Lajcák külügyminiszter indulásában annak ellenére, hogy Lajcák az ENSZ menekültügyi megállapodás kapcsán decemberben élesen szembekerült pártjával. A külügyminiszter szinte biztos befutó lehetett volna, ám nem vállalta az indulást, így az utolsó száz méteren lett a Smer jelöltje Maros Sefkovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke és energiaunióért felelős biztosa, aki az előző uniós ciklusban az oktatási, ifjúsági és kulturális biztosi tisztséget töltötte be. Sefkovic előszeretettel hangsúlyozza, hogy nem tagja Fico pártjának, csupán annak támogatását élvezi. És nem véletlenül teszi, a demokratikus intézményrendszerbe, a pártokba vetett bizalom megrendülése olyan mértékű, hogy a dobogós helyen álló jelöltek mindegyike függetlenként méretkezik meg. Múlt hét végi felmérés szerint Sefcovic és a liberális SaS által támogatott független vegyészprofesszor, Robert Mistrík azonos, 16,6 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a harmadik helyen ugyancsak egy független, a szélsőjobboldali Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója áll 11,7 százalékkal. Harabin helyezése meglepetés, hiszen a bíró úr igen változatos politikai életúttal rendelkezik – a 80-as évek kommunistájából lett először a Meciar-kormányzat keményfiúja, majd Fico oldalán kötött ki, de szélsőséges kijelentései miatt a Smernek is vállalhatatlan volt. (A jelöltek mezőnyében igen szép számmal található szélsőséges, populista politikus is, közöttük a saját párttal rendelkező neonáci Marian Kotleba is.) Mistrik professzor sem a SaS-nak köszönheti elsőséget, hanem inkább annak, hogy közel egy éve bejelentette indulását, kampánya gyakorlatilag azóta tart. Ez komoly előnyt jelent számára az utolsó pillanatban színre lépő Sefkoviccsal szemben. Mindkét éllovas az Európai Unió és a demokratikus jogállam elkötelezett híve, akárcsak a 10,1 százalékon, negyedikként mért Bugár Béla. Így a magyar jelöltnek legfeljebb abban az esetben lenne esélye, ha Sefkovic és Mistrik  is visszalépne, ellenfele pedig valamely szélsőséges jelölt lenne.  Bugár Béla minden bizonnyal inkább pártja megerősítéséért vállalta a jelöltséget. A jobbközép Híd-Most támogatottságát megrendítette már az is, hogy koalícióra lépett Fico baloldali Smerjével és a korábban magyarellenes SNS-el. Az, hogy a Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolása utáni politikai földrengésben kitartott a koalíció mellett, tovább rontotta Bugár és a Híd hitelét. A magyar politikus mindenek ellenére nagyobb népszerűségnek örvend mind pártja és mind az egyre szaporodó szlovákiai magyar formációk bármelyike. Az Orbán-kormány felvidéki partnere, a 2010 óta parlamenten kívülre szorult MKP elnöke, Menyhárt József is versenybe szállt, de népszerűsége alacsonyabb pártjáénál is, 2 százalék alatt mérik.  

Bugárt volt alelnöke veszélyezteti

Noha azt az elmúlt 8 év már bebizonyította, hogy az Orbán-kormány által támogatott MKP nem tud versenytársa lenni a Hídnak, Bugárék mégsem érezhetik biztonságban magukat. Január 31-én ugyanis az egykori Híd alelnök, Simon Zsolt új formációja, a Magyar Fórum leadta a bejegyzéséhez szükséges dokumentációt, tekintélyes számú, 14400 támogató aláírással megerősítve. Simon a Ficoékkal való koalíció miatt lépett ki a Hídból és szakította meg az együttműködést Bugárral. A jövőt is másképpen képzeli, pártja visszatér az etnikai alapú politizáláshoz, és jó kapcsolatot kíván ápolni a magyar kormánnyal. Simon azt hangsúlyozta, hogy nem a Fidesszel, hanem a kormánnyal törekszik jó kapcsolatra. Ez azonban több mint idealizmus, Simon még Híd alelnökként megtapasztalta, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal egyetlen esetben lehet együttműködni, csakis akkor, ha Orbán Viktor kottájából játszik. Simonék az EP választáson még nem indulnak, a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson viszont igen. Vagyis négy párt fog versengeni a felvidéki magyar választók voksaiért, a Híd, az MKP, a most létrejövő Magyar Fórum mellett ugyanis létezik egy további, alig mérhető magyar alakulat, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) is. Simon új pártja Bugárék számára jelenti a legnagyobb veszélyt, akár azt is eredményezheti, hogy a szétforgácsoltság miatt egyetlen magyar erő se kerüljön be a pozsonyi törvényhozásba.

