Előfizetés

Elkerülhetetlennek tűnik a Jobbik megszűnése - már ha az állam felszámolást akar indítani a párt ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.01. 16:51

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az újabb ÁSZ-büntetés után már közel 1 milliárd forintot kellene fizetnie a pártnak. Sneider Tamás elnök rendkívüli kongresszust hívott össze, ahol napirenden lesz a Jobbik- és vele a frakció - megszűnése.
Péntek délután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épülete előtt tartott sajtótájékoztatót a Jobbik, amelyen Sneider Tamás elnök bejelentette, rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen két fontos témát is megvitatnak. Az egyik, a nemzeti ellenállás folytatása, talán nem ér váratlanul senkit, a másikra viszont már sokan felkaphatják a fejüket: napirenden lesz ugyanis a Jobbik megszűnése, amely egyúttal a párt parlamenti frakciójának feloszlását is jelentené. A sajtótájékoztató "érdemi része" az alábbi videóban 2:30 után kezdődik:
Az előzmények fényében persze már kevésbé meglepő a bejelentés, hiszen, ahogy arról mi is írtunk, az újabb ÁSZ-büntetés következményeként a Jobbik heteken belül 273 millió forinttól eshet el.
Sneider számításai szerint így most már csaknem 1 milliárd forintot kellene fizetniük, ami "szinte a lehetetlenség kategóriája."

Amint arra a hvg.hu is emlékeztet, az ellenzéki párt már a tavalyi országgyűlési választás előtt bajba került, akkor az ÁSZ azt állapította meg, hogy Simicska Lajos plakátcégeitől tiltott támogatást fogadott el, összesen 331 millió forint értékben, és erre jött egy ugyanakkora bírság. A portál kérdésére Sneider egyelőre nem tudta megmondani, mikor lesz a kongresszust, erről várhatóan a jövő hét elején döntenek. Az elnök ugyanakkor megjegyezte, arra számít, hogy a Jobbik nem oszlatja fel magát, a párt akkor szűnik meg, ha megindítják ellene a felszámolási eljárást. Arra a kérdésre, hogy ennek elkerülésére lát-e esélyt, Sneider sokat sejtetően annyit mondott:
Csodák vannak, bár ez inkább a hiú ábránd kategória...

Sneider később a 24.hu-nak is nyilatkozott, ahol úgy fogalmazott, " szeretném tisztázni, hogy szó sincs arról, hogy feloszlatnánk a Jobbikot. Arról van szó, hogy felszámolhatják a pártot, ha csődbe kerül. A kongresszuson arról fogunk egyeztetni, hogy milyen lépések szükségesek ebben a helyzetben, hogy folytatható legyen a nemzeti ellenállás." Részletekbe egyelőre nem akart bocsátkozni, bár korábban azt már cáfolni igyekezett, hogy a Jobbik egy új pártot alapítva élne tovább.
A párt megszűnése egyben a frakció (és a pártalapítvány) végét is jelentené, ez esetben az Országgyűlés jelenlegi 22 jobbikos képviselője függetlenként politizálna tovább. Az egyik legnagyobb kérdőjel a történetben, hogy mi lesz, ha a felszámolást néhány nappal a májusi európai parlamenti választások előtt mondják ki?
A mai sajtótájékoztatón mindenesetre az már kiderült, hogy a kampányban érdemben nem tudnak részt venni, mert érthető módon "egy fillért se tudnak költeni."

Az eseményen Jakab Péter szóvivő úgy fogalmazott, "Orbán Viktor akaratának megfelelően a pártállami Számvevőszék újabb rohamra indult a jogállamiság és a demokrácia maradéka ellen. Egy 273 milliós jogtalan büntetéssel akarják elérni azt, hogy a Jobbikot fizikailag megsemmisítsék meg a választások előtt, és ezzel újabb lépést tegyenek az egypártrendszer irányába."
Hozzátette, "a rezsimépítés újabb fázisa az ellenzékkel való leszámolás. Ma a Jobbikot akarják kisemmizni, holnap bárkit, aki nem áll be a sorba."

A Jobbik sajtótájékoztatójára reagált az ÁSZ is, mint írták a párt "politikai nyomásgyakorlással próbálja befolyásolni az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének, törvényi előírások alapján végzett ellenőrzési tevékenységét." A dokumentumban, miután végigveszik a tegnapi döntés részleteit, leszögezik, "az ÁSZ hangsúlyozza, hogy független a pártpolitikától, nem vesz részt a pártpolitikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat.

Kinek kell fizetnie?

Az ÁSZ a kampányköltések vizsgálatánál talált szabálytalanságokat, az új törvényi előírások szerint az állami támogatásért a pártvezetés a felelős. Így, ha a párt megszűnik, Sneider szerint az akkori elnökségen hajthatják be majd az összeget. Innentől lesz érdekes a történet, a hvg.hu szerint ugyanis a lemondott elnök, Vona Gábor mellett a pártból azóta kilépett Volner János, Apáti István, Fülöp Erik és Toroczkai László is fizethet, Sneider Tamással és Z. Kárpát Dániellel egyetemben. Sneider azt nem tudta megmondani, mik a pontos szabályok, mindenki ugyanannyit fizet-e, illetve Toroczkaiékon hogyan fogják behajtani a pénzt.

Rendőri túlmunka pénz nélkül - az ombudsmanhoz fordul az MSZP-s képviselő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.01. 15:38
A szocialista párt küldetése, hogy megszabadítsa az országot Orbán Viktor rendszerétől FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Három éve egyfolytában visszaéléseket a szabolcsi rendőrfőkapitány a túlórák kifizetése kapcsán, állítja Harangozó Tamás, aki ezért az ombudsman elé viszi az ügyet.
Rendőrök túlórapénze, pontosabban "lenyelt túlórapénze" miatt fordul Székely László ombudsmanhoz Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő, a parlamenti Honvédelmi Bizottság tagja. Az ügy tavaly decemberben robbant ki, mikor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság számos alkalmazottja egy három éve tartó visszaélés miatt levélben fordult az országos rendőrfőkapitányhoz. A panasz lényege az volt, miszerint Farkas József megyei főkapitány nem tette lehetővé, hogy a rendőrök törvény adta lehetőségükkel élve, pénzt kérjenek túlóráikért (azt a vezetés szabadnapban ellentételezte). Mint akkor a rendőrök írták, 190,6 millió forintjuk bánta a vezetői nyomást:
"2015. október 15. és 2017. június 29. között nem emlékszünk olyan helyzetre, ahol a főkapitány úr egy adott túlszolgálat esetében valamennyi óra kifizetését engedélyezte volna. Volt, hogy csak a töredékét, de volt, hogy semmit".

Mindez ellentmondani látszik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek, írja az alapjogi biztosnak címzett levelében Harangozó. Az ugyanis kimondja, hogy a hivatásos állomány 2022 végéig a túlszolgálat megváltása esetén választhat a szabadidőben vagy a díjazásban történő megváltás között.
Korábban leszerelési hullám indult el egy törvénymódosítás nyomán, ami azt mondta ki: 2019. január 1-től kizárólag szabadnap formájában váltható meg a rendvédelmi dolgozók túlszolgálata, vagyis pénzt nem kaphatnak érte. Harangozó arra is emlékeztet, hogy többször is felhívta rá a kormány figyelmét, hogy ezzel a módosítással a rendőri és büntetés-végrehajtó szervek működését veszélyezteti a kormány. Többek között ennek is köszönhető az új, 2022-es dátum elfogadása, teszi hozzá.
A napvilágra került információk alapján a szabolcsi főkapitány utasításaival és az ennek nyomán kialakult gyakorlat meghonosításával alkotmányos elveket, alkotmányos alapjogokat, valamint hatályos törvényt is sérthet

- fogalmazott Harangozó. A főkapitány gyakorlata sértheti a jogbiztonság követelményét, mert kiszámíthatatlan körülményeket teremt. Sértheti a rendőri állomány önrendelkezéshez való jogát, mert nem választhatnak szabadon pénz és pihenőnap között. A gyakorlat sértheti a törvényi szinthez való kötöttség jogállami elvét, mivel ellentmond a jogforrási hierarchiának. Továbbá a gyakorlat sértheti a hivatásos állomány törvény előtti egyenlőségéhez való jogát és alkalmas a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a megsértésére is.

"Csókos" alapítványokkal kell küzdenie a pénzért az MTA-nak, ha kutatni akar

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.01. 15:21

Fotó: Kállai Márton
Ahogy az a kormány egyes szereplőinek megnyilvánulásait látva borítékolható volt, a "haszontalan" bölcsész- és társadalomtudományok lehetnek a nagy vesztesei a tudományfinanszírozás átszabásának.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal január utolsó napján közzétette a honlapján azokat a felhívásokat, amelyek alapján a különböző központoknak most egy hónapjuk van, hogy benyújtsák pályázataikat, amelyekből siker esetén a kutatási projekteken kívül a működésüket, vagyis a rezsit és a fizetéseket is fedezniük kell - írja a 168Óra internetes portálja. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a keretből a Magyar Tudományos Akadémia mellett egyetemek és egyéb, a kormányzat által alapított intézmények is részesülhetnek, most pedig az is kiderült, hogy alapítványok is benyújthatják pályázataikat.

