Padlóra küldik a Jobbikot - már egymilliárdos tartozást nyög a párt

Publikálás dátuma
2019.02.02. 08:35

Fotó: Vajda József
A vészhelyzet kezelésének mikéntjét rendkívüli kongresszus próbálja kimódolni.
Akármi történik, nem adjuk fel az ellenállást, a küzdelmet – jelentette ki Sneider Tamás, a Jobbik elnöke. Pedig pár perccel korábban még pártja megszűnését is meglebegtette az újabb – jogtalannak tartott tartott – számvevőszéki büntetés miatt. Előzőleg Jakab Péter jobbikos szóvivő az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bejáratánál tartott tájékoztatón közölte: Orbán Viktor akaratának megfelelően a „pártállami számvevőszék” újabb rohamra indult a jogállamiság és a demokrácia maradéka ellen. Az Orbán-rendszer ugyanis „mindenkit ki akar végezni”, aki nem hajt fejet a rezsim előtt. Sneider Tamás arról beszélt, hogy az ÁSZ-tól kapott újabb súlyos – összesen több mint 272 millió forintos – büntetés miatt most már közel 1 milliárd forintot kellene kifizetnie pártjának, ami „szinte a lehetetlenség kategóriája”. A pártelnök ezért rendkívüli kongresszust hív össze. Két fontos napirendi pont lesz: az egyik a Jobbik parlamenti frakciója és a párt megszűnésének lehetősége, a másik az ellenállás folytatása. A kongresszus időpontjáról a Jobbik elnöksége hétfőn dönt. A számvevőszék szerint a Jobbik mintegy 136 millió forintos tiltott támogatást használt fel a kampányban. A párt ugyanekkora összegű állami támogatástól is elesik, így jön ki a 272 millió. (A közel 1 milliárd forint pedig úgy, hogy a parlamenti választás előtt, amikor az ÁSZ szintén lecsapott a Jobbikra, a duplázódó büntetés összege 662 millió forintot tett ki.) A Jobbik szerint a számvevőszék – 52 millió forintos maradványösszeg mellett – azt a 84 milliót is tiltott támogatásnak tekinti, amivel a párt a Magyar Postának és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartozik. A Jobbik értelmezésében az ÁSZ ezzel azt állítja, hogy egy állami cég és az adóhatóság is tiltott támogatást nyújtott az ellenzéki pártnak. Az egyik – lapunknak név nélkül nyilatkozó – jobbikos politikus szerint a párt tényleg nagyon súlyos anyagi helyzetben van. Ha a Jobbik nem tudja kifizetni a horribilis büntetést, akkor elméletileg a párt tisztségviselői a saját vagyonukkal felelnek. Paradox módon ez például arra a Volner Jánosra is érvényes, aki már átigazolt a Mi Hazánkba, de a kampány időszakában még a Jobbik frakcióvezetője és alelnöke volt – jegyezte meg a politikus. A Jobbikban még nem gondolták végig, milyen gazdasági és egyéb következménnyel járna, ha a párt kinyilvánítaná a jogutód nélküli megszűnését. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, hogy ez a kérdés nem tartozik a számvevőszék illetékességébe. A már szokásosnak nevezhető forgatókönyv szerint az ÁSZ közleményt adott, amelyben visszautasította a Jobbik „alaptalan vádaskodásait”, és azt hangsúlyozta, hogy a számvevőszék pártatlanul végzi tevékenységét.
Szerző
Frissítve: 2019.02.02. 08:48

