Kiakadt az ÁSZ azon, hogy leváltanák elnöküket

Publikálás dátuma
2019.02.03. 17:15
Domokos László, az Állami Számvevőszék 12 évre megválasztott elnöke
Fotó: Vajda József
Domokos László menesztését a Demokratikus Koalíció vetette fel. A Számvevőszék már az ötletet is a jogállam elleni támadásnak tartja.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) leváltását kezdeményezi az Országgyűlésben a DK, mivel a párt szerint a számvevőszék „politikai megrendelésre” bírságokkal lehetetleníti el az ellenzéki pártokat.
Minderről Arató Gergely, frakcióvezető-helyettes beszélt vasárnapi sajtótájékoztatóján, nyilatkozatát pedig az MTI is idézte. Arató szerint a jelek arra mutatnak, hogy az ÁSZ az ellenzék ellehetetlenítése törekszik  – hiszen nincs olyan ellenzéki párt, amelyet az elmúlt években ne bírságolt volna meg a volt fideszes képviselő, Domokos László vezette szervezet, amely eközben a Fideszre eddig egyetlen forint bírságot nem szabott ki.
A DK-s politikus hozzátette, a testület visszaél azzal, hogy döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, így „az övé az első és egyben az utolsó szó is”. Ugyanakkor ha az ÁSZ vezetője tudatosan megszegi kötelezettségeit, akkor az Országgyűlés leválthatja őt – fejtegette Arató.

Eszükbe jutott a jogállam

A politikai bejelentésekre, pártsajtótájékoztatókra sokszor perceken belül reagáló Számvevőszék most sem maradt tétlen. Válaszközleményükben kifejtették, hogy a DK felvetése maga a jogállam elleni támadás, ám ők nem vesznek részt a DK európai parlamenti választási kampányában.
Ízlelgessük ezt egy kicsit: az az ÁSZ beszél jogállamiság megtámadásáról, amelynek döntései ellen nincs jogorvoslat, és amelynek elnökét 12 évre betonozza pozíciójába az országgyűlési kétharmad.

A jogállamiság kérdése érdekes módon fel sem merült a Számvevőszéknél, amikor  a Jobbikra újabb több százmilliós befizetési kötelezettséget róttak ki, hónapokkal az EP-választás előtt - így már közel milliárdosra duzzadt a tőlük követelt összeg. Eközben azzal is tisztában lehettek, hogy az állami támogatások felfüggesztése a megsemmisülésbe is taszíthatja a Jobbikot, ami a 2018-as országgyűlési választásokon még több mint egymillió választó akaratát képviselte. 
Szerző

Puzsér Róbert meglepődött, de nagy önbizalommal készül a második fordulóra

Publikálás dátuma
2019.02.03. 16:53

Fotó: Lakos Gábor
És persze az LMP által támogatott független jelölt gratulált Karácsony Gergelynek.
Gratulálok Karácsony Gergelynek, ez az eredmény nagyon meggyőző, még ha nem is feltétlenül meglepetés, hiszen lehetett tudni, hogy Horváth Csabánál sokkal népszerűbb” - mondta a Népszavának Puzsér Róbert. Az LMP által támogatott független jelölt szerint rendkívül magas volt a részvétel az előválasztás első fordulójában, ami őt is meglepte, ugyanakkor abban bízik, hogy „erre a 34 ezres számra még sikerül legalább 16 ezer új szavazót rápakolni és így meglesz az a minimum ötvenezer fő, amitől kezdve én érvényesnek tartom majd az előválasztás végeredményét”. Puzsér Róbert azt is reméli, hogy a második fordulóval kapcsolatos feltételei teljesülni fognak. Ezután ismét gratulált Karácsony Gergelynek, majd azt monda, „nagy önbizalommal készülök a második fordulóra”.