A program teljes keretösszege 27 milliárd forint, azaz majdnem pontosan annyi, amennyit Innovációs és Technológiai Minisztérium "einstandolt" az MTA-tól:

Lovász Lászlóéktól 28 milliárdot vettek el tavaly. A Palkovics László-vezette tárca 2018 júliusában kapta meg egy gyors törvénymódosítással az MTA állami támogatásainak felügyeletét. Az MTA nem kap alapfinanszírozást, hanem minden költségére pályáznia kell. Az intézmény a 168Óra szerint idén még nem kapta meg működési költségeit: az év első három hónapjára a béreket megkapták, illetve 8 milliárd forintot a kiválósági programokra, rezsire viszont még semmit. Illetve csak egy ígéretet, hogy a még el nem nyert pályázatokból visszamenőlegesen finanszírozhatják ezeket a költségeket.
Az említett 27 milliárdot tehát most úgy osztják fel egy évre az MTA, az egyetemek és a kormány számára kedves intézmények és alapítványok között, hogy egyértelműen az Akadémia indul a legkedvezőtlenebb helyzetből.

Nem csak azért, mert az utóbbi időszakot Lovász és Palkovics vitái fémjelezték, hanem mivel az MTA nem kap alapfinanszírozást, a többi intézmény viszont igen, ezért utóbbiak a kiírásokon jobb feltételekkel indulhatnak, hiszen kevesebb pénzre lesz szükségük.

Közben kiderültek a témakiírások, és már az is, hogy a 27 milliárdot milyen arányban osztják fel a 4 meghirdetett terület között:
  • Biztonságos társadalom és környezet (például agrártudomány, migráció, klíma és energetika, űrkutatás) - 34,59%
  • Ipar és digitalizáció (például mesterséges intelligencia, matematika, fizika) - 34,17%
  • Egészség (például orvostudományi, kémiai, biológiai kutatások, agykutatás, rákkutatás) - 19,78%
  • Kultúra és család (például nyelvi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészeti kutatások) - 11,46%
A pályázati pénzeket tehát a fenti prioritások alapján osztják majd szét. A fenti arányokkal szemben az egyik kritika, hogy nem feltétlenül követik azt, hogy melyik kutatóközpontnak mekkora a fenntartási költsége vagy a kutatói létszáma. A számok alapján pedig az is világos, valószínűleg leginkább a bölcsészeket és a társadalomkutatókat sújtja majd pénzbeli hátrány, és ezzel együtt alighanem létszámcsökkenés. Ez persze a kormány kommunikációját nézve, amely nem ritkán szinte megkérdőjelezi ezen területek létjogosultságát, nem is annyira meglepő.

Igenis lehet a humán tudományok hasznossága mellett érvelni

Az MTA egy a honlapján közzétett dokumentummal igyekszik illusztrálni, mennyire félrevezető az a kormányzati kommunikációban megjelenő érvelés, miszerint a humán tudományok haszontalanok. A szerzők ebben több olyan területet is górcső alá vesznek, ahol a bölcsész- és társadalomtudományok akár forintra váltható módon járulnak hozzá a piachoz. Az MTA egyik fő kritikája a kormány hangzatos céljaival, hogy azokban szabadalmakat, a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredményeket és a a szakpolitikát orientáló műveket várnak el, miközben a humán területeken ezek - a természetükből adódóan - ritkák. "A bölcsészettudomány, történelem, régészet pedig más módon járul hozzá a nemzeti kultúrához, sehol nem várnak el tőle szabadalmakat, vállalati innovációt" - idézi az érvelést a hvg.hu. Ugyanakkor, teszik hozzá, fontosak, hozzájárulnak az ország presztízséhez, fejlődéséhez, a társadalom önismeretéhez, kultúrájához. Az MTA példákat is mond: a nyelvészeti kutatások eredményeit az informatikától az orvoslásig számos területen alkalmazzák, a vállalati menedzsment vagy mesterségesintelligencia-kutatás a humán tudományokból is nyer ismeretet.