Előfizetés

Hatalmas robbanás volt egy mogadishui bevásárlóközpontnál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.04. 10:51
A kép illusztráció
Fotó: Sadak Mohamed / ANADOLU AGENCY / AFP
Autóba rejtett pokolgép léphetett működésbe az épületben.
Hatalmas robbanás rázta meg Szomália fővárosa, Mogadishu központját hétfőn, a helyszínen füstfelhő emelkedett a magasba. A rendőrség szerint egy bevásárlóközpontban történhetett a robbanás, amelynek okát egyelőre nem tudni. A Reuters azt írja, a legfrissebb hírek alapján legkevesebb két ember vesztette életét és négyen megsérültek.    Ahmed Baashane rendőrtiszt az MTI összefoglalója szerint azt mondta: a hatóságok úgy vélik, egy autóba rejtett pokolgép léphetett működésbe a boltoknak, bankoknak és irodáknak otthont adó épületben. Az illetékesek sem az esetleges elkövetőről, sem az áldozatokról nem tudtak tájékoztatást adni. A kelet-afrikai országban az al-Shabaab iszlamista csoport tevékeny. Egy kormányzati tisztségviselő közlése szerint a szélsőséges csoport fegyveresei hétfőn végeztek a dubaji kormány kezében lévő P&O Ports logisztikai és szállítmányozási vállalat egyik helyi vezetőjével Puntföld térségében. Paul Anthony Formosát két halásznak álcázott fegyveres többször fejbe lőtte. Formosa Bosaso kikötőjébe tartott a halpiacon keresztül, amikor a szélsőségesek rátámadtak. A férfit kórházba szállították, de belehalt sebesülésébe. Az egyik támadóval a helyszínen végeztek a biztonsági erők, a másikat letartóztatták. Az al-Shabaab jelentkezett a gyilkosság elkövetőjeként, és azzal vádolta meg Formosát, hogy illegálisan tartózkodott Szomáliában. Az al-Shabaab többször követett el véres merényletet Szomáliában a kormányerők és más célpontok ellen. A csoport célja a Nyugat támogatását élvező kormány megdöntése és az iszlám törvénykezés bevezetése. A szélsőségesek Kenyában is hajtottak már végre támadásokat azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak a szomszédos országra csapatai kivonása érdekében. A kenyai katonák az Afrikai Unió egyik missziójának (AMISOM) keretében tartózkodnak Szomáliában. A múlt hónapban 21-en vesztették életüket az al-Shabaab támadásában, amelynek célpontja a kenyai főváros, Nairobi egyik luxusszállodája volt.

Újabb hidegháború közeleg: most a "zsarolj rakétával" jelszó van érvényben

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.02.04. 10:15

Fotó: Paul Zinken / AFP
Válaszul az amerikai bejelentésre, a hét végén Oroszország is felfüggesztette a maga részéről a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tilalmáról kötött 1987-es INF-szerződés előírásainak a hatályát. Vlagymir Putyin elnök utasítást adott új rakétatípusok kifejlesztésére.  Előzőleg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közölte, hogy Washington visszalép az INF-szerződéstől, mert Moszkva azt megszegi. Amerikai állítás szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípusnak – amelynek a NATO-kódja SSC-8 – 2600 kilométer a hatótávolsága, tehát a szerződés által tilalmazott 500 és 5500 kilométer közötti sávba esik. Az oroszok tagadják a szerződésszegést. Azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Moszkva ellenváddal is él: álláspontja szerint az INF-megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak. Az amerikai döntés nem jelentette a szerződés hivatalos felmondását, miszerint az a szimmetrikus orosz válasz sem, hogy mostantól fogva Moszkva sem tartja magára nézve kötelezőnek a tilalmat – amely egyébként nem csupán a szóban forgó rakéták, illetve manőverező robotrepülőgépek telepítésére, hanem már az előállítást célzó fejlesztésre is kiterjed. Putyin jelezte: az orosz fél egyelőre csupán a fejlesztésbe kezd bele, és nem fog telepíteni ilyen eszközöket, amíg az Egyesült Államok sem teszi ezt. Az orosz tervek konkrétan arra vonatkoznak, hogy kifejlesztik a Kalibr típusú, tengeri indítású manőverező repülőgépek szárazföldi változatát, valamint megalkotnak egy új, szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétát. Az újabb amerikai-orosz viszály aggódó reakciókat váltott ki mind Európában, mind Kínában. Az INF-szerződés annak idején megszabadította Európát attól a veszélytől, hogy a kontinens két felén hatalmas pusztító erejű nukleáris kapacitást halmozzanak fel az akkori szuperhatalmak. Az öreg kontinens érthető módon szeretné elkerülni ennek a veszélynek a kiújulását. Másfelől Kína aggodalmát is indokoltnak tartja több olyan elemző, aki szerint Amerikát nem a 9M729-es orosz rakéta zavarja, hanem az, hogy a szerződés csak Moszkva és Washington kezét köti meg, miközben az erőltetett ütemben fegyverkező Kínát semmilyen szerződés nem akadályozza a rakétafejlesztésében. 

