Az északi étrend legalább olyan egészséges, mint a mediterrán

Publikálás dátuma
2019.02.02 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A legegészségesebbnek tartott mediterrán diéta vetélytársának tartják a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épülő északi étrendet.
mediterrán étrend dicsérete és ajánlása mellett a szakemberek az északi vagy skandináv diétát is egészségesnek, kiegyensúlyozottnak és könnyen követhetőnek tartják. Villámgyors fogyást ugyan nem ígér, de nem kell sem koplalni, sem megvonni magunktól semmit - írta az EgészségKalauz.  
Bár az északi országok: Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételei nem annyira elterjedtek, mint az olasz, a spanyol, a francia vagy a görög gasztronómia, de a skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik. A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló, hosszú ideig energiát adó ételeket. A hagyományos alapanyagai a halak, elsősorban a hering, a lazac és a makréla, a húsételek között pedig a disznóhús és olyan különlegességek is megtalálható, mint a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből készül. 
Az északi étrend alapját a friss, szezonális zöldségek jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a burgonya; a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a karalábé. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható. Kerülni kell viszont a magas cukortartalmú, valamint gyorséttermi ételeket, a feldolgozott, adalékanyagokkal teli élelmiszereket, de a nagyon egzotikus, messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket is. Az alkohol és a minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben is részei lehetnek az étrendnek. 
A mediterrán és az északi étrend közötti legnagyobb különbség az élelmi zsírok megválasztásában van: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj. A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok, a krónikus gyulladásos problémák, például az ízületi panaszok kialakulásának esélyét.
Frissítve: 2019.02.02 14:14

A túlevést is megakadályozza a legegészségesebbnek tartott étrend

Publikálás dátuma
2019.04.24 16:16
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHASSENET
A nyugati ételeket úgy alkották meg, hogy ne lehessen nekik ellenállni, túlfogyasztásra ösztönözzenek. A mediterrán étrend alkalmazásával azonban élvezhetjük az ételeket, de nem eszünk belőlük túl sokat - igazolta egy tanulmány.
Az Obesity című szaklapban ismertetett kutatás során a Wake Forest Orvostudományi Egyetem tudósai mediterrán étrenden élő majmokról megállapították, hogy nem fogyasztották el az összes táplálékot, pedig megtehették volna, így megőrizték a normális súlyukat - írta a Medicalxpress.com.
"Ezzel szemben a nyugati étrenden élő állatok sokkal többet ettek, mint amennyire szükségük lett volna és el is híztak"
- mondta Carol A. Shively, az egyetem patológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A különböző étrendek kalóriabevitelének korábbi kutatásai nagyrészt emberi populációk tanulmányozására épültek, amelyek önbevallásos kérdőíveken alapultak, ezért gyakran megbízhatatlanok voltak, vagy rágcsálókat vizsgáltak, amelyek nem emberi étrenden éltek. A Wake Forest kutatócsoportja 38 hónapos kísérletet végzett, ami nagyjából 9 évnek felelt volna meg az emberi életben. A kutatók emberi étrendek alapján állították össze a majmok menüjét: a nyugati diétában a fehérjék és a zsírok leginkább állati eredetűek voltak, a mediterránban növényiek. A kutatásban 38 középkorú nősténymajom vett részt, véletlenszerűen választották ki, melyik fog az egyik vagy a másik étrenden élni. A két csoport kutatás előtti testtömege és testzsírszázaléka hasonló volt, az állatok a vizsgálat ideje alatt annyit ettek, amennyit akartak.
"Azt találtuk, hogy a mediterrán étrendet fogyasztó csoport kevesebb kalóriát vitt be, kisebb súlyú volt, testzsírja kisebb százalékot tett ki, mint a nyugati étrendet követő csoport"
- mondta Shively.
 Ez az első kísérleti bizonyítéka annak, hogy nyugati étrendhez képest a mediterrán diéta megóvhat a túlevéstől, az elhízástól és a prediabétesztől, vagyis attól a cukorbetegség előtti állapottól, amelyben a vércukorszint magasabb a normálisnál, de még nem éri el a diabéteszes betegek vércukorszintjét. A mediterrán étrend megóvta az állatokat a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegségtől, amely májzsugorodáshoz és májrákhoz vezethet és átültetéssel gyógyítható. 2030-ra az amerikai felnőttek egyharmadát diagnosztizálhatják nem alkoholos eredetű zsírmájbetegséggel.
"Az étrend összetétele lényeges tényezője az Egyesült Államok közegészségügyének. Sajnos azok az emberek élnek a leggyengébb minőségű étrenden, akiknél a legnagyobb az elhízás és a nagy költséggel járó krónikus betegségek kockázata"
- mutatott rá Shively.
Hozzátette, hogy a nyugati étrend összetevőit a nagy élelmiszeripari cégek fejlesztették különlegesen ízletessé, hogy ellenállhatatlan legyen és túlfogyasztásra ösztönözzön. A kutató szerint a mediterrán étrend fogyasztásával az ember élvezheti az ételeket anélkül, hogy túl sokat fogyasztana belőlük.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 16:16

Autoimmun betegség is okozhat hajhullást

Publikálás dátuma
2019.04.24 15:15

Fotó: Semmelweis Egyetem/ Kovács Attila
Autoimmun eredetű, úgynevezett foltos hajhullás élete során százból egy-két embernél kialakul. A folyamatot tovább rontja a stressz, és gyakran más társbetegségekkel is együtt jár.
Tavasszal és ősszel gyakori jelenség, hogy intenzívebben hullik a haj, ám ez a folyamat normál esetben egy-két hét után abbamarad. Hosszabb betegség vagy kórházi kezelés után is tapasztalható erősebb hajhullás, illetve a szülést követő három hónapban jelentkező hajvesztés is jellegzetes, ám ez csupán egy átmeneti, néhány hétig tartó folyamat, ami magától rendeződik. Ha a naponta kihullott hajszálak száma meghaladja a százat, hajmosás, fésülködés után szokatlanul sok haj marad a lefolyóban vagy a fésűn, esetleg reggel a párnán, és ez a folyamat több hónapig fennáll, mindenképpen orvoshoz kell fordulni – figyelmeztetett Dr. Sárdy Miklós. A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója hozzátette, minél tovább tart a hajvesztett állapot, annál kisebb a gyógyulás esélye, ezért célszerű már a kezdeti tünetek észlelésénél segítséget kérni.
Az úgynevezett foltos hajhullás népbetegségnek számít, minden száz emberből egy-kettőnél kialakul élete során, jellemzően inkább tinédzser és fiatal felnőttkorban, nők körében gyakrabban. Rövid időn belül csupasz kerek vagy ovális foltok jelennek meg a fejbőrön. A hajhullás mértéke egyénenként változó: vannak, akik csak nagyon kis területről veszítenek hajszálakat, míg másoknál nagy felületekre terjed ki, súlyosabb esetben akár az összes hajszál is kihullhat. Leggyakrabban a fejbőrön jelentkeznek a tar foltok, de előfordulhat szőrvesztés a test más részein is: szempillákon, szemöldökön, férfiaknál szakállon, de akár az egész testen is - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
Foltos hajhullás esetén az immunrendszer megtámadja a szőrtüszők hámját, így azok nem tudnak szőrszálat termelni, ezért hullik foltokban a haj vagy a szőrzet. A jelenséghez autoimmun pajzsmirigybetegségek, illetve egyéb autoimmun betegségek, mint például a vitiligo vagy a cöliákia (lisztérzékenység) is társulhatnak.

Hajhúzós vizsgálat

A bőrgyógyász egy úgynevezett „hair pull testtel” állapítja meg, hogy a hajhullás kórosnak számít-e. A vizsgálatot legalább 48 órával a hajmosás után végzi, megragad egy 50-60 hajszálból álló tincset, majd egy határozott mozdulattal meghúzza a hajat. Ha a megfogott hajszálak több mint 10 százaléka, azaz ha 5-6 szálnál több marad a kezében, akkor további vizsgálatra van szükség. Megvizsgálja a fejbőr állapotát: normális vagy esetleg gyulladt, hámlik vagy korpás, heges, van-e gombás fertőzésre utaló jel. A dermatoszkóppal meghatározható, hogy az adott bőrfelületen a hajhagymák mennyire épek, megvannak-e a szőrtüszők, ha igen, mekkora méretűek, mennyire sűrűn állnak, illetve van-e bennük hajszál.
A kezdeti kezelés általában vényköteles helyi készítménnyel történik, ha ez nem hat, következik a belső gyógyszeres kezelés. Lehetőség van még ultraibolya fény- és immunmodulációs terápiára, illetve nagyobb területet érintő folyamat esetén használnak úgynevezett immunszupresszív, az immunrendszert fékező kezelést is. Kisebb területekre injekció formájában viszik be az anyagot, súlyos, nagy kiterjedésű esetekben pedig szájon át szedett tablettáktól remélhető javulás vagy gyógyulás. A kezelés hossza egyénileg változik, és időnként előfordulhat, hogy a foltos hajhullás kiújul. A szakorvos hozzátette, a betegek több mint felénél megtalálják a hatékony terápiát.
A betegség az érintetteknek komoly életminőség romlással és pszichés terheléssel járhat, akár a társadalomból való visszahúzódásukat is eredményezheti. A stressz pedig ördögi körként tovább ronthatja a tüneteket. Súlyosabb esetben ezért a kezelés időtartamára parókát is felírhatnak. Előfordul, hogy pszichológusra is szükség van, aki segítséget tud nyújtani például a rossz irányba mutató pszichés tényezők elhárításában, valamint a betegség pszichés terhének feldolgozásában is.
Frissítve: 2019.04.24 17:41