Szertefoszlóban az álom, hogy magyar államfője lesz Szlovákiának

Publikálás dátuma
2019.02.02 10:00

Fotó: AFP/ SAMUEL KUBANI
Bugár Béla elnöki esélyei romlottak, Orbán Viktor viszont újabb szövetségest kaphat.
Decemberben még nem tűnt irreálisnak, hogy Bugár Béla személyében magyar államfő költözzön a pozsonyi Grassalkovich palotába, az azóta eltelt néhány hét azonban átírta az erőviszonyokat. Szlovákiában március 16-án rendezik meg az elnökválasztás első fordulóját, második fordulóra március 30-án kerülhet sor. És egyelőre úgy tűnik, lesz második forduló, de Bugár Béla nélkül.  A Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt elnöke, Bugár ugyan hosszú ideje az ország egyik legnépszerűbb és leghitelesebb vezető politikusa, akinek a kárpát-medencei kisebbségben politizáló magyarok közül egyedüliként sikerült átlépnie az etnikai alapú politizálás határain és többségi támogatókat is maga mögé állítania, az államfői tisztség mégis számára is távoli.  Novemberben még őt mérték  toronymagas esélyesként 32,3 százalékkal, decemberben pedig a szlovákiai választók 16 százaléka szavazott volna a magyar jelöltre. Mára viszont Bugár támogatottsága is alig haladja meg a szlovákiai magyarok részarányát, 8 – 10 százalék közötti. A novemberi - decemberi adatok csalókák, mivel csak azok támogatottságát mérték, akik  biztos indulóknak számítottak, a jelöltállítás viszont csupán január 31-én zárult. Mivel a szlovák politikát 2006 óta uraló Robert Fico háttérbe szorult, és pártja, a Smer is meggyengült, soktényezőssé vált az elnökválasztás is.  A tavalyi Kuciak-gyilkosság következtében kormányfő cserére is kényszerült Smer ugyan még mindig a legnagyobb politikai erő, de ez messze nem elég ahhoz, hogy jelöltje gond nélkül államfő lehessen. Ficoék ezért is reménykedtek a legnépszerűbb szlovák politikus, a szociáldemokrata Miroslav Lajcák külügyminiszter indulásában annak ellenére, hogy Lajcák az ENSZ menekültügyi megállapodás kapcsán decemberben élesen szembekerült pártjával. A külügyminiszter szinte biztos befutó lehetett volna, ám nem vállalta az indulást, így az utolsó száz méteren lett a Smer jelöltje Maros Sefkovic, az Európai Bizottság szlovák alelnöke és energiaunióért felelős biztosa, aki az előző uniós ciklusban az oktatási, ifjúsági és kulturális biztosi tisztséget töltötte be. Sefkovic előszeretettel hangsúlyozza, hogy nem tagja Fico pártjának, csupán annak támogatását élvezi. És nem véletlenül teszi, a demokratikus intézményrendszerbe, a pártokba vetett bizalom megrendülése olyan mértékű, hogy a dobogós helyen álló jelöltek mindegyike függetlenként méretkezik meg. Múlt hét végi felmérés szerint Sefcovic és a liberális SaS által támogatott független vegyészprofesszor, Robert Mistrík azonos, 16,6 százalékos támogatottsággal rendelkezik, a harmadik helyen ugyancsak egy független, a szélsőjobboldali Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója áll 11,7 százalékkal. Harabin helyezése meglepetés, hiszen a bíró úr igen változatos politikai életúttal rendelkezik – a 80-as évek kommunistájából lett először a Meciar-kormányzat keményfiúja, majd Fico oldalán kötött ki, de szélsőséges kijelentései miatt a Smernek is vállalhatatlan volt. (A jelöltek mezőnyében igen szép számmal található szélsőséges, populista politikus is, közöttük a saját párttal rendelkező neonáci Marian Kotleba is.) Mistrik professzor sem a SaS-nak köszönheti elsőséget, hanem inkább annak, hogy közel egy éve bejelentette indulását, kampánya gyakorlatilag azóta tart. Ez komoly előnyt jelent számára az utolsó pillanatban színre lépő Sefkoviccsal szemben. Mindkét éllovas az Európai Unió és a demokratikus jogállam elkötelezett híve, akárcsak a 10,1 százalékon, negyedikként mért Bugár Béla. Így a magyar jelöltnek legfeljebb abban az esetben lenne esélye, ha Sefkovic és Mistrik  is visszalépne, ellenfele pedig valamely szélsőséges jelölt lenne.  Bugár Béla minden bizonnyal inkább pártja megerősítéséért vállalta a jelöltséget. A jobbközép Híd-Most támogatottságát megrendítette már az is, hogy koalícióra lépett Fico baloldali Smerjével és a korábban magyarellenes SNS-el. Az, hogy a Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolása utáni politikai földrengésben kitartott a koalíció mellett, tovább rontotta Bugár és a Híd hitelét. A magyar politikus mindenek ellenére nagyobb népszerűségnek örvend mind pártja és mind az egyre szaporodó szlovákiai magyar formációk bármelyike. Az Orbán-kormány felvidéki partnere, a 2010 óta parlamenten kívülre szorult MKP elnöke, Menyhárt József is versenybe szállt, de népszerűsége alacsonyabb pártjáénál is, 2 százalék alatt mérik.  

Bugárt volt alelnöke veszélyezteti

Noha azt az elmúlt 8 év már bebizonyította, hogy az Orbán-kormány által támogatott MKP nem tud versenytársa lenni a Hídnak, Bugárék mégsem érezhetik biztonságban magukat. Január 31-én ugyanis az egykori Híd alelnök, Simon Zsolt új formációja, a Magyar Fórum leadta a bejegyzéséhez szükséges dokumentációt, tekintélyes számú, 14400 támogató aláírással megerősítve. Simon a Ficoékkal való koalíció miatt lépett ki a Hídból és szakította meg az együttműködést Bugárral. A jövőt is másképpen képzeli, pártja visszatér az etnikai alapú politizáláshoz, és jó kapcsolatot kíván ápolni a magyar kormánnyal. Simon azt hangsúlyozta, hogy nem a Fidesszel, hanem a kormánnyal törekszik jó kapcsolatra. Ez azonban több mint idealizmus, Simon még Híd alelnökként megtapasztalta, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal egyetlen esetben lehet együttműködni, csakis akkor, ha Orbán Viktor kottájából játszik. Simonék az EP választáson még nem indulnak, a 2020-as szlovákiai parlamenti választáson viszont igen. Vagyis négy párt fog versengeni a felvidéki magyar választók voksaiért, a Híd, az MKP, a most létrejövő Magyar Fórum mellett ugyanis létezik egy további, alig mérhető magyar alakulat, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) is. Simon új pártja Bugárék számára jelenti a legnagyobb veszélyt, akár azt is eredményezheti, hogy a szétforgácsoltság miatt egyetlen magyar erő se kerüljön be a pozsonyi törvényhozásba.

Frissítve: 2019.02.02 10:38

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22 06:22

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.