Az északi étrend legalább olyan egészséges, mint a mediterrán

Publikálás dátuma
2019.02.02 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A legegészségesebbnek tartott mediterrán diéta vetélytársának tartják a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épülő északi étrendet.
mediterrán étrend dicsérete és ajánlása mellett a szakemberek az északi vagy skandináv diétát is egészségesnek, kiegyensúlyozottnak és könnyen követhetőnek tartják. Villámgyors fogyást ugyan nem ígér, de nem kell sem koplalni, sem megvonni magunktól semmit - írta az EgészségKalauz.  
Bár az északi országok: Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételei nem annyira elterjedtek, mint az olasz, a spanyol, a francia vagy a görög gasztronómia, de a skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik. A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló, hosszú ideig energiát adó ételeket. A hagyományos alapanyagai a halak, elsősorban a hering, a lazac és a makréla, a húsételek között pedig a disznóhús és olyan különlegességek is megtalálható, mint a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből készül. 
Az északi étrend alapját a friss, szezonális zöldségek jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a burgonya; a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a karalábé. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható. Kerülni kell viszont a magas cukortartalmú, valamint gyorséttermi ételeket, a feldolgozott, adalékanyagokkal teli élelmiszereket, de a nagyon egzotikus, messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket is. Az alkohol és a minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben is részei lehetnek az étrendnek. 
A mediterrán és az északi étrend közötti legnagyobb különbség az élelmi zsírok megválasztásában van: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj. A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok, a krónikus gyulladásos problémák, például az ízületi panaszok kialakulásának esélyét.
2019.02.02 14:14
Frissítve: 2019.02.02 14:14

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14