„Életközeli” matekórákat akar az új Nat

Publikálás dátuma
2019.02.02. 08:26
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Változtatna a matekoktatás módszertanán az új Nemzeti alaptanterv. Ám előbb a tanárképzés megújítására is szükség lenne.
A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”. Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol). Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át. A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése. – Mindez támogatandó, de a tavaly szeptemberben nyilvánosságra került Nat-tervezetből nem olvasható ki, hogy a gyakorlatban hogyan valósítanák meg ezeket a célkitűzéseket – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás matematikatanár, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik – aki az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett – szerint nem elég kidolgozni a kerettanterveket, a célok eléréséhez a tanárképzésen és továbbképzésen is változtatni kell. Az ugyanakkor nem látszik, hogy lenne erre politikai akarat. – A pedagógusok átlagéletkora 50 év fölött van, ők már nehezebben tudnak új módszerekhez alkalmazkodni – mondta, hozzátéve: az, amit most a pedagógusképzésben tanítanak, teljesen ellentétes a fentebb vázolt célkitűzésekkel. Totyik Tamás furcsának találta, hogy a kormány még jóvá sem hagyta az új Natot, de már megkezdődött a kerettantervek kidolgozása. A feladat irányításával Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg. Az új Nat tavaly ősszel nyilvánossá vált tervezete Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el, szerintük ugyanis nem elég „nemzeti”, ezért átalakításra szorul.
Azt nem tudni, hogy pontosan kik írják át az anyagot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal csak annyit közölt: a tavaly őszi verzió átdolgozása „az arra érkezett mintegy 600 észrevétel alapján még folyamatban van”. A tervek szerint 2020 szeptemberétől vezetnék be, felmenő rendszerben. Totyik Tamás szerint ez nagyon kevés idő, hiszen a tanárképzés mellett a tankönyveket is az új Nathoz kellene igazítani, minderre a következő másfél év nem elegendő.

Magyar tankönyvekkel foglalkozik a CNN

A magyarországi tankönyvhelyzetről készített riportot a CNN – írta a hvg.hu. Az amerikai hírtelevízió részletes cikkben számolt be arról, hogyan jelenik meg a kormánypropaganda az állami tankönyvekben. Példaként egy középiskolai történelemtankönyvet mutattak be, amelynek multikulturalizmusról szóló fejezetét a Keleti pályaudvarnál sátorozó migránsokról készült kép illusztrálja. Mellette egy Orbán Viktortól származó idézet található, amely szerint „meg kell becsülni, hogy Magyarország homogén ország”. A cikk tanárokat is megszólaltat, akik szerint a kormány keresztes hadjáratba kezdett, hogy saját keresztény, nacionalista képére formálja az oktatási rendszert. Kovács Zoltán kormányszóvivő „politikai véleménynyilvánításnak” nevezte a tanárok aggodalmát. A CNN beszámolt arról is, hogy a kormány igyekszik kiszorítani a magánkiadókat a tankönyvpiacról azzal, hogy nem teszi lehetővé köteteik engedélyének meghosszabbítását.

