Karácsonyék március 15-ig megtalálnák a közös jelölteket Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.04 12:34

Fotó: Erdős László
Magyarország első előválasztásának győztese kijelentette, áll az esetleges második forduló elé, ahol Puzsér Róberttel is megmérkőzne, hisz a cél továbbra is a teljes ellenzéki egység létrehozása.
Az ellenzéki előválasztás eredményhirdetésének másnapján az MSZP és a Párbeszéd tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen Tóth Bertalan MSZP-elnök nyilvánosan is gratulált a győztes Karácsony Gergelynek, és hozzátette, a korábbi megállapodásnak megfelelően pártja innentől kezdve teljes mellszélességgel támogatja a Párbeszéd társelnökét a Tarlós István elleni küzdelemben.

Az eseményen Szabó Tímea, a Párbeszéd másik társelnöke arról beszélt, február 18. - vagyis az Országgyűlés első ülésnapja - új korszakot hoz majd az ellenzéki együttműködésben.
"Végleg el kell felejteni azt, hogy ez a parlament ugyanaz, ami tíz évvel ezelőtt volt, és hogy szakmai vitákkal bármit el lehet érni"
- mondta a politikusnő.
Szabó elmondta, tudja, hogy Orbán Viktor mindent megtesz majd, hogy széthúzza a decemberben egymásra találó ellenzéket, de ők mindent megtesznek majd, hogy "együtt maradjanak és közösen küzdjenek." Az új korszakról egyelőre részleteket nem árult el, de úgy fest, izgalmas hetek állnak a magyar politika előtt.

Karácsony Gergely egy másik kulcsdátumról, a március 15-ről beszélt, szerinte ugyanis
a nemzeti ünnepig meg kell találni minden budapesti kerületben, vagy legalább is ezek nagy többségében, a legesélyesebb jelöltet, aki kihívója lehet a Fidesz embereinek.
Ebben a most mögötte álló pártok, beleértve a DK-t is, mellett az LMP-re, a Jobbikra és a Momentumra is számít, de civilek és lokálpatrióták is helyet kapnak a tárgyalóasztaloknál - ahol egyébként a mostani bejelentés alapján jól haladnak az egyeztetések. Az előválasztásra visszatérve Karácsony elmondta, bár néhányan - elsősorban kormányoldalon - fanyalognak a részvételi adatok láttán, a 34 ezres szavazói létszám nagy siker, és első nekifutás lévén nyugat-európai vagy akár amerikai összevetésben sincs ok a szégyenkezésre.
Megerősítette, arra készül, hogy lesz még egy forduló, ahol Puzsér Róberttel, és más jelöltekkel is összecsapna, mert a cél a teljes ellenzéki egység létrehozása.
A Népszava felvetésére, miszerint Puzsér korábban kikötötte, nem vesz részt olyan előválasztáson ahol pártirodákban lehet voksolni, Karácsony elárulta, hajlandó akceptálni a kihívó kérését. A mostani fordulóban egyébként az ő információi szerint csak az emberek nagyjából harmada szavazott irodákban, a többség már most is köztéri sátrakban húzta be az ikszet valamelyik jelölt mellé.

A sajtótájékoztató emlékezetes kiszólása volt, amikor az újságírók az alkalmat kihasználva a budapesti patkányirtás helyzetéről kérdezték a Zugló polgármestereként is dolgozó Karácsonyt, aki elmondta, tudomása szerint mióta a Fidesz vette kezébe a dolgokat, háromszor annyi patkány van Budapesten, de gyorsan hozzátette, most a szó szoros értelmében vett patkányokra gondol - mielőtt valaki esetleg átvitt értelemre gyanakodna.

A teljes sajtótájékoztató itt is megtekinthető:

Megijed tőle a Fidesz?

Karácsony Gergely a mostani sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, készül az előválasztás esetleges második fordulójára, a 24.hu-nak nyilatkozva viszont arra utalt, gondolnia kell arra is, hogy "harmadik forduló", azaz "éles" választás már nem is lesz. "Fel vagyok arra készülve, hogyha az EP-választás után kockázatosnak látják a közvetlen főpolgármester-választást, akkor előveszik azt a régi tervet, hogy az megszűnik. Benne van a pakliban, hogy akár az utolsó pillanatban lépnek egy ilyet" - mondta a portálnak a Párbeszéd társelnöke.

