„Életközeli” matekórákat akar az új Nat

Publikálás dátuma
2019.02.02 08:26
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Változtatna a matekoktatás módszertanán az új Nemzeti alaptanterv. Ám előbb a tanárképzés megújítására is szükség lenne.
A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”. Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol). Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át. A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése. – Mindez támogatandó, de a tavaly szeptemberben nyilvánosságra került Nat-tervezetből nem olvasható ki, hogy a gyakorlatban hogyan valósítanák meg ezeket a célkitűzéseket – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás matematikatanár, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik – aki az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett – szerint nem elég kidolgozni a kerettanterveket, a célok eléréséhez a tanárképzésen és továbbképzésen is változtatni kell. Az ugyanakkor nem látszik, hogy lenne erre politikai akarat. – A pedagógusok átlagéletkora 50 év fölött van, ők már nehezebben tudnak új módszerekhez alkalmazkodni – mondta, hozzátéve: az, amit most a pedagógusképzésben tanítanak, teljesen ellentétes a fentebb vázolt célkitűzésekkel. Totyik Tamás furcsának találta, hogy a kormány még jóvá sem hagyta az új Natot, de már megkezdődött a kerettantervek kidolgozása. A feladat irányításával Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg. Az új Nat tavaly ősszel nyilvánossá vált tervezete Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el, szerintük ugyanis nem elég „nemzeti”, ezért átalakításra szorul.
Azt nem tudni, hogy pontosan kik írják át az anyagot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal csak annyit közölt: a tavaly őszi verzió átdolgozása „az arra érkezett mintegy 600 észrevétel alapján még folyamatban van”. A tervek szerint 2020 szeptemberétől vezetnék be, felmenő rendszerben. Totyik Tamás szerint ez nagyon kevés idő, hiszen a tanárképzés mellett a tankönyveket is az új Nathoz kellene igazítani, minderre a következő másfél év nem elegendő.

Magyar tankönyvekkel foglalkozik a CNN

A magyarországi tankönyvhelyzetről készített riportot a CNN – írta a hvg.hu. Az amerikai hírtelevízió részletes cikkben számolt be arról, hogyan jelenik meg a kormánypropaganda az állami tankönyvekben. Példaként egy középiskolai történelemtankönyvet mutattak be, amelynek multikulturalizmusról szóló fejezetét a Keleti pályaudvarnál sátorozó migránsokról készült kép illusztrálja. Mellette egy Orbán Viktortól származó idézet található, amely szerint „meg kell becsülni, hogy Magyarország homogén ország”. A cikk tanárokat is megszólaltat, akik szerint a kormány keresztes hadjáratba kezdett, hogy saját keresztény, nacionalista képére formálja az oktatási rendszert. Kovács Zoltán kormányszóvivő „politikai véleménynyilvánításnak” nevezte a tanárok aggodalmát. A CNN beszámolt arról is, hogy a kormány igyekszik kiszorítani a magánkiadókat a tankönyvpiacról azzal, hogy nem teszi lehetővé köteteik engedélyének meghosszabbítását.

Frissítve: 2019.02.02 08:26

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.