Na mi az, amit Gyurcsány Orbántól tanult, és hamarosan mindketten csinálják?

Publikálás dátuma
2019.02.05 09:27

Fotó: VAJDA JÓZSEF
A miniszterelnök már 20, a DK elnöke pedig 14 éve értékeli az esztendőt.
Orbán Viktor húsz évvel ezelőtt, 1999-ben tartotta első miniszterelnöki éve után az első évértékelőjét. Az óévre visszatekintő és elemző beszéd azóta hagyománnyá vált, nem csak Orbán Viktornál, hanem ellenfelei körében is. Gyurcsány Ferenc 2005-ben tartotta első országértékelőjét. Az atv.hu most készített egy összeállítást arról, hogy az elmúlt években milyen témákat érintett beszédében Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc. A cikkben kiemelik, hogy Orbán Viktor – 1999-ben tartotta első évértékelőjét, akkor 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot, illetve történelminek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba. – 2000-ben vált szállóigévé az alábbi mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék”. – 2001-es beszédében az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. Beszédében az országot egy képzeletbeli, roskatag hajóként személyesítette meg. – 2002-ben tartotta legrövidebb beszédét, akkor az elmúlt évet áttörésnek nevezte, és felsorolta a négy évben elért eredményeket. – 2003-ban tartotta először ellenzékből évértékelőjét: akkor arról beszélt, a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. – 2004-ben a családok zsugorodásának évéről beszélt. – 2005-ben úgy fogalmazott, az előző esztendő a ráfizetés éve volt. Ebben az évben először az évértékelőjét országértékelő beszédek előzték meg: négy vidéki városban és Budapesten kérte az embereket, segítsenek neki abban, miről beszéljen az évértékelőjében. – 2006-os beszédének középpontjában a közelgő választás volt, és kiemelte, hogy a Fidesz idején épült többek között a Nemzeti Színház és a Budapest Sportaréna is, miközben az MSZP-SZDSZ kormány „luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”. – 2007-es beszéde az őszödi beszéd és a hazugság témakörök köré épült, ekkor használta először az „új többség” kifejezést is. – 2008-ban a „háromigenes” népszavazásra mozgósított: márciusra írták ki a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló voksolást. – 2009-ben az európai parlamenti választás volt a beszéd középpontjában, és új jelszót hirdetett: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok”. – 2010-ben ismét választás volt, és beszéde már főként a kormányzásról szólt. Kijelentette, hogy készen áll „a nemzeti ügyek kormánya” vezetésére. – 2011-ben újra miniszterelnökként tartotta évértékelő beszédé, itt ötéves tervéről beszélt: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.  –  2012-ben tartott év eleji beszédében adósságcsapdáról beszélt, amelybe a szocialista kormányok lökték az embereket, valamint bírálta az európai politikát. – 2013-ban elmondott évértékelőjének középpontjában az állt, hogy „a magyarok integrációjával világnemzetet építünk”. – 2014-ben mozgósított a közelgő választásokra, valamint azt mondta: „a hajdani Kaiser világa még várat magára, mely szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”. – 2015-ben nem sokkal a parlamenti kétharmad elvesztése után mondta el évértékelőjét, és arról beszélt, hogy folyamatos, kíméletlen támadásoknak vannak kitéve, állandó, negatív kampány alatt áll a kormány. – 2016-ban már a migráció volt a középpontban a miniszterelnök beszédében is, és „új nemzeti politikát” sürgetett. – 2017-es beszédében a migráció mellett Brüsszelt emelte ki fő témaként. – 2018-ban 20. évértékelőjét tartotta a miniszterelnök. Azt mondta, jobban sikerült az elmúlt nyolc év, mint ahogy azt várták, és már szóba került Soros György és a Soros-terv is.
Gyurcsány Ferenc 2005 óta tart évértékelő beszédeket. Korábban kormányfőként rendre a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén mondta el értékelését, ekkor ismertette reformterveit is. Gyurcsány Ferenc – 2005-ben az adórendszer és a felsőoktatás átalakításáról, a nemzeti felelősség programjának megvalósításáról, valamint a következő évtized fejlesztési programjának megalkotásáról beszélt. – 2006-ban fő célként a munkahelyteremtést, az állami működés szerkezeti reformját és a szegénység visszaszorítását emelte ki. – 2007 februárjában, az őszödi beszéd okozta belpolitikai viharok után azt mondta: a közélet háborús logikája helyett nyugodt reformpolitikára van szükség. – 2008-ban a nyugodtabb kormányzást hirdette. – 2009-es évértékelőjén az adó-, a szociális és a nyugdíjrendszerről, a támogatáspolitika átalakításáról beszélt, és azt mondta, ezek olyan intézkedések, hogy a költségvetési egyensúly megőrzése mellett versenyképesebb lehet az ország. – 2010 márciusában a kezdeményezésére megalakult Magyar Demokratikus Charta rendezvényen értékelt, és arról beszélt, hogy a szocialista párt lehet a parlamentáris demokrácia, a harmadik Magyar Köztársaság igazi védője és képviselője. – 2011-es beszédében önkényuralom építésével vádolta Orbán Viktort, valamint kijelentette, hogy az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni. – 2012-ben arról beszélt, hogy nem szabad csak Orbánt hibáztatni a közállapotokért, közösen kell tenni arról, hogy a társadalmi indulatok ne szabaduljanak el. –  2013-as beszédében már az egy év múlva esedékes országgyűlési választásokról beszélt: azt mondta, új stratégiára van szükség, mert a demokratikus ellenzéki erők még nem állnak készen egy győzelemmel végződő választási küzdelemre. – 2014-es beszédében Orbánt „gazembernek”, „hitványnak” nevezte, és azt mondta, az volt az egyik tévedésük a politikusoknak, hogy nem értették meg a népet: 1989-ben voltak, akik inkább magasabb életszínvonalra vágytak, ám csalódtak – a baloldalban is –, mikor ezt nem kapták meg. – 2015-ben tartott évértékelőjén azt mondta, a remény és a reménytelenség között bukdácsolt Magyarország. – 2016-ban mondott beszédében arról beszélt, hogy a Fidesz elárulta a magyarokat, a közös hazát, miközben a miniszterelnök barátai meggazdagodnak. – 2017-es beszédében Orbánt „betegnek”, „bűnözőnek” és „tolvajnak” nevezte, de hozzátette, hogy majd ő legyőzi a gonoszt. – 2018-ban mondott beszédében a kormányt „alávaló rendszerként” jellemezte, és szólt arról, hogy a kormány kiszolgáltatja az országot Putyinnak, miközben háborúzik Párizzsal, Brüsszellel és Rómával.
Gyurcsány Ferenc idén február 9-én, míg Orbán Viktor február 10-én tartja évértékelő beszédét. 