„Életközeli” matekórákat akar az új Nat

Publikálás dátuma
2019.02.02. 08:26
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Változtatna a matekoktatás módszertanán az új Nemzeti alaptanterv. Ám előbb a tanárképzés megújítására is szükség lenne.
A tanulási folyamat lassítása, a számon kérhető tananyag csökkenése, a fogalmak bemagolásának elhagyása – egyebek mellett így változna meg a matematikaoktatás az általános és középiskolákban, ha az új Nemzeti alaptanterv (Nat) szerint készülnek majd a kerettantervek. A Natot fejlesztő Oktatás 2030 Munkacsoport weboldalán kedden megjelent bejegyzés szerint az oktatás alapja a megértés lesz, ami „a mechanikus tanulással szemben végre előtérbe kerül”. Mindezt az úgynevezett „mag-kerettantervek” biztosítanák. (Ezek azt határozzák meg, mit kell minden diáknak megtanulnia. Azokban az iskolákban, osztályokban, ahol adottak ehhez a körülmények, lehet többet is tanítani – kevesebbet azonban sehol). Az általános iskola alsó tagozatában (1-4. évfolyam) a „cselekvő tapasztalatszerzésből” kiinduló tanulás lesz az elsőszámú alapelv: „rajzoláson és színezésen túli tárgyi tevékenységek során, tehát például kirakva, lemérve, megtöltve, vagy éppen felépítve szerezhetnek képet a diákok minden fontos matematikai fogalomról”. A definíciók ismerete nem lesz többé követelmény. A tanulás-érés elvét figyelembe véve bizonyos követelmények kikerülnek a tananyagból vagy más évfolyamokra kerülnek át. A felső tagozaton (5-8. évfolyam) ugyancsak „az életközeli, a gyakorlatban előforduló példák jelennek meg az elvont fogalmak, tételek ismerete helyett”. A Nat-fejlesztők szerint középiskolában is csökken a számon kérhető tananyag mennyisége, a hangsúly a gyakorlati problémák vizsgálatára kerül át, a „túlságosan elvont ismeretek kikerülnek a minimum követelményekből”. Kimarad például a logaritmus azonosságai és a logaritmikus egyenletek témaköre, a szögfüggvények általános kiterjesztése. – Mindez támogatandó, de a tavaly szeptemberben nyilvánosságra került Nat-tervezetből nem olvasható ki, hogy a gyakorlatban hogyan valósítanák meg ezeket a célkitűzéseket – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás matematikatanár, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik – aki az országos kompetenciamérés matematikai feladatíró csapatának munkájában is részt vett – szerint nem elég kidolgozni a kerettanterveket, a célok eléréséhez a tanárképzésen és továbbképzésen is változtatni kell. Az ugyanakkor nem látszik, hogy lenne erre politikai akarat. – A pedagógusok átlagéletkora 50 év fölött van, ők már nehezebben tudnak új módszerekhez alkalmazkodni – mondta, hozzátéve: az, amit most a pedagógusképzésben tanítanak, teljesen ellentétes a fentebb vázolt célkitűzésekkel. Totyik Tamás furcsának találta, hogy a kormány még jóvá sem hagyta az új Natot, de már megkezdődött a kerettantervek kidolgozása. A feladat irányításával Hajnal Gabriellát, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnökét bízták meg. Az új Nat tavaly ősszel nyilvánossá vált tervezete Csépe Valéria akadémikus professzor vezetésével készült el. A kormány akkor nem fogadta el, szerintük ugyanis nem elég „nemzeti”, ezért átalakításra szorul.
Azt nem tudni, hogy pontosan kik írják át az anyagot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal csak annyit közölt: a tavaly őszi verzió átdolgozása „az arra érkezett mintegy 600 észrevétel alapján még folyamatban van”. A tervek szerint 2020 szeptemberétől vezetnék be, felmenő rendszerben. Totyik Tamás szerint ez nagyon kevés idő, hiszen a tanárképzés mellett a tankönyveket is az új Nathoz kellene igazítani, minderre a következő másfél év nem elegendő.

Magyar tankönyvekkel foglalkozik a CNN

A magyarországi tankönyvhelyzetről készített riportot a CNN – írta a hvg.hu. Az amerikai hírtelevízió részletes cikkben számolt be arról, hogyan jelenik meg a kormánypropaganda az állami tankönyvekben. Példaként egy középiskolai történelemtankönyvet mutattak be, amelynek multikulturalizmusról szóló fejezetét a Keleti pályaudvarnál sátorozó migránsokról készült kép illusztrálja. Mellette egy Orbán Viktortól származó idézet található, amely szerint „meg kell becsülni, hogy Magyarország homogén ország”. A cikk tanárokat is megszólaltat, akik szerint a kormány keresztes hadjáratba kezdett, hogy saját keresztény, nacionalista képére formálja az oktatási rendszert. Kovács Zoltán kormányszóvivő „politikai véleménynyilvánításnak” nevezte a tanárok aggodalmát. A CNN beszámolt arról is, hogy a kormány igyekszik kiszorítani a magánkiadókat a tankönyvpiacról azzal, hogy nem teszi lehetővé köteteik engedélyének meghosszabbítását.

Szerző
Témák
oktatásügy

Komplett műszak hiányzik, Sanyi, a robot már munkába is állt

Publikálás dátuma
2019.02.02. 07:30

Fotó: AudiAG
A magyar cégek csak álmodhatnak arról, amit a multik kapnak a kormánytól.
A magyar gazdaság kiszolgáltatottsága csak akkor javulhatna, ha a kormány ugyanúgy támogatná a hazai cégeket, mint a multikat – mutat rá az a gazdaságszociológiai kutatás, amely Szigetköz-Csallóköz és Kassa-Miskolc határtérségekben vizsgálta a munkaerőhiányra adott cégvezetői reakciókat. - Nálunk tíz robot fog dolgozni, az elsőt már munkába is állítottuk, „őt” Sanyinak hívjuk és hengerfejeket fog gyártani – felelte a győri Audi egyik helyi beszállítója. - Komplett műszak hiányzik, állnak a gépek, ami havonta 100 milliós veszteséget jelent a cégem számára - mutatott rá a baj nagyságára egy másik beszállító, hozzátéve, hogy szakképzett dolgozót, például forgácsolót már jó ideje nem lehet találni, a magyar szakképzés pedig semmire nem készíti fel a fiatalokat. Ezek a cégek is emelik egy ideje a béreket, ahogyan arra a szakszervezet most rákényszerítette az Audi Hungária vezetését is a mindent elsöprő sztrájkkal, de az ágazati átlagban 800-1000 eurós, vagyis 250-315 ezer forintos bér csak azoknak elegendő, akik nem tudnak, nem akarnak távol élni a családjuktól. Törzsök Erika és Majoros András a pozsonyi Közép-Európa Alapítvány támogatásával napokban elkészült tanulmánya szerint a munkaerőhiány mögött még ma is ott van a 2008-as válságban adósságcsapdába került tömegek helyzetének megoldatlansága. Győr térségében az összes foglalkoztatott 20-25 százaléka már bérelt dolgozó, jelentős részük „devizás”, akik abban érdekeltek, hogy minimálbéren legyenek bejelentve, mert ezt és a családi pótlékot nem viheti el a végrehajtó. A bankok, az üzleti szektor és a kormány közreműködésével egyéni megállapodásokra lenne szükség, mert ez a helyzet szűkíti a munkaerőpiacot – szorgalmazzák a tanulmányban megszólaló vállalkozók. A cégvezetők egybehangzóan állítják, az állami adórendszer is rákényszeríti a vállalkozásokat a feketén történő foglalkoztatásra. Mivel azonban ez nem megoldás egy család megélhetésére, a keleti országrészből toborzott munkások vagy mennek tovább Ausztriába, vagy gyorsan indulnak vissza a falujukba. Különösen akkor, ha a vállalat, ahol munkát találtak, nem biztosít megfelelő szállást, márpedig arról a Népszavában is többször beszámoltunk, hogy lassan halad a munkásszálló-vagy bérlakás építési program, mert az önkormányzatok nem tudnak nagyobb összeggel beszállni ezekbe a pályázatokba. A cégek pedig épp mostanra kezdik kiheverni, hogy a válságból ők is csak hitelből megvalósított fejlesztésekkel tudtak kilábalni, nekik is meg kell gondolni egy építkezést.
A bérlakások hiánya mellett az is gond, hogy nincs elég női munkahely, ahol a járműgyártásban dolgozók feleségei is dolgozhatnának, mert ebben a szektorban kevesen kapnak munkát. Országos szinten 10 százalék, az Audinál is csak 30 százalék a nők aránya. Gyenge a munkaerő-piaci együttműködés Győr és Pozsony között – mutatnak rá a tanulmány szerzői, megemlítik viszont, hogy az építőiparban egyértelmű a szlovák főváros környékének elszívó ereje. Visszafelé ma már nincs áramlás, mert Szlovákiában magasabbak a bérek, ráadásul ki lehet jelenteni, hogy a kárpátaljai munkaerő is elfogyott. Az egyik cégvezető szerint előbb-utóbb fekete-afrikai munkásokat kell ide csábítani a munkaerőhiány enyhítésére. Szlovákiában sincs kolbászból a kerítés, de a Kassa gazdaságát meghatározó vasműben még nincs munkaerőhiány, csak a beszállítóinál. A magyarnál valamivel magasabb bérek mellé néhány helyen adómentes 13. havi fizetés társul, s olyan kistelepülések, mint a határra épült Kenyhec is bérlakásokat épít a munkaerő megtartására. A határ menti térség üzemeiben nem egyszer szlovák vezetők irányítják a képzetlen magyar anyanyelvű munkaerőt. Jellemző azonban, hogy egyik fél sem kér a másik nyelvéből: angolul beszélik meg a feladatokat.
Témák
munkaerőhiány
Frissítve: 2019.02.02. 08:23