Videofelvételek sorozatán alapul a gyorsabb és pontosabb 3D-s nyomtatás

Publikálás dátuma
2019.02.04. 09:09
Illusztráció
Fotó: WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / / AFP
A hagyományos háromdimenziós nyomtatáshoz képest gyorsabban és pontosabban képes elkészíteni mindenféle tárgyat az az új 3D-s nyomtatási eljárás, amelyet a Kaliforniai Egyetem kutatói fejlesztettek ki.
A kutatók egy hagyományos vetítő és egy fényre megkeményedő folyadékot tartalmazó forgó konténer segítségével alig egy perc alatt képesek voltak megalkotni Rodin világhírű szobra, A gondolkodó kicsinyített mását.
A hagyományos 3D-s nyomtatók vékony rétegek egymásra rakásával készítenek tárgyakat. Az eljárásnak vannak hátrányai, köztük az, hogy bizonyos formákhoz, mint például a boltívek, szükség van alátámasztásra a rések feltöltéséhez. A Haiden Tayler vezette kutatócsoport új 3D-s nyomtatója, amelyet számítógépes axiális litográfiának neveznek, nem kíván megtámasztást és nagyon sima felületű tárgyak előállítására képes.
Az adott tárgy nyomtatását a tudósok azzal kezdik, hogy három dimenzióban számítógépen vagy megrajzolják vagy szkennelik azt. Ezt átalakítják videofelvételek sorozatává, amelyek megmutatják, hogy különböző szögekből miként fest a tárgy. Egy vetítővel ezeket a felvételeket egymásután átlövik egy forgó üvegkonténerbe, amelyet sűrű, fényérzékeny polimerrel töltöttek meg. Amikor fény éri, megkezdődik a polimerizáció. Amint elkészült a tárgy, a fel nem használt anyagot kiöntik, majd újrafelhasználják. Ily módon egy centiméter magas tárgyakat kevesebb mint egy perc alatt képesek elkészíteni, ami sokkal gyorsabb, mint a rétegek egymásra helyezésével készülő nyomtatás - olvasható chemistryworld.com című hírportálon, amely videóval is illusztrálta az eljárást.
A módszerrel olyan szerkezetek is elkészíthetők, amelyeket bonyolult vagy lehetetlen megalkotni hagyományos 3D-s nyomtatókkal. A kutatók a laboratóriumban megalkották A gondolkodó szobor egy centiméteres és négy centiméteres mását, készítettek kicsiny hidat, fogmodellt is. A legnagyobb tárgy, amelyet eddig készítettek tíz centiméteres, a legkisebb 0,3 milliméteres. A szakemberek most azt tanulmányozzák, milyen és mekkora tárgyak készíthetők az új eljárással. Elsősorban dizájnerek számára készült mérethű modelleken, fogimplantátumokon és gyógyászati protéziseken gondolkodnak.
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 12:04