Szerző
Témák
oktatásügy

Komplett műszak hiányzik, Sanyi, a robot már munkába is állt

Publikálás dátuma
2019.02.02. 07:30

Fotó: AudiAG
A magyar cégek csak álmodhatnak arról, amit a multik kapnak a kormánytól.
A magyar gazdaság kiszolgáltatottsága csak akkor javulhatna, ha a kormány ugyanúgy támogatná a hazai cégeket, mint a multikat – mutat rá az a gazdaságszociológiai kutatás, amely Szigetköz-Csallóköz és Kassa-Miskolc határtérségekben vizsgálta a munkaerőhiányra adott cégvezetői reakciókat. - Nálunk tíz robot fog dolgozni, az elsőt már munkába is állítottuk, „őt” Sanyinak hívjuk és hengerfejeket fog gyártani – felelte a győri Audi egyik helyi beszállítója. - Komplett műszak hiányzik, állnak a gépek, ami havonta 100 milliós veszteséget jelent a cégem számára - mutatott rá a baj nagyságára egy másik beszállító, hozzátéve, hogy szakképzett dolgozót, például forgácsolót már jó ideje nem lehet találni, a magyar szakképzés pedig semmire nem készíti fel a fiatalokat. Ezek a cégek is emelik egy ideje a béreket, ahogyan arra a szakszervezet most rákényszerítette az Audi Hungária vezetését is a mindent elsöprő sztrájkkal, de az ágazati átlagban 800-1000 eurós, vagyis 250-315 ezer forintos bér csak azoknak elegendő, akik nem tudnak, nem akarnak távol élni a családjuktól. Törzsök Erika és Majoros András a pozsonyi Közép-Európa Alapítvány támogatásával napokban elkészült tanulmánya szerint a munkaerőhiány mögött még ma is ott van a 2008-as válságban adósságcsapdába került tömegek helyzetének megoldatlansága. Győr térségében az összes foglalkoztatott 20-25 százaléka már bérelt dolgozó, jelentős részük „devizás”, akik abban érdekeltek, hogy minimálbéren legyenek bejelentve, mert ezt és a családi pótlékot nem viheti el a végrehajtó. A bankok, az üzleti szektor és a kormány közreműködésével egyéni megállapodásokra lenne szükség, mert ez a helyzet szűkíti a munkaerőpiacot – szorgalmazzák a tanulmányban megszólaló vállalkozók. A cégvezetők egybehangzóan állítják, az állami adórendszer is rákényszeríti a vállalkozásokat a feketén történő foglalkoztatásra. Mivel azonban ez nem megoldás egy család megélhetésére, a keleti országrészből toborzott munkások vagy mennek tovább Ausztriába, vagy gyorsan indulnak vissza a falujukba. Különösen akkor, ha a vállalat, ahol munkát találtak, nem biztosít megfelelő szállást, márpedig arról a Népszavában is többször beszámoltunk, hogy lassan halad a munkásszálló-vagy bérlakás építési program, mert az önkormányzatok nem tudnak nagyobb összeggel beszállni ezekbe a pályázatokba. A cégek pedig épp mostanra kezdik kiheverni, hogy a válságból ők is csak hitelből megvalósított fejlesztésekkel tudtak kilábalni, nekik is meg kell gondolni egy építkezést.
A bérlakások hiánya mellett az is gond, hogy nincs elég női munkahely, ahol a járműgyártásban dolgozók feleségei is dolgozhatnának, mert ebben a szektorban kevesen kapnak munkát. Országos szinten 10 százalék, az Audinál is csak 30 százalék a nők aránya. Gyenge a munkaerő-piaci együttműködés Győr és Pozsony között – mutatnak rá a tanulmány szerzői, megemlítik viszont, hogy az építőiparban egyértelmű a szlovák főváros környékének elszívó ereje. Visszafelé ma már nincs áramlás, mert Szlovákiában magasabbak a bérek, ráadásul ki lehet jelenteni, hogy a kárpátaljai munkaerő is elfogyott. Az egyik cégvezető szerint előbb-utóbb fekete-afrikai munkásokat kell ide csábítani a munkaerőhiány enyhítésére. Szlovákiában sincs kolbászból a kerítés, de a Kassa gazdaságát meghatározó vasműben még nincs munkaerőhiány, csak a beszállítóinál. A magyarnál valamivel magasabb bérek mellé néhány helyen adómentes 13. havi fizetés társul, s olyan kistelepülések, mint a határra épült Kenyhec is bérlakásokat épít a munkaerő megtartására. A határ menti térség üzemeiben nem egyszer szlovák vezetők irányítják a képzetlen magyar anyanyelvű munkaerőt. Jellemző azonban, hogy egyik fél sem kér a másik nyelvéből: angolul beszélik meg a feladatokat.
Témák
munkaerőhiány
Frissítve: 2019.02.02. 08:23

Elárverezhetik a miskolci sugárterápiás centrumot

Publikálás dátuma
2019.02.02. 06:30

Fotó: Vajda József / Illusztráció
A kórház és a szolgáltató közötti ellentét miatt naponta már félszáz beteg kénytelen több órát várakozni sugárterápiára. A bank elindította a végrehajtást.
Zajlik a végrehajtás a Medcenter ellen, amely több mint egy éve hiába követeli a pénzét a miskolci megyei kórháztól. Az utóbbi több mint 11 hónapja nem fizet a szolgáltató sugárterápiás eszközeinek a használatáért, így az nem tudja törleszteni azok árát a banknak. A finanszírozó tavaly tavasszal már zálogjogot jelző címkét ragasztott a lineáris gyorsítóra, ősszel pedig a végrehajtó fölmérte a kalapács alá „vethető” ingatlant, azaz a régió daganatos betegeinek ellátását szolgáló sugárterápiás centrumot. - Hanyadik? - Tizenhét. - És mennyi van még? - Harminc. Hát magának? - Ez a nyolcadik. Huszonnyolc lesz összesen. Egy idős asszony és egy sápadt arcú férfi beszélget mögöttem. A miskolci megyei kórház sugárterápiás központjának várójában ülünk, aminek bejáratát két egyenruhás biztonsági őr vigyázza. A szomszédos épületek környékén sehol másutt nem látok őröket, pedig betegből és épületből is van épp elég a hatalmas alapterületű oktatókórházban. Szinte minden széken ülnek, de a mögöttem lévők azt mondják, ennél többen is szoktak lenni, van, hogy állnak is jó páran. Az asszonyt Vizsolyból hozta a betegszállító, a férfi maga jött Ózdról busszal. Innen félóránként van járat, neki szerencséje van, nem kell izgulni, mikor kerül haza, elkapja-e az utolsót. A nénit viszont két nappal ezelőtt a sugárközpontban hagyta a betegszállító, mert nem tudták kivárni, hogy végezzenek a kezelésével, úgy mentek érte vissza a következő fordulóval. Reggel nyolckor érkezett, este hat lett, mire hazakerült. Másnap nem is jelentkezett a miskolci központban, annyira elfáradt az egész napos idegtépő várokozásban, így egy nap „sugarat” kihagyott. Egy óra alatt nagyjából három beteg – ennyit szólítottak a hangosbemondóban, míg lapunk munkatársa ott ült pénteken délelőtt az előtérben. A beszélgetőtársak szerint egy kezelés nem szokott több ideg tartani négy-öt percél, az előkészületekkel, s az adminisztrációval együtt sem több tizenöt-húsznál. Az óránkénti három beteg annyit jelent, hogy egy gép működik, plusz legfeljebb még egy másik, ahová a kórház más osztályairól tolják át a betegeket, így nem kell szólítani őket. Ráadásul az egyik eszköz, a Primus típusú nem nevezhető modernnek, mert lassan húsz éves: ez az egy gép van legálisan a miskolci megyei kórház birtokában, a másik három gép elvileg a Medcenteré.
Informátorunk szerint itt korábban naponta átlag 180 beteget tudtak kezelni, mostanra ez a szám hatvan-hetvenre csökkent. Ezt a létszámot is csak úgy tudják fogadni, hogy a rendelési idő akár az éjszakába is nyúlhat. Igaz, ezekre az időpontokra inkább a közelben lakók tudnak elmenni, mert a távolsági buszok este tíz óra után már nemigen járnak, s a betegszállító kocsi sem közlekedik, így a vidékiek igyekeznek inkább kora reggeltől sorban állni, hogy négy-öt óra elteltével legalább sorra kerüljenek. Aki rendszeresen jár ide, már rutinos. Kényelmes, kifűzhető cipő, több adag rejtvényújság, s néhány szendvics: enélkül el sem indulnak otthonról. Azt mondják, a sugárközpontban dolgozókat senki sem hibáztatja a hosszú várakozásért: ők ugyanúgy nem tehetnek a gépekről zajló jogi és gazdasági vitáról, akárcsak a kezelésre váró betegek, s a nehézségeket is együtt szenvedik. Körülbelül már egy hónapja kérik a várakozó betegek türelmét az egyik gép meghibásodása miatt a váróban. A baj azonban ennél jóval nagyobb. A centrum lapunknak nyilatkozó munkatársa szerint az elmúlt egy hónapban naponta már 10-30 beteget nem tudtak fogadni, mert a korábbi négy helyett huzamosabb ideje csak két gép működik. E hét csütörtökén és pénteken már csak egyet tudtak használni. A többi javításra vagy cserére vár. Ám hiába áll egy vadonatúj eszköz becsomagolva a raktárban, a tulajdonos Medcenter és a kórház közötti elszámolási vita miatt nem lehet üzembe helyezni. Úgy hírlik, a kórház egyetlen saját gépét is hamarosan hetekre leállíthatják, hogy egy 40-50 milliós beruházással valamit javítsanak az állapotán. Az összegért egy olyan panelt szerelnek a régi gépre, amellyel ellenőrizhetővé válik, hogy a terápiás sugár valóban oda érkezik-e, ahol a daganat van. Ezalatt megint csak egy gép lesz használható. A helyi szakember szerint a szerelés két hete alatt egészen biztos, hogy a napi 160-180 betegnek jó ha a felét tudják majd fogadni. Mint arról a Népszava korábban beszámolt, 2018 áprilisában megszűnt a Borsod megyei kórház és a sugárterápiás eszközöket biztosító Medcenter Kft. közötti szerződés. A cég eredetileg 2006-ban kötött 15 évre szóló megállapodást, amelyben azt vállalták, hogy két új lineáris gyorsítót és egy CT-t telepítenek, azokat üzemelteti és karbantartja. A kórház élére 2016-ban kinevezett Tiba Sándor egy gazdasági átvilágítás után az Állami Egészségügyi Ellátó Központ illetékeseinek szóbeli jóváhagyásával leállította a szolgáltató számláinak kifizetést. Az addig a Medcenter által foglalkoztatott embereket átvették. A gépek azonban egy kivételével ma is a Medcenter tulajdonában vannak. Ám miután a cégnek a kórház azóta sem fizet, így törleszteni sem tudják a gépek vásárlásához fölvett hiteleket. Tavaly márciusban a finanszírozó Raiffeisen Bank zálogjog bejegyzéssel látta el a daganatos betegek kezeléséhez használt sugárterápiás gépeket. Ezeket emiatt karbantartani, javíttatni, megbontani, eladni csak a bank előzetes írásos engedélyével lehet. Jelenleg a miskolci centrumban az onkológiai betegek sugárterápiás ellátása lényegében hatósági engedély nélkül, a Medcenter tulajdonában lévő épületben és eszközökkel zajlik. A finanszírozó bank elindította a végrehajtást is a Medcenter ellen. Azaz az is előfordulhat, hogy kalapács alá kerülnek a régió daganatos betegeinek ellátását szolgáló berendezések. Lapunk kérdéseire a kórház sajtószóvivője írásban azt közölte, hogy a sugárterápiás centrumban a betegellátás jelenleg is folyamatos, és a szakma szabályainak megfelelően történik. Szerintük „a betegellátás 3 lineáris gyorsító és egy CT szimulátor által biztosított, amelyek közül a többihez hasonló tökéletes működés érdekében az egyik eszköz jelenleg javítás alatt áll.”