Frissítve: 2019.02.04 12:42

Nincsenek összhangban a célok, a források és a lehetőségek a Corvinus átalakításánál

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:40

Fotó: Népszava
Legfeljebb régiós, nem pedig európai vagy világszintű javulást lehet elérni a fenntartóváltással. Az állami után most gazdasági függés jöhet.
A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen. A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. – Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak. A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
Frissítve: 2019.04.26 07:40

Tévúton a kormány: nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:15

Fotó: Népszava
Szétszedték a szakemberek a kormány családvédelmi akciótervét a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Becsülendő, hogy Magyarországnak van egy demográfiai programja – hozta fel szinte védekezésként Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki szakmai konferenciáján a végső érvet a kormány családvédelmi intézkedéscsomagja mellett. Pedig a másik két felkért előadó sok jónak tartott apró részletet talált a tervekben, bár ezeknél valóban több volt a kérdőjel és a számonkérés, amiben vélhetően az is szerepet játszott, hogy mindenki más oldalról közelített a családpolitikához. A pénzügyi államtitkár a gazdaság, a foglalkoztatás felől nézte az adatokat, amikor kijelentette, hogy tíz év múlva már olyan mértékben csökken az aktív korú népesség hazánkban, hogy akkor sem lesz elegendő munkaerő, ha a most még tartaléknak tekintett 300-600 ezer embert is foglalkoztatni kezdik. A családpolitika ott jön be a képbe, hogy ennek a körnek nagy része családanya, akiket akkor is munkára fognának, ha négy gyermeket nevelnek. A hétpontos orbáni családvédelmi csomagra idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 1,1 százalékát fordítja az állam, de mindenki nyugodjon meg, ez nem borítja fel a költségvetést és a hiánycélt – nyugtatta a Corvinus Egyetemen egybegyűlt közgazdászokat a kormánytag. Az intézmény kutatója, Pitti Zoltán azonban előzetes számításokat is végzett és azt mutatta be, hogy a csok-program elemeire – lakásvásárlásra, kedvezményes kölcsönre, kamatteher átvállalásra, ÁFA visszaigénylésre és gépkocsivásárlási támogatásra – idén több mint 258 milliárd forint megy el, de 2026-ban már 642 milliárd lesz mindennek a forrásigénye. Az adóhatóság korábbi elnöke felhívta a figyelmet, hogy nem jó megoldás másodrendűként kezelni az élettársi kapcsolatban élőket, miközben a gyerekek fele már évek óta nem házasságban születik. Azt is kifogásolta, hogy a lakástulajdon megszerzésének támogatása után az állam magukra hagyja a családokat, leépítette a cafetéria rendszer rezsitámogatási csomagját, miközben egész Európában nálunk kell a családi kiadások legnagyobb részét – 40 százalékát – lakásfenntartásra fordítani. Ez azért megengedhetetlen Pitti szerint, mert egy nagyon friss nemzetközi tanulmányból még mindig az derül ki, hogy kiugróan magas a megélhetési nehézségekkel küzdő magyar háztartások aránya, a legszegényebb 10 százalék helyzete reménytelen. Hasonló kérdéseket feszegetett a kormány családpolitikája kapcsán Hegedűs József szociológus is. A Városkutatás Kft. ügyvezetője arra a nemzetközi mérésekkel is igazolt tényre emlékeztetett, hogy a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat, amit szerinte ez a csomag nem vesz figyelembe. Amikor a családtámogatási rendszer egészét nézzük, akkor látszik igazán, mennyire igazságtalan az Orbán-kormány szociális politikája. A szociológus ugyan ezt nem tette hozzá, de beszédes az általa idézett adat, ami szerint a majdnem 1,8 millió gyerek után járó családi pótlékra évente 300 milliárd megy el, s most ugyanennyit oszt szét a kormány 30 ezer család között. Élénk vita alakult ki a konferencián a lakásépítési támogatás körül, aminek az áfa tartalmáról még tart az egyeztetés – csillapította a kedélyeket Gion Gábor, de azt elismerte, hogy jogos előadótársai kritikája, ami szerint az új lakások jó részét ma befektetők építik bérlakásnak. Szerinte ez rendben van, sőt tömegesen kellene építeni ilyeneket a vállalkozóknak, mert nem az állam feladata a fiataloknak is megfizethető árú bérlakásszektor kiépítése. Hegedűs József és Pitti Zoltán sok kérdésben nem fogadta el az államtitkár helyzetértékelését. A sokféle kritika közül egyet kiemelve: úgy látják, nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség, aminek része kellene legyen egy kidolgozott lakáspolitika.
Frissítve: 2019.04.26 07:15