Azt állította Orbán Viktor miniszterelnök (az MTI-nek), hogy a magyar és a nemzetközi sajtóban álhírek jelentek meg, amelyek célja, hogy zavart keltsenek az amerikai külügyminiszter közelgő budapesti látogatása előtt. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig (az ATV kérdésére) kijelentette, hogy hazugságokat terjeszt a Wall Street Journal című amerikai lap, amely szerint az Egyesült Államokat aggasztja Magyarország közeledése Oroszországhoz és Kínához, valamint a magyar semlegesség emlegetése. Az amerikai liberális média folyamatosan hazugságokat terjeszt rólunk, ezt már megszoktuk, tette hozzá.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem a Wall Street Journal kérdőjelezte meg elkötelezettségünket, hanem az amerikai kormány. És ezt nemcsak az amerikai lap (amely egyébként nem liberális, hanem kifejezetten konzervatív, republikánus), hanem egy azóta nyilvánosságra került magyar diplomáciai feljegyzés is bizonyítja. Ebben ugyanis a washingtoni magyar nagykövet számol be egy washingtoni tárgyalásról, amelyen az amerikai fél tételesen felsorolja aggályait a magyar külügyminiszter-helyettesnek. Most akkor ki is hazudik?
Azt is állította Szijjártó (Bukarestben, az EU külügyminiszteri találkozóján), hogy az illegális migrációs folyamatok nagyon komoly egészségügyi kockázatokat jelentenek, mert a bevándorlók Európában nem ismert, vagy ritkaságnak számító kórokozókat, trópusi vírusokat hurcolnak be magukkal.
Ezzel szemben a tény az, hogy a WHO, vagyis az egészségügyi világszervezet szerint a nyugati világ több egészségügyi veszélyt és kockázatot jelent a menekülteknek és a bevándorlóknak, mint ők a befogadóknak. Ennek oka, hogy a migránsok hosszú ideig kénytelenek rossz körülmények között lakni és egészségtelenül étkezni. Betegségeket nem terjesztenek, sőt a fertőző betegségek inkább őket veszélyeztetik. De Szijjártó főorvos úr biztos jobban tudja.
Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a Holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján), hogy „a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, és ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet.” Mint mondta, a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó.
Ezzel szemben a tény az, hogy az erősödő antiszemitizmus nemcsak a harmincas években érte el Magyarországot, hanem már nagyon is jelen volt, különösen a Tanácsköztársaság bukását követően. Az 1920-as numerus clausus törvény ennek egyik állami szintre emelt jele volt. Amikor Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a törvényt néhány éve nem jogfosztónak, hanem csupán jogkorlátozónak nevezte, Csepreghy Nándor akkori miniszterhelyettes úgy reagált, hogy Lázár János miniszter és a kormány minden tagja nevében elhatárolódik ettől a kijelentéstől. Most akkor Gulyás a még ennél is súlyosabb, későbbi zsidótörvényeket minősíti jogkorlátozásnak? Vajon mikor fogalmazott világosan a kormány? Akkor vagy most?