Orbán: Magyarország erősíteni akarja kapcsolatait a keleti országokkal

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:28

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök Kazahsztánban beszélt arról, hogy Magyarország a jelenlegi, megváltozott helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket.
Megváltozott Kelet és Nyugat egyensúlyának helyzete, de Magyarország ebben az új helyzetben nem veszélyt lát, hanem lehetőségeket, amelyeket a keleti országokhoz fűződő egyre erősebb kapcsolatok építésével akar kihasználni – mondta Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban. A kormányfő hivatalos látogatást tett Kazahsztánban, ahol Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel folytatott megbeszélést, majd közösen tettek sajtónyilatkozatot. Orbán kiemelte: 
a kapcsolatok erősítése a keleti, közép-ázsiai országokkal „nekünk könnyen megy”,
mert történelmi gyökereink a közép-ázsiai térségben élő népekhez kötnek minket, ezért a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tételének megvan a kulturális talapzata. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hangsúlyozta: Magyarország fontos partner Kazahsztán számára az EU-ban és a közép-európai térségben, a két országot politikai, gazdasági érdekek és történelmi gyökerek is összekötik.

Kormányrendelet biztosítja műemlék épületek engedély nélküli bontását, hogy elférjen a készülő Trianon-árok

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:24

Fotó: Steindl Imre Program
Emellett csökkentik a zöldterületet és visszavágják a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság hatókörét a V. kerületben, és csúsztatják a Néprajzi Múzeum kiköltöztetését is.
Szinte minden szabályt elsöpört a kormány, hogy a két hete bejelentett budapesti Trianon-árok elkészülhessen, és közben nem csak hogy a Vértanúk teréről szinte teljesen eltűnnek a fák, de még az Agrárminisztérium műemlék épületét is meg kell bontani - írja a hvg.hu.
A Kossuth térre nyíló Alkotmány utcába szánt, és várhatóan a tüntetések szervezőinek igen komoly fejtörést okozó, emellett 5 milliárd forint közpénzt elégető Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének kiásását egy új kormányrendelet egyengeti. Azt már korábban kimondták, hogy
  • nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
  • nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,
  • nincs helye országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek,
  • nem kérhető ki a Műemléki Tanácsadó Testület szakértői véleménye,
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának sincs helye,
  • és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kell lefolytatni.
Ehhez most hozzátették, hogy ugyancsak nem kell alkalmazni az építtetői fedezetkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket. Továbbá,
a szomszédos Agrárminisztérium műemlék épületének "részleges bontása – a műemléki értékek figyelembevételével, továbbá a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – engedély nélkül végezhető".
Eltörölték azt a szabályt is, amely szerint az V. kerületi kormányhivatal által folytatott építéshatósági eljárásokról, üzletportálokról, plakátokról, kereskedelmi és vendéglátó tevékenységről kötelező volt konzultálni a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottsággal.
Az új rendelettel emellett a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre emlékmű helyére szánt, eredetileg Horthy Miklós jelenlétében avatott, erősen vitatott régi-új szobor körül a kötelező minimális zöldfelület arányát 15 százalékról 4,5 százalékra csökkentették. Meghosszabbították a Néprajzi Múzeum kiköltöztetésének határidejét is, 2020. június 30-ra.
Frissítve: 2019.04.24 12:32