Szerző
Frissítve: 2019.02.02. 10:38

Meteorit robbanhatott Kuba felett (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.02. 09:51

Fotó: FATIMA RIVERO / TELEPINAR / AFP
A lakosok egy „nagy robbanást” hallottak, majd kődarabok hullottak az égből.
Valószínűleg egy meteorit robbant fel az égen pénteken, Kuba nyugati része felett – írja a National Weather Service (NWS) közlése alapján a CNN. Sajtóbeszámolók szerint Viñales lakosai egy „nagy robbanást” hallottak péntek délután, ezt követően pedig fekete por és kődarabok is hullottak. Kuba egyelőre nem erősítette meg hivatalosan, hogy meteorit robbant. A történteket vizsgálják.
Szerző
Témák
Kuba meteorit

Kártérítésre kötelezték Szíriát az amerikai újságíró halála miatt

Publikálás dátuma
2019.02.02. 09:11

Fotó: ADEM ALTAN / AFP
A damaszkuszi kormány nem vett tudomást a perről, képviselője nem jelent meg a bíróságon.
Egy washingtoni kerületi bíróság felelősnek ítélte a szíriai kormányt Marie Colvin újságírónő 2012-ben Homsz városában történt haláláért, és ezért az elhunyt családjának járó 300 millió dolláros kártérítésre ítélte a damaszkuszi kormányt – jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pénteken. Marie Colvin amerikai újságíró 2012-ben haditudósítóként dolgozott a polgárháborús Szíriában, amikor Homsz városában a sajtóközpont kiürítésekor tüzérségi támadás áldozata lett francia fotóriporter kollégájával együtt. A néhai újságírónő nővére és annak három gyermeke 2016-ban pert indított arra az amerikai szövetségi törvényre hivatkozva, amely lehetővé teszi áldozatoknak és hozzátartozóknak, hogy perkérelmet nyújtsanak be azon országok ellen, amelyeket az Egyesült Államok a terrorizmust támogatóként tart számon. A szíriai kormány nem vett tudomást a perről és képviselője nem jelent meg a bíróságon, amely így hozott ítéletet. Ítélete indoklásában Amy Berman Jackson bírónő kifejtette, hogy a homszi támadás törvénytelen kivégzésnek minősül, és Marie Colvin a hivatása gyakorlása miatt kifejezetten célpont volt, azért, hogy elhallgattassák mindazokat, akik a kormányzat elleni egyre szélesedő ellenzéki mozgalomról tudósítanak. A bírónő azzal is érvelt, hogy a damaszkuszi kormányzat meg akarta félemlíteni az újságírókat.
„Felháborító és ezért büntető kártérítésre ítélendő egy amerikai állampolgár célzott meggyilkolása, akinek bátor munkája nemcsak fontos, hanem életbevágó is volt a háborús övezetek és általában a háborúk megértéséhez”

– fogalmazott Jackson.

Az amerikai rádió riportere még tavaly beszámolt arról, hogy a per koronatanúja a szír hírszerzés egyik külföldre menekült magas rangú tisztje volt. Tanúvallomásában a meg nem nevezett szír hírszerző azt állította: Rafik Sahada vezérőrnagy Homszban volt, ő irányította a homszi sajtóközpont kiürítését és ő rendelte el a lőfegyverek bevetését is. Kommentárok szerint nem valószínű, hogy az Aszad-kormányzat kifizeti a kártérítést. Annál is kevésbé, mert 2016-ban Bassár el-Aszad szír kormányfő az NBC amerikai televíziónak adott interjújában kitért a Colvin-ügyre is, és arra hivatkozott, hogy „háború van és ő illegálisan érkezett Szíriába. Terroristákkal dolgozott együtt. És mivel illegálisan érkezett az országba, mindenért őt terhelte a felelősség”.
Szerző