Újabb hidegháború közeleg: most a "zsarolj rakétával" jelszó van érvényben

Válaszul az amerikai bejelentésre, a hét végén Oroszország is felfüggesztette a maga részéről a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tilalmáról kötött 1987-es INF-szerződés előírásainak a hatályát. Vlagymir Putyin elnök utasítást adott új rakétatípusok kifejlesztésére.

Előzőleg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közölte, hogy Washington visszalép az INF-szerződéstől, mert Moszkva azt megszegi. Amerikai állítás szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípusnak – amelynek a NATO-kódja SSC-8 – 2600 kilométer a hatótávolsága, tehát a szerződés által tilalmazott 500 és 5500 kilométer közötti sávba esik. Az oroszok tagadják a szerződésszegést. Azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Moszkva ellenváddal is él: álláspontja szerint az INF-megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak.

Az amerikai döntés nem jelentette a szerződés hivatalos felmondását, miszerint az a szimmetrikus orosz válasz sem, hogy mostantól fogva Moszkva sem tartja magára nézve kötelezőnek a tilalmat – amely egyébként nem csupán a szóban forgó rakéták, illetve manőverező robotrepülőgépek telepítésére, hanem már az előállítást célzó fejlesztésre is kiterjed. Putyin jelezte: az orosz fél egyelőre csupán a fejlesztésbe kezd bele, és nem fog telepíteni ilyen eszközöket, amíg az Egyesült Államok sem teszi ezt.

Az orosz tervek konkrétan arra vonatkoznak, hogy kifejlesztik a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatát, valamint megalkotnak egy új, szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétát.

Az újabb amerikai-orosz viszály aggódó reakciókat váltott ki mind Európában, mind Kínában. Az INF-szerződés annak idején megszabadította Európát attól a veszélytől, hogy a kontinens két felén hatalmas pusztító erejű nukleáris kapacitást halmozzanak fel az akkori szuperhatalmak. Az öreg kontinens érthető módon szeretné elkerülni ennek a veszélynek a kiújulását. Másfelől Kína aggodalmát is indokoltnak tartja több olyan elemző, aki szerint Amerikát nem a 9M729-es orosz rakéta zavarja, hanem az, hogy a szerződés csak Moszkva és Washington kezét köti meg, miközben az erőltetett ütemben fegyverkező Kínát semmilyen szerződés nem akadályozza a rakétafejlesztésében.