– A boltig el tudok menni, és ott volt mellette a bank. Amikor megjött a nyugdíj, felvettem egy részét, ami a számlán maradt, azzal tudtam spórolni, vagy ha valamiért hirtelen kellett, hát rögtön hozzá tudtam nyúlni. De a bank nemrég bezárt. Most mit tegyek? Kérjek meg valakit, hogy vigyen el a legközelebbi fiókba? Kinek van pénze, ideje egy öregasszonyt furikázni? – panaszolta a dél-dunántúli kistelepülésen élő 77 éves Tóbiás Ferencné.
Kiszolgáltatottságával nincs egyedül: egyre több az olyan falu, ahol már se takarék, se bankfiók, se automata nincs. Az összesítések szerint az országban jelenleg valamivel kevesebb mint 2400 bankfiók és több mint 7000 pénzkiadó automata működik, ám ezek többsége városokban, nagyobb településeken van. Az arányokról sokat elárul az, hogy Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy tudja, mintegy 2500 faluban nem lehet pénzt felvenni, mert nincs se bank, se automata. A helyzet ráadásul nem javul: a jövő évig egyetlen nagybankká olvad össze a még működő 12 takarékszövetkezet és a Takarék Csoport további 3 bankja, mindez pedig racionalizálással jár együtt, így a veszteséggel működő kirendeltségeket és ATM-eket bezárják, utóbbiakból nagyjából háromszázat. Mivel ezek nagy része a kisebb településeken működik, a jövőben a kétezer fősnél kisebb településeken szinte lehetetlenség lesz pénzt felvenni. A költséghatékonyság jegyében több helyen már be is zártak ATM-eket és fiókokat: a polgármesteri tiltakozás, illetve az aláírásgyűjtések ellenére Jász-Nagykun-Szolnok megyében például tizenöt, a soproni járásban hét településen szerelték le az automatákat. Volt viszont, ahol sikerrel protestáltak a helyiek, például a szolnoki Jánoshidán, vagy több békési településen.
A takarékok arra hivatkoztak, hogy csak a veszteséges helyeket zárják be. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a Sopron melletti, idegenforgalmáról is ismert Hegykőn szintén le akarják szerelni az ATM-et. A legtöbb érintett faluban az önkormányzat megpróbált tárgyalni az érintett szövetkezettel, ám a fenntartási díjat nem tudják átvállalni az amúgy is szűkös büdzséjű települések.
– Havi 70 ezer forintot kért a takarék, hogy maradjon az automata – állította egy dél-dunántúli falu polgármestere, aki azért kért anonimitást, mert reménykedik benne, hogy sikerül valahogy megegyeznie az érintett szövetkezettel, s nem akarta, hogy nyilatkozata miatt megsértődjön a bank. – Ez éves szinten 840 ezer forint, ami a költségvetésünk több mint két százaléka, egyszerűen nem tudjuk honnan elvenni a pénzt. A legközelebbi automata a negyedik faluban van, oda-vissza több mint harminc kilométer. Autóval három liter benzin, azaz több mint ezer forint. Havonta kétszer biztos kell felvenni pénzt, azaz már kétezernél járunk. És itt nem félmilliót keresnek az emberek, hogy erre csak legyintsenek. Sok a minimálbéres, a közmunkás s pláne a kisnyugdíjas. Hatvan-százezer forintból él a többség, nekik ez a kétezer forint sokszor két-három nap megélhetést jelent. Ráadásul, aki dolgozik, hogyan menjen át munkaidőben a negyedik faluba? Mert míg itt volt a fiók, addig a közmunkás ebédidőben elintézte a bankolást. Egy éve mást sem hallunk, minthogy a Modern Falvak Program micsoda fejlődést hoz majd, s mennyivel komfortosabb és vonzóbb lesz a falusi élet. Erre most egy már meglévő szolgáltatást is elvesznek.
A kistelepüléseken a posta már régóta megszűnt, a helyére beállított mobilpostán pedig lehet pénzt felvenni, de csak komoly költséggel. – Éppen úgy működik, mintha az ember egy postafiókban akarna pénzt felvenni a számlájáról – magyarázta Varga András, a Somogy megyei Várda polgármestere. – Felszámolnak érte egy bizonyos költséget, nem véletlen, hogy aki csak teheti, inkább a bankautomatákat használja.
A faluban ugyan egy sincsen, ám a szomszédos Somogyjádon működik, s közel van a megyeszékhely is. Mivel a többség Kaposvárra jár dolgozni, de legalábbis bevásárolni, így a városban megoldják a bankolást.
– Ha valaki mobil, annak ez tényleg inkább csak kényelmetlenség, nem pedig gond – mondta Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége elnöke. – Csakhogy a kistelepüléseken rengeteg az egyedülálló, idős ember. Egy időben éppenséggel azzal bombázták őket a takarékok, hogy nyissanak számlát, mert mennyivel egyszerűbb lesz a nyugdíjukhoz jutni, nem kell alkalmazkodni a postához, bármikor hozzáférhető lesz. Erre most leszerelik az ATM-eket, bezárnak fiókokat. Somogyban rengeteg az elöregedő falu, ahol sok egyedülálló szépkorú él. Komolyan arra akarják kényszeríteni őket, hogy üljenek buszra és utazzanak a hatvanezer forintos nyugdíjukért? Vagy kérjenek meg valakit, hogy vegyen le nekik pénzt? Adják meg a kártyakódjukat a szomszédnak, vagy aki éppen a városba indul?
Egy dél-dunántúli faluban nemcsak a nyugdíjasok számára jelent majd kellemetlenséget a kirendeltségek megszűnése és az ATM-el bezárása. – Két hete szóltak, hogy bezár a takarék, s elviszik az automatát is – állította József, aki egy prosperáló vállalkozást vezet. – Éppen azért nyitottam ebben a takarékban számlát, hogy ne kelljen a városba utaznunk az állandó ügyintézés miatt. Napi rendszerességgel járunk a fiókba, itt intézzük az átutalásainkat, ha úgy adódott, naponta többször is. Mostantól ingázhatunk, ami nemcsak pénzbe kerül, de komoly időveszteség is. Most azon gondolkodunk, hogy átvisszük a telephelyüket három faluval odébb, mert ott van szövetkezet. Merthogy azt ígérte a takarék, hogy a megszüntetett fiók helyett majd ATM-es busz jár majd, de tavaly láttam a tévében, hogy az ilyenek több települést végig járnak, s amelyek a kör végére esnek, ott már nem mindig van elég pénz a kocsiban. Azt is mondták, hogy első lépésként tucatnyi ilyen buszt állítanak majd be. Országosan. Vagyis megyénként nem jut egy.