Taktikázva hátrál a dél-amerikai diktátor

Gál Mária
Publikálás dátuma
2019.02.04. 09:30

Fotó: Cris Faga / NurPhoto
Előrehozott választást ígér a tüntetések és a nemzetközi nyomás hatására Venezuela diktátora. Javaslata azonban átlátszó trükk.
Ismét tízezrek vonultak utcára Venezuela városaiban az önmagát ideiglenes államfőnek kikiáltó Juan Guaidó parlamenti elnök felhívására. Ám Nicolás Maduro államfőt vélhetően nem a tüntetés, hanem a több irányból ránehezedő nyomás késztette arra, hogy bejelentse: "Előrehozott választásokat akarnak? Mi megtartjuk!" A caracasi diktátor nyilván taktikázik, hiszen pontos csupán annyit jelzett, hogy "Történelmi és politikai értékelést tarthatunk már idén. Egyetértek azzal, hogy újra legitimálni kell országunk jogalkotási erejét, szabad választásokat kell tartanunk". A Twitteren is élőben közvetített szombati beszédében viszont azt közölte, a 2020-ra esedékes parlamenti választást ugyan még az idén megtartják, javaslatát viszont nem az ellenzéki többségű választott parlament, hanem a saját hatalma megtartására létrehozott, erőszakkal fenntartott alkotmányozó nemzetgyűlés vitatja meg.  Az ellenzéknek ez viszont kevés. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Armando Armas ellenzéki szóvivő Maduro bejelentését újabb provokációnak nevezte. Maduro nem államfő és az alkotmányozó nemzetgyűlés nem legitim, döntésének nincs semmiféle értéke, mondta Armas. A diktátor látszatengedménye a nemzetközi nyomás mellett annak köszönhető, hogy a venezuelai légierő egyik tábornoka, Francesco Yanez szombaton Juan Guaidó ideiglenes államfőnek fogadott hűséget egy videoüzenetben, és erre buzdította társait is. Állította, „a hadsereg 90 százaléka nem a diktátor, hanem a venezuelai nép oldalán áll”. A légierő parancsnoka azonnal árulással vádolta meg a lázadó Yanezt. A hadsereg támogatása az országban zajló hatalmi harc kulcskérdése lehet. Guaidó már múlt héten kérte a hadsereg támogatását, eddig azonban ez volt az első nyilvános kiállás az ellenzék mellett a fegyveres erők soraiból. Az utóbbi hónapok elégedetlenségi hulláma közepette a hadseregben is voltak kisebb lázadások, de nagyerejű hatalommal való szembefordulásra mindeddig nem került sor. Ugyanakkor a Reuters szerint Maduro támogatásának csökkenését jelzi az is, hogy a szombati tüntetésekre kivezényelt rendfenntartók, akiknek az lett volna a feladata, hogy akadályozzák a tüntetőket, három városban is szabad utat biztosítottak számukra. Szombaton több párhuzamos tüntetés is zajlott a dél-amerikai országban. Juan Guaidó azért hívta utcára hívta híveit, „Venezuela történelmének legnagyobb tüntetésére”, mert a hatalom ekkor szervezett hivatalos ünnepségeket a bolívari forradalom vezetője, Hugo Chávez hatalomra jutásának 20. évfordulójára. Az ellenzéki tízezrek Maduró távozását követelték, hívei viszont őt éltették, így megfigyelők tartanak attól, hogy a továbbiakban akár összetűzésekre is sor kerülhet a két tábor között. Maduro előrehozott választásokra tett bejelentése egyben válasz volt a hat európai ország – Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia – ultimátumára is. Az európaiak vasárnapig adtak haladékot a hivatalban lévő diktátornak arra, hogy nyolc napon belül írja ki az előrehozott voksolást, ellenkező esetben elismerik elnöknek Juan Guaidót. A hivatalban lévő elnök mellett eddig Oroszország, Kína és Törökország állt ki, több latin-amerikai és európai ország mellett az Egyesült Államok is az ellenzéki Guaidót támogatja. A diktátor számára a fő ellenség egyértelműen az Egyesült Államok, szombati beszédében is elsősorban Washingtonnak üzent. A múlt szerdán (Guaidó ekkor kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek) kezdődött ellenzéki fellépést az Egyesült Államokból irányított puccsnak nevezte. Maduró úgy fogalmazott, „Befejezhetik a nyílt beavatkozást, a jenki imperializmus terjesztését. Hagyják abba a háborús uszítást! Álljanak le az intervencióval, ami már úgyis elbukott!”. Ez azonban nem igaz. Venezuelában folyamatosan és látványosan romlik a helyzet. Az infláció elképzelhetetlen mértékű, 1,7 millió százalékos, milliók menekülnek az országból, hónapok óta tömegtüntetések zajlanak, a kialakult állapotokért pedig Maduro elnököt tartja felelősnek a többség.  Az ország egyetlen túlélési esélye az ellenzéki vezér által kilátásba helyezett nemzetközi humanitárius segítség.