Ezermilliárd forint bánhatja, ha nem tesz valamit Magyarország a légszennyezés ellen

Publikálás dátuma
2019.02.03. 16:44

Fotó: Shutterstock
A főbűnös az egyre izmosodó közúti fuvarozás.
Akár hárommilliárd euró, azaz majdnem ezermilliárd forint bánhatja, ha Magyarország nem tesz határozott lépéseket a közlekedés által okozott légszennyezés csökkentéséért – hivatkozik a hvg.hu az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) számításaira. A kalkuláció abból indul ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését ösztönző, egyre szűkebben mért uniós kvóták tavaly év elején még (tonnánként) 5 eurós, decemberben viszont már 19 eurós ára néhány éven belül 100 euró közelébe emelkedhet. Tavaly kötelező rendeletté lépett elő az az európai uniós megállapodás, amely szerint 2030-ra a negyven évvel korábbi szint 60 százalékára kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az aktuális mérce zéruspontja a 2005-ös kibocsátás, ehhez képest Magyarországtól 7 százalékos csökkentést várnak.  A magyar szén-dioxid-kibocsátás bő 28 százalékáért a közlekedés a felelős – mondja a nemzetközi nonprofit szervezet tanulmányának elkészítésében közreműködő Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András. A többi „főbűnös” az ipar, a fűtés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. Miközben a többi nagy szennyező ágazat kibocsátása csökkenőben van, a magyarországi utakon tülekedő egyre több jármű egyre több szén-dioxidot pufog ki, a T&E szerint manapság majdnem harmadával többet, mint az ezredfordulón. 2030-ban pedig, ha semmi sem változik, a tanulmány szerint már 15,6 millió tonnát – a 7 százalékos vállalás teljesítéséhez szükséges 10,8 millió helyett. Ha így lesz, az 2020–2030 között összesen 30 millió tonnányi szén-dioxid-kvóta megvásárlását teszi szükségessé (például a nemzetközi szervezet által jósolt, ma még igencsak hipotetikus 100 eurós egységáron).    A német adófizetők pénzéből fizetett tanulmány Magyarországról szóló részének társszerzője a Levegő Munkacsoport. A tíz éve még 90 millió forint körüli összegből működő szervezetnek ma harmadannyival kell beérnie. Hazai állami támogatásokat lényegében nem kap, és hazai társfinanszírozás híján a külföldi pénz is egyre kevesebb. Lukács András elnököt azonban nem elsősorban ez aggasztja, hanem az, hogy az évtizede még a kormányok szakmai partnerének tekintett szervezet dokumentumai egyre nehezebben jutnak el a döntéshozókhoz. És persze rájuk is érvényes a megbélyegzőnek szánt regula, hogy kiadványaikon fel kell tüntetniük: külföldről is kapnak támogatásokat. Ők tehát kötelességtudóan hirdetik, hogy a Levegő Munkacsoport „külföldről támogatott szervezet a belföldi tiszta levegőért”.  Mi hát a teendő?   A javaslatok közt szerepel, sok egyéb mellett, a vasúti pályahasználati díjak csökkentése is, hogy minél több árut csábítsanak az utakról a sínekre. Magyarországon egyelőre éppen fordított a helyzet. Az országon átmenő nemzetközi vasúti és közúti teherforgalom (árutonna-kilométerben mért) teljesítménye az ezredfordulón még azonos volt, ma viszont háromszoros előnyben van az országúti megoldás. A tendencia visszafordításának persze infrastrukturális feltételei is vannak. A tanulmány egy-egy tőmondattal elintézi, hogy meg kell szüntetni a vasúti pályákon a lassújeleket, és korszerűsíteni kell a tehervagonparkot – csupán e két rövid intelem megfogadása többe kerülne, mint az az ezermilliárd forintnyira taksált szén-dioxid-kibocsátási egység, aminek megspórolásáról szó van. De persze igazából nem a kvótapénz a lényeg, hanem az országban lakók életkörülményei és egészsége. Ha még vannak a döntéshozók között, akik ráérnek ilyen, az azonnali szavazatmaximálásban igen csekély „kibocsátású” dolgokkal foglalkozni.
Szerző