Szívbetegek lehetnek a kutyák a divatos táplálékoktól

Publikálás dátuma
2019.02.02. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Összefüggést találtak a kutatók a manapság népszerű, gabonamentes és hüvelyesekben gazdag kutyaétrendek egy része, valamint egy tápanyaghiányból eredő szívbetegség között - derült ki egy új tanulmányból.
A davisi székhelyű Kaliforniai Egyetem szakemberei megállapították, hogy a gabonamentes és hüvelyesekben gazdagétrendeken tartott kutyák szervezetében nincs elegendő taurin, ez az aminosav pedig fontos szerepet játszik a szív egészségében. A taurinhiányról már évekkel ezelőtt megállapították, hogy úgynevezett kitágulásos szívizom-elfajuláshoz (DCM/dilatatív kardiomiopátia) vezet, amely szívelégtelenséget és halált okozhat - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
 A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmányt vezető Joshua Stern szerint bizonyos kutyafajták genetikailag hajlamosabbak a DCM hagyományos típusára, ám a betegség mostanra már más fajtáknál, például a golden retrievernél is felütötte a fejét. A szakember két évvel ezelőtt figyelt fel az esetek megszaporodására, és jelenleg számos olyan kutyát kezel táplálkozással összefüggő DCM miatt, amelyet korábban majdnem azonos étrenden tartottak.
Stern 24 olyan golden retrievert vont be a vizsgálatába, amelynél DCM-et és taurinhiányt diagnosztizáltak. A 24 kutyából 23-at korábban olyan étrenden tartottak, amely vagy gabonamentes, vagy hüvelyesekben gazdag volt, vagy mindkettő. A szakember változtatott a kutyák étrendjén, és taurin tartalmú étrend-kiegészítőt írt fel számukra. A változtatások nyomán egyet kivéve mindegyik állat állapota javult. A betegség legelőrehaladottabb szakaszában lévő, vagyis szívelégtelenséggel küzdő 11 kutyából 9-nél jelentős javulást, vagy teljes felépülést figyeltek meg a kutatók.
"Ez a tanulmány segített megerősíteni, hogy a genetikai eredetű DCM-mel szemben, ez az állapot kezelhető és elkerülhető"

- mondta Stern.

 A szakember szerint a problémát valószínűleg nem a "gabonamentesség", vagy a "hüvelyesek nagy aránya" okozza, hanem talán az, hogy az összetevők úgy hatnak egymásra, hogy csökkentik a taurinhoz való hozzáférést, vagy bizonyos tápanyagok egyszerűen hiányoznak az étrendből. 
Stern hangsúlyozta, hogy a mostani eredmények fényében a kutyatulajdonosoknak nem szabad hirtelen átváltaniuk másik étrendre, vagy taurin tartalmú étrend-kiegészítőt adni kedvencüknek, hanem inkább konzultáljanak az állatorvossal. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) már tavaly figyelmeztette a kutyatulajdonosokat és állatorvosokat a kutyák étrendje és a DCM közötti lehetséges kapcsolatról. A hatóság tovább folytatja a vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy pontosan mi az az étrendbeli tényező, amely a problémát okozza.
Szerző
Témák
kutya étrend

Haldokló cápafajtákat is simán meg lehet kóstolni brit éttermekben

Publikálás dátuma
2019.02.01. 09:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben - derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából.
Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. 
"A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme"

- mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató.

 A Scientific Reports című lapban megjelent tanulmány elkészítéséhez éttermekbe szánt cápauszonyokat, valamint halkereskedésekbe és gyorséttermekbe kerülő cápasteakeket vizsgáltak. Kiderült, hogy jórészt tüskéscápát (Squalus acanthias) értékesítettek általános megnevezések alatt. 
"Szinte lehetetlen tudni egy fogyasztó számára, mit vásárol meg. Az ember azt hiheti, hogy fenntartható forrásból származó terméket fogyaszt, miközben valójában veszélyeztetett fajt vásárolt meg"

- mondta Catherine Hobbs exeteri tudós.

Amikor a cápahúst feldolgozták, már nehéz megállapítani, melyik fajtól származik. Ezért a tudósok DNS-teszteket végeztek, hogy megállapítsák, mi került be az emberi táplálékláncba. Több mint száz mintát gyűjtöttek dél-angliai fish and chips gyorséttermekből és szupermarketekből.
Cápahúst az egész világon fogyasztanak és évszázadok óta szerepel az emberi étrendben. 2000 és 2011 között azonban a cápák, ráják és más porcos halak globális importja 42 százalékkal megnövekedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint. Ezért a kihalástól való fenyegetettség miatt 12 faj nemzetközi kereskedelmét korlátozták. A kutatók között azonban továbbra is viták folynak arról, hogy mely cápákat lehet - ha egyáltalán lehet - fenntarthatónak nevezni és táplálékszerzés céljából kifogni. A cápákat alapvetően sokkal jobban veszélyezteti a túlhalászat, mivel nem hoznak sok utódot a világra és hosszú ideig tart, míg elérik az ehhez szükséges érettséget - fejtette ki Griffiths.
Szerző