Komoly gondot okozott a német Audi-gyárban a győri sztrájk

Publikálás dátuma
2019.02.05. 10:12

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több mint tízezer autó maradt szalagon Ingolstadtban.
Több mint tízezer autó nem készült el az Audi ingolstadti gyárában a győri sztrájk miatt – tudta meg a német konszern kommunikációs vezetőjétől a Világgazdaság. Joachim Cordshagen a keletkezett veszteséget nem kívánta összegszerűsíteni, és jelezte, hogy hétfőtől az ingolstadti és a neckarsulmi üzemekben is az eredeti menetrendben folyik a munka, illetve mindegyik műszakban zajlik a gyártás.  Múlt hét szerdáig az összesen hét napon át tartó győri munkabeszüntetés miatt egyáltalán nem érkeztek motorok Ingolstadtba, a készletek pedig elfogytak. A több mint tízezer darab, szalagon maradt autó alig három nap alatt (január 28–30. között) torlódott össze, és kifejezetten tekintélyes mennyiségnek mondható: a 2017-es adatok szerint a bajorországi városban mintegy 540 ezer autó gördült ki az Audi üzeméből, naponta 2400 modell készült el – teszi hozzá a lap. A győri leállás más gyárak működésére is negatívan hatott, érintett volt a pozsonyi Volkswagen-üzem és a lipcsei Porsche-kombinát is.
Szerző
Témák
Audi sztrájk Győr

Bolti eladónak mennének a rendőrök, egészségügyi dolgozók

Publikálás dátuma
2019.02.05. 08:40
A Tesco bérszámfejtési csoportja fellázadt és szakszervezeti segítséget kért, mert úgy vélik, nem tekinti partnernek őket a munk
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nő a bolti dolgozók fizetése, ahol nincs megegyezés, ott sztrájkhelyzet alakult ki. Az ágazat létszámhiányát enyhítik az érkező ápolók, rendőrök és gyári munkások.
Jelenleg már minimálbéren legföljebb a kistelepüléseken működő kisboltokban lehet dolgozót foglalkoztatni. A nagy láncoknál a bruttó 200 ezer forint számít a legalacsonyabb bérnek, ám nem ritka, hogy az eladók, pénztárosok bruttó 300-400 ezer forintos fizetést kapnak. Az emelkedő bérek miatt enyhülni látszik a korábbi aggasztó létszámhiány a kiskereskedelemben. Meglepő területekről érkezik az utánpótlás: újabban az egészségügyi területen, rendvédelmi, állami vállalatnál dolgozók érdeklődnek a bolti állások iránt, miután a 140-150 ezer forintos alapbérek helyett a kereskedelem élből többet kínál.  Több nagy láncnál már sikerült nyélbe ütni az idei bérmegállapodást, de van, ahol ez még várat magára. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tájékoztatása szerint a Sparnál elérték, hogy az alapbér nem lehet kisebb bruttó 220 ezer forintnál, az Auchan menedzsmentje pedig az eredetileg béremelésre szánt egymilliárd forintos keretet 1,7 milliárdra emelte. Az OBI márciustól emeli a dolgozók bérét, a Tescónál pedig még nem zárultak le a bértárgyalások. A Metro áruházlánc esetében viszont egyelőre megegyezés nélkül fejeződtek be a cég vezetői és a szakszervezet közötti tárgyalások. A Metro menedzsmentje 200 ezer forintra emelte a kezdő fizetésekre vonatkozó ajánlatát, ám a munkavállalók 210 ezer forintot kérnek. A szakszervezet most méri fel a dolgozók hangulatát és az eredménytől függ, hogy merre mozdulnak. Ha dogozók nem fogadják el az munkáltató ajánlatát, a szakszervezetet kész demonstrációt, végső esetben sztrájkot szervezni. A Metro munkavállalói sajátos helyzetbe kerültek a mostani bértárgyalások során. Korábban ugyanis nagy vonzerőt jelentett az ott bevezetett a 13-14. havi fizetés, ám mára ez a versenyelőny nagyrészt elolvadt. Az alapbér ugyan 200 ezer forint lehetne és erre jön rá a két havi többletpénz, de ezt elosztva 12 hónapra, a havi fizetés bruttó 233 ezer forintra jön ki, s ez már korántsem jelent akkora versenyelőnyt a vállalatnak a munkaerőpiacon, mint korábban – jegyezte meg Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. A bérmegállapodások a kereskedelmi láncoknál egy évre szólnak, így idén az utolsó negyedévben újraindul a béralku. A mostani béremelések során nehéz átlagokról beszélni, hiszen a legtöbb kiskereskedelmi láncnál differenciáltan emelik a béreket. A régebben a cégeknél dolgozó, így magasabb fizetésben részesülő szakképzett munkavállaló 6 százalékos béremelése nagyobb összegű lehet, mint például egy szakképzettséget nem igénylő árufeltöltő 16 százalékos béremelése – tette hozzá a KASZ elnöke, aki azt is sikerként könyvelte el, hogy az OBI-nál elérték, hogy a 3, illetve az 5 éve ott dolgozók mellett a 10 éve a cégnél dolgozó munkatársak hűségét is ismerjék el a bérekben.    Az elmúlt években az égető munkaerőhiány kikényszerítette a kereskedelemben is akár az átlagot meghaladó béremeléseket: összességében az elmúlt 3 évben a forgalomnövekedésnél nagyobb mértékben nőttek a fizetések. Míg a bérek 2016-ban még csak egy számjeggyel emelkedtek, 2017-2018-ban már két számjegyű volt bérnövekedés, s ennek is köszönhető, hogy sikerült a létszámot legalább megtartani - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az emelések "jótékony" hatásai elsősorban a 4 embernél többet foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál figyelhetők meg, ugyanis e körben enyhült leginkább a szakemberhiány. Voltak olyan vállalkozások és területek, ahol még valamelyest emelni is sikerült a foglalkoztatottak számát – tette hozzá. Bár a fluktuáció még mindig magasnak mondható, hiszen 20-30 százalék között van, mégis úgy tűnik, az ágazat kezdi visszanyerni egykor volt magasabb presztízsét. Az egészségügyben, vagy a rendvédelmi szervezeteknél, de ipari vállalatoknál dolgozók közül is egyre többen érdeklődnek a kiskereskedelmi állások iránt. Igaz, ők leginkább a nagyobb láncoknál helyezkednének el, ugyanis főleg a kistelepüléseken működő kis boltok tulajdonosai már a minimálbért is nehezen tudják csak kigazdálkodni. Az idei újabb kötelező 8 százalékos minimálbéremelés még nehezebb helyzetbe hozta ezt a réteget. Ezekből a kis boltokból is sok munkavállaló igazol át a jóval magasabb jövedelmet nyújtó láncokhoz, még akkor is, ha  a munkarend gyakran kedvezőtlenebb. Nemcsak a multik csábítják el a kicsiktől a munkaerőt, hanem azok a magyar láncok is, amelyek a kisebb városokban ugyan a garantált szakmai bérminimumot kínálják, de egyéb juttatási csomagokkal igyekeznek vonzóvá tenni a céget. Ágazati szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az elvándorlás már csak részben irányul külföldre, gyakran egyik üzletlánctól megy át a munkavállaló a másikba, ahhoz a versenytárshoz, ahol kedvezőbb bért ajánlanak, illetve jobbak a munkafeltételek.  

Feszültség a Tesconál

Nem vezettek eredményre a hétfői tárgyalások a Tesco menedzsmentje és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete közötti tárgyalások a cég győri társadalombiztosítási és bérszámfejtő központjának átszervezése miatt kialakult helyzet rendezéséről. A vállalat a fővárosba helyezi át ezt a tevékenységet és emiatt 40-50 ember munkahelye szűnik meg Győrben. A sztrájkbizottság ma 13 órakor folytatja az egyeztetést követeléseikről: a nehéz helyzetbe került dolgozóknak átképzési hozzájárulást, a felmondási idő betartását, végkielégítést, hathavi fizetést kérnek. A tegnapi fordulóhoz hasonlóan a Tesco közép-európai személyzeti igazgatója is részt vesz a tárgyaláson videokonferencia keretében - tájékoztatta a Népszavát Bubenkó Csaba, a szakszervezet elnöke. 

Szerző

Ezek a hatalmas állami vállalatok és csókos cégek öntik a pénzt felcsútiaknak

Publikálás dátuma
2019.02.05. 08:32

Fotó: Népszava
A Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány a taó-rendszer legnagyobb nyertese.
Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai – ezeket találta a 444.hu a birtokába került listán, mely összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben. A portál felidézi, hogy döbbenetes összeg, több mint 500 milliárd forint ment az államkassza helyett sportcélú támogatásokra a taó-rendszeren keresztül 2011 óta. Az egyesületek közül pedig természetesen az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány a legnagyobb nyertese az Orbán-kormány által kitalált rendszernek. A cikk szerint a tavalyi, még nem lezárt évben a következő cégek terelték a támogatásukat az államkassza helyett a felcsúