Komplett műszak hiányzik, Sanyi, a robot már munkába is állt

Publikálás dátuma
2019.02.02 07:30

Fotó: AudiAG
A magyar cégek csak álmodhatnak arról, amit a multik kapnak a kormánytól.
A magyar gazdaság kiszolgáltatottsága csak akkor javulhatna, ha a kormány ugyanúgy támogatná a hazai cégeket, mint a multikat – mutat rá az a gazdaságszociológiai kutatás, amely Szigetköz-Csallóköz és Kassa-Miskolc határtérségekben vizsgálta a munkaerőhiányra adott cégvezetői reakciókat. - Nálunk tíz robot fog dolgozni, az elsőt már munkába is állítottuk, „őt” Sanyinak hívjuk és hengerfejeket fog gyártani – felelte a győri Audi egyik helyi beszállítója. - Komplett műszak hiányzik, állnak a gépek, ami havonta 100 milliós veszteséget jelent a cégem számára - mutatott rá a baj nagyságára egy másik beszállító, hozzátéve, hogy szakképzett dolgozót, például forgácsolót már jó ideje nem lehet találni, a magyar szakképzés pedig semmire nem készíti fel a fiatalokat. Ezek a cégek is emelik egy ideje a béreket, ahogyan arra a szakszervezet most rákényszerítette az Audi Hungária vezetését is a mindent elsöprő sztrájkkal, de az ágazati átlagban 800-1000 eurós, vagyis 250-315 ezer forintos bér csak azoknak elegendő, akik nem tudnak, nem akarnak távol élni a családjuktól. Törzsök Erika és Majoros András a pozsonyi Közép-Európa Alapítvány támogatásával napokban elkészült tanulmánya szerint a munkaerőhiány mögött még ma is ott van a 2008-as válságban adósságcsapdába került tömegek helyzetének megoldatlansága. Győr térségében az összes foglalkoztatott 20-25 százaléka már bérelt dolgozó, jelentős részük „devizás”, akik abban érdekeltek, hogy minimálbéren legyenek bejelentve, mert ezt és a családi pótlékot nem viheti el a végrehajtó. A bankok, az üzleti szektor és a kormány közreműködésével egyéni megállapodásokra lenne szükség, mert ez a helyzet szűkíti a munkaerőpiacot – szorgalmazzák a tanulmányban megszólaló vállalkozók. A cégvezetők egybehangzóan állítják, az állami adórendszer is rákényszeríti a vállalkozásokat a feketén történő foglalkoztatásra. Mivel azonban ez nem megoldás egy család megélhetésére, a keleti országrészből toborzott munkások vagy mennek tovább Ausztriába, vagy gyorsan indulnak vissza a falujukba. Különösen akkor, ha a vállalat, ahol munkát találtak, nem biztosít megfelelő szállást, márpedig arról a Népszavában is többször beszámoltunk, hogy lassan halad a munkásszálló-vagy bérlakás építési program, mert az önkormányzatok nem tudnak nagyobb összeggel beszállni ezekbe a pályázatokba. A cégek pedig épp mostanra kezdik kiheverni, hogy a válságból ők is csak hitelből megvalósított fejlesztésekkel tudtak kilábalni, nekik is meg kell gondolni egy építkezést.
A bérlakások hiánya mellett az is gond, hogy nincs elég női munkahely, ahol a járműgyártásban dolgozók feleségei is dolgozhatnának, mert ebben a szektorban kevesen kapnak munkát. Országos szinten 10 százalék, az Audinál is csak 30 százalék a nők aránya. Gyenge a munkaerő-piaci együttműködés Győr és Pozsony között – mutatnak rá a tanulmány szerzői, megemlítik viszont, hogy az építőiparban egyértelmű a szlovák főváros környékének elszívó ereje. Visszafelé ma már nincs áramlás, mert Szlovákiában magasabbak a bérek, ráadásul ki lehet jelenteni, hogy a kárpátaljai munkaerő is elfogyott. Az egyik cégvezető szerint előbb-utóbb fekete-afrikai munkásokat kell ide csábítani a munkaerőhiány enyhítésére. Szlovákiában sincs kolbászból a kerítés, de a Kassa gazdaságát meghatározó vasműben még nincs munkaerőhiány, csak a beszállítóinál. A magyarnál valamivel magasabb bérek mellé néhány helyen adómentes 13. havi fizetés társul, s olyan kistelepülések, mint a határra épült Kenyhec is bérlakásokat épít a munkaerő megtartására. A határ menti térség üzemeiben nem egyszer szlovák vezetők irányítják a képzetlen magyar anyanyelvű munkaerőt. Jellemző azonban, hogy egyik fél sem kér a másik nyelvéből: angolul beszélik meg a feladatokat.
Frissítve: 2019.02.02 08:23

Óriási repülőt kényszerített földre Ferihegyen egy utas rosszulléte

Publikálás dátuma
2019.04.19 14:17
A Qatar Airways egyik Airbus A380-asa
Fotó: AFP/ Nicolas Economou
Ilyen Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás eddig csak egyszer járt Budapesten, a reptér nem is képes kiszolgálni ekkora repülőgépet.
A budapesti repülőtéren szakította meg útját a Qatar Airways Doha – London (Heathrow) járata pénteken, írja az airportal.hu. A QR3-as számú járatot teljesítő Airbus A380-800-as típusú repülőgép személyzete egy utas rosszulléte miatt döntött a nem tervezett leszállás mellett.
A kétszintes, négy hajtóműves utasszállító biztonságosan leszállt a ferihegyi repülőtéren, ahol megkezdték az utas vizsgálatát.
Az Airbus A380-as superjumbo becenevű óriás a világ legnagyobb befogadóképességű utasszállító repülőgépe. Budapesten ritka vendégnek számít, eddig egyetlen egyszer, 2011 októberében járt ilyen Ferihegyen, egy bemutató alkalmával. A repülőtér az érvényben lévő eljárások szerint csak korlátozásokkal képes kiszolgálni a típust.

37 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány - majdnem mind a Miniszterelnöki Kormányirodánál landol

Publikálás dátuma
2019.04.19 13:53
Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt érkezik a kinevezés előtti meghallgatás
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26,3 milliárdhoz jutott. De bőven jut sportra, és még az egyházaknak is cseppen valamennyi.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat 37 milliárd 279 millió forint átcsoportosításáról rendelkezik, a pénz forrása a központi maradványelszámolási alap - szúrta ki a Napi.hu. Ebből
  • 2 milliárd 995 millió jut a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és a sportesemény pályázatokra;
  • 157 millió az egyházak az alapintézményeik működtetésére (az szja kiegészítéseként);
  • 525 millió az Európai Tett és Védelem Ligával kapcsolatos kiadásokra;
  • 1 milliárd 396 millió forint jut az Országgyűlés Hivatalának dologi kiadásaira;
  • 1 milliárd 409 millió a Steindl Imre program támogatására;
  • 1 milliárd 680 millió a Miniszterelnökségnek felhalmozásra és még 720 millió működésre; és
  • még 1 milliárd 368 millió a Miniszterelnökségnek, szakpolitikai feladatok támogatása;
  • 1,5 milliárd fordítható a közúthálózat fejlesztésére.
A Miniszterelnöki Kormányiroda költségvetési fejezetben szereplő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 26 milliárd 291 millió forinthoz jutott.