Újra arab országban a pápa: "egymás testvérei vagyunk"

Publikálás dátuma
2019.02.01. 17:41

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Majdnem tizede keresztény az Egyesült Arab Emirátusok lakosságának.
Vasárnaptól, február 3-től az Egyesült Arab Emirátusok vendége lesz Ferenc pápa. Első ízben látogat el katolikus egyházfő az országba. Szemben Szaúd-Arábiával, a mintegy 800 ezer katolikus bizonyos korlátozások mellett viszonylag szabadon gyakorolhatja hitét a majdnem 10 milliós országban. A vizit előtt néhány nappal közzétett videoüzenetében a pápa közölte, erősíteni kívánja az egyházak közötti párbeszédet, célja pedig az, hogy „megerősítsük, bár különbözünk, egymás testvérei vagyunk”. Mint fogalmazott, sokak számára az ország biztos hely, ahol munkát kapnak, szabadon élhetnek, s elfogadják azt, hogy más valláshoz tartoznak. A pápa már többször járt muzulmán országokban, így Jordániában, Palesztinában, Albániában, Törökországban, majd Azerbajdzsánban és Egyiptomban.
Szerző

Amerikát többet nem érdekli a rakétatilalom, ha nem tud megállapodni az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.02.01. 15:22

Fotó: Vasily Maximov / AFP
A két hatalom egymást vádolja szerződésszegéssel.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Washington visszalép az úgynevezett INF-szerződéstől, amennyiben 180 napon belül nem sikerül megegyezésre jutni Oroszországgal. Nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy Moszkva megszegi a szárazföldi telepítésű, közepes – vagyis 500 és 5500 kilométer közötti - hatótávolságú nukleáris eszközök betiltásáról szóló INF-megállapodást, amelyet még a Szovjetunióval kötöttek, és Oroszország jogutód államként lett a szerződés kötelezettje. Amerikai álláspont szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípus – amelynek NATO-kódja SSC-8 – a tilalmazott kategóriába esik, mert hatótávolsága 2600 kilométer.  Az oroszok tagadják a szerződésszegést. Azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Moszkva ellenváddal is él: álláspontja szerint az INF-megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak. Pompeo már tavaly december elején figyelmeztette az oroszokat, hogy Washington nem fogja tétlenül tűrni az orosz szerződésszegést, és hatvan napot adott Moszkvának hogy felszámolja a vitatott rakétakapacitását. Ez a határidő holnap jár le, de az orosz vezetés már korábban közölte, hogy nem hajlandó lemondani a 9M729 típusú rakétákról.  Az amerikai bejelentés még nem jelenti az INF-szerződés hivatalos felmondását, csupán azt, hogy felfüggesztik a szerződés előírásainak tiszteletben tartására tett kötelezettségvállalást. Hat hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a felek egyértésre jussanak a szerződéses kötelezettségek értelmezésében – ha viszont ez a félév is eredménytelenül telik le, akkor az Egyesült Államok érvényét vesztettnek tekinti a szerződést. Azt, hogy az Egyesült Államok megkezdi az INF-szerződéstől való eltávolodását, már előre jelezte csütörtökön Oana Lungescu NATO-szóvivőnő, aki egyik Twitter-bejegyzésében megállapította: nincs jele annak, hogy Oroszország összhangba hozta volna a tényeket az INF-kötelezettségekkel, vagyis fel kell készülni az ilyen szerződés nélküli világra.  Az amerikaiak már korábban felfigyeltek a 9M729-es rakétára, de a tavalyi év végéig nem léptek fel az általuk tényként kezelt orosz szerződésszegés ellen. Egyes szakértők szerint az Egyesült Államok nem tekinti igazán súlyos fenyegetésnek ezt a fajta rakétát – sokkal inkább az zavarja, hogy a kétpólusú világ alkonyán megkötött szerződés értelemszerűen csak Moszkva és Washington kezét köti meg jogi értelemben, miközben az időközben rohamos gazdasági fejlődésnek indult és erőltetett ütemben fegyverkező Kínát semmilyen szerződés nem akadályozza a különböző hatótávolságú rakéták fejlesztésében. Ennek alapján vannak, akik úgy vélik, az INF-szerződésből való kihátrálás után Washington a kínai fenyegetés ellensúlyozása érdekében nem Kelet-Európában, hanem Ázsiában kezdhetne közepes hatótávolságú nukleáris eszközök telepítésébe, vagy legalábbis kilátásba helyezne ilyen lépéseket.    Az oroszok és az amerikaiak az elmúlt napokban történetesen éppen Pekingben folytattak egymással diplomáciai és katonadiplomáciai egyeztetéseket, de nem sikerült megállapodásra jutniuk. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes mindenesetre hangsúlyozta: Moszkva továbbra is kész keresni az INF-szerződés életben tartásának a lehetőségét. Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet szerint viszont Oroszország következetesen tagadja a szerződésszegést, és továbbra is félrevezető állításokat terjeszt.  A konzervatív Carnegie Alapítvány nukleárisfegyver-szakértői a héten nyilatkozatot tettek közzé arról, hogy miközben az INF-előírások orosz megsértése valóban súlyos probléma, a szerződéstől való amerikai eltáncolás az adott körülmények között szerintük a kívánttal ellentétes hatást váltana ki, nevezetesen újabba amerikai-orosz rakétafegyverkezési versenyhez vezetne.  Kingston Reif, az amerikai Fegyverzetellenőrzési Társaság leszerelési ügyekben illetékes igazgatója úgy vélekedett, hogy a Trump-kormányzat még nem merített ki minden diplomáciai lehetőséget a szerződés megmentése érdekében, az előttünk álló fél év még számos lehetőséget rejthet. Hogy mégsem tartja magát túlzottan derűlátónak, annak részben az az oka, hogy szerinte John Bolton fehér házi nemzetbiztonsági tanácsadónak régtől fogva a bögyében van az INF-szerződés. 

302,5 millió dollárt kell fizetnie a szír kormánynak egy újságírónő halála miatt

Publikálás dátuma
2019.02.01. 14:25
Temetik a halottaikat - AFP fotó
Marie Colvin amerikai haditudósító 2012-ben halt meg a szír kormányerők bombázásában, amelyet a washingtoni bíróság szerint direkt neki szántak, elrettentve ezzel az összes külföldi újságírót.
A washingtoni körzeti szövetségi bíróság felelősnek találta a szír államot Marie Colvin, a legendás amerikai haditudósító 2012-es halálában. Az ítélet szerint a közel-keleti ország kormányának 302,5 millió dollár kártérítést kell fizetnie, ezen felül Colvin nővérének is át kell utalnia 2,5 millió dollárt, illetve az elhunyt újságírónő temetésének költségeit is térítenie kell - írja a 444. hu a brit BBC értesülései alapján.

Az akkor 56 éves Colvin 2012-ben a szíriai polgárháborúból, a körbezárt Homszból tudósított, amikor a kormányhadsereg egy tüzérségi bombázásában életét vesztette. Colvin, aki 2001-ben még a Sri Lanka-i polgárháborúról tudósítva elvesztette bal szemét, egy francia fotóriporter, Remi Ochlik társaságában lelte halálát a támadásban:


A mostani perben Amy Berman Jackson szövetségi bíró kifejtette, Colvint szándékosan gyilkolta meg a szír kormány, amely megfigyelte a külföldi újságírókat, bejelentkezéseik alapján azonosította tartózkodási helyüket, majd célzottan támadta az épületet. Jackson szerint a cél az lehetett, hogy elvegyék a tudósítók kedvét a munkától. Ami azt illeti, ez sikerült is, hiszen a szíriai polgárháború utóbbi éveiben már alig akadt újság vagy hírügynökség, amely vállalta volna, hogy újságírót küldjön az országba tudósítani a történésekről.
Szerző