„Életközeli” matekórákat akar az új Nat

Publikálás dátuma
2019.02.02 08:26
Illusztráció
Kállai Márton
Változtatna a matekoktatás módszertanán az új Nemzeti alaptanterv. Ám előbb a tanárképzés megújítására is szükség lenne.
A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”. Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol). Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át. A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése. – Mindez támogatandó, de a tavaly szeptemberben nyilvánosságra került Nat-tervezetből nem olvasható ki, hogy a gyakorlatban hogyan valósítanák meg ezeket a célkitűzéseket – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás matematikatanár, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik – aki az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett – szerint nem elég kidolgozni a kerettanterveket, a célok eléréséhez a tanárképzésen és továbbképzésen is változtatni kell. Az ugyanakkor nem látszik, hogy lenne erre politikai akarat. – A pedagógusok átlagéletkora 50 év fölött van, ők már nehezebben tudnak új módszerekhez alkalmazkodni – mondta, hozzátéve: az, amit most a pedagógusképzésben tanítanak, teljesen ellentétes a fentebb vázolt célkitűzésekkel. Totyik Tamás furcsának találta, hogy a kormány még jóvá sem hagyta az új Natot, de már megkezdődött a kerettantervek kidolgozása. A feladat irányításával Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg. Az új Nat tavaly ősszel nyilvánossá vált tervezete Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el, szerintük ugyanis nem elég „nemzeti”, ezért átalakításra szorul.
Azt nem tudni, hogy pontosan kik írják át az anyagot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal csak annyit közölt: a tavaly őszi verzió átdolgozása „az arra érkezett mintegy 600 észrevétel alapján még folyamatban van”. A tervek szerint 2020 szeptemberétől vezetnék be, felmenő rendszerben. Totyik Tamás szerint ez nagyon kevés idő, hiszen a tanárképzés mellett a tankönyveket is az új Nathoz kellene igazítani, minderre a következő másfél év nem elegendő.

Magyar tankönyvekkel foglalkozik a CNN

A magyarországi tankönyvhelyzetről készített riportot a CNN – írta a hvg.hu. Az amerikai hírtelevízió részletes cikkben számolt be arról, hogyan jelenik meg a kormánypropaganda az állami tankönyvekben. Példaként egy középiskolai történelemtankönyvet mutattak be, amelynek multikulturalizmusról szóló fejezetét a Keleti pályaudvarnál sátorozó migránsokról készült kép illusztrálja. Mellette egy Orbán Viktortól származó idézet található, amely szerint „meg kell becsülni, hogy Magyarország homogén ország”. A cikk tanárokat is megszólaltat, akik szerint a kormány keresztes hadjáratba kezdett, hogy saját keresztény, nacionalista képére formálja az oktatási rendszert. Kovács Zoltán kormányszóvivő „politikai véleménynyilvánításnak” nevezte a tanárok aggodalmát. A CNN beszámolt arról is, hogy a kormány igyekszik kiszorítani a magánkiadókat a tankönyvpiacról azzal, hogy nem teszi lehetővé köteteik engedélyének meghosszabbítását.

Frissítve: 2019.02.02 08:26

Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:49

Kállai Márton
Minél gyorsabban szeretné lezárni a kormány a magyar kutatás finanszírozásának felülvizsgálatát, erre azonban többféle megoldás is szóba jöhet - mondta az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László hangsúlyozta: a kormányzat szándéka egyáltalán nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen. A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja - közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között. Hozzátette: az kívánatos cél azonban az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre. Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, ez a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki. Mint felidézte, a Corvinus esetén is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével is zajlanak a tárgyalások. Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, de más is - jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani. Palkovics László emlékeztetett arra, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek. A kormány máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget - emelte ki. A miniszter a kormány alapelvének nevezte, hogy érték nem veszhet el. Nincs még döntés az alapítványi modellről, de látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a vállalati kutatóközpontok bizonyítják - mondta el, hozzáfűzve: az állam tovább szeretné növelni a kutatói munkahelyek számát. Palkovics László felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy az európai kutatóintézetek is hatékonyan tudjanak reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben. Mint elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia. A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag - amelyről lapunk írt először - nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége. 

Készen állnak a sztrájkra a tanárok

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 támogatja a munkabeszüntetést.
Több ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést. A sztrájkhajlandóság a városi, nagyvárosi iskolákban a legmagasabb, az érintett tantestületek többségében meghaladja az 50 százalékot. Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 sztrájkolna. A PDSZ-elnök szerint jelentős azok aránya is, akik akár egy több napos sztrájkot is bevállalnának. - Tapasztalataink szerint az aktivitás azon múlik, van-e az adott iskolában olyan vezéregyéniség, aki hiteles a többiek előtt és meg meri fogalmazni a gondokat, panaszokat – mondta Szűcs. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a PDSZ számára a sztrájk nem „számkérdés”, hanem elvi kérdés; mindenképp szeretnék megadni a lehetőséget a sztrájkra hajlandó tanároknak, bármennyien is vannak. A munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) a héten kezdhetik meg az egyeztetéseket. A sztrájkhajlandóság felmérését viszont február végéig-március elejéig folytatják. A PDSZ megkezdte az egyeztetéseket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkbizottságához és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumán (SZEF) belül megalakult közszolgálati sztrájkbizottsághoz való csatlakozásról is. Szűcs Tamás szerint nagyobb a valószínűsége, hogy az előbbihez csatlakoznak, az MKKSZ és a PDSZ sztrájkkövetelései könnyebben „összefésülhetők”. Az MKKSZ által március 14-re szervezett országos közszolgálati sztrájkhoz szolidaritási sztrájkkal csatlakoznak majd. Mindemellett a PDSZ által létrehozott sztrájkbizottság továbbra is ragaszkodik a sztrájktörvényben meghatározott egyeztetéshez a kormány által kijelölt képviselőkkel. A kormány erre hetek óta nem hajlandó, az egyértelmű törvénysértés ellenére sem.
Frissítve: 2019.02.20 06:45