„Vizeink levegő után kapkodnak” – Figyelmeztetnek a környezetvédők

Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:31
A kép illusztráció
Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.
A vizesélőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt. A katasztrófák 90 százaléka vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk – hívja fel a figyelmet a Vizesélőhelyek Világnapja alkalmából a WWF. A környezetvédő szervezet kiemeli, hogy ennek ellenére vizesélőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója elmondta:
„az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83 százalékkal zsugorodtak. Európában sem túl rózsás a helyzet: az európai vizesélőhelyeknek csupán a 40 százaléka egészséges.”

Hozzátette, hogy Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.
„Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára – ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.”

A háttérben olyan emberi tevékenységek állnak, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. A közleményben hangsúlyozzák, hogy most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született: az Európai Unió szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe, és – mint írják – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett a döntéshozók a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig – éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen – teszik hozzá. Sipos Katalin azt is elmondta, hogy a WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. 
A WWF a közleményben hozzáteszi, hogy bizakodásra ad okot az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Doñana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. De a szlovéniai Mura-szakaszra építeni tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón. Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul – írja a környezetvédő szervezet. 
Szerző

Nyílt Társadalom: nincs visszaút

Publikálás dátuma
2019.02.02. 09:43

Fotó: Tóth Gergő
A döntés végleges, a közel kétszáz embert foglalkoztató Soros György által alapított intézetet Berlinben szívesen fogadták – mondta Csontos Csaba.
Nem volt más választása a Nyílt Társadalom Alapítványának tavaly, mint hogy elhagyja Budapestet és a nemzetközi iroda székhelyét áthelyezze Berlinbe – ezt nyilatkozta Csontos Csaba, az alapítvány szóvivője a hírklikk.hu-nak. A szakember azt is hozzátette: a döntés végleges, a közel kétszáz embert foglalkoztató Soros György által alapított intézetet Berlinben szívesen fogadták, jelenlétüknek örülnek, nincs ok arra – bármily változás következne be Magyarországon –, hogy visszaköltözzenek. Ráadásul Csontos szerint a helyzet hasonló, mint egy éve: akkor a magyar, most pedig ez európai parlamenti választások miatt járatta csúcsra az Orbán-kormány a sorosozást, veszélybe sodorva ezzel az alapítvány működését is, főként az akkor eltervezett törvény miatt. A CEU és a Nyílt Társadalom Alapítvány elüldözése Magyarországról – hangsúlyozta a szóvivő – nem térítette le az általa elképzel útról Soros Györgyöt, idős kora ellenére hosszabb távon gondolkodik, és nem hajlandó az őt érő rágalmakra folyamatosan reagálni. Csontos állítja: mind a CEU, mint pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltöztetése kollektív döntés eredménye volt, miközben azért mindenki erősen figyelt arra, hogy az operatív irányításban nem résztvevő milliárdos miként vélekedik a dologról. 
Szerző

Még sokáig a Dunán vesztegelhet a zátonyra futott hajó

Publikálás dátuma
2019.02.02. 08:47

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A legénységet hazaszállították, egy matróznak viszont mindig a fedélzeten kell lennie.
Több mint két hete Esztergom közelében, a Helemba-szigetnél vesztegel egy román felségjelzésű teherhajó, mely letért a kijelölt útvonalról és zátonyra futott. A hatóságok egyelőre vizsgálják, hogy miért tértek le a hajóútról, de az RTL Híradó információi szerint elképzelhető, hogy elaludt a kapitány. Az ATV viszont úgy tudja, a legénység uszadékfának nézhetett egy hajózási bóját, ezért mentek rossz irányba. Az Index most azt írja: a legénységet már hazaszállították, egy matróznak azonban folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia. Dorogi Szilvia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kommunikációs referense a portállal közölte: a hajó román tulajdonosa nem kért segítséget a magyar hatóságoktól, a legénységet és a kapitányt hazautaztatta, egy matróznak azonban a Hajózási Szabályzat szerint kötelező őrszolgálatot ellátni. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a portál megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a víziközlekedési szabályok megsértése miatt indítottak szabálysértési eljárást. Az inforesztergom.hu szerint a fedélzeten tartózkodó matrózt február 10-én váltja majd egy másik kollégája a szolgálatban. Azt írják, hogy akár még hónapokig a Helemba-sziget közeli zátonyon maradhat a bárka, amikor a baleset történt ugyanis, még szinte teljesen víz alatt volt a homokzátony, mostanra viszont már több mint másfél métert apadt a víz. Az Index az OVF-től úgy tudja: legalább két métert kell emelkednie a vízszintnek, hogy a hajó visszakerüljön a vízre és folytatni tudja az útját.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
Szerző
Témák
Duna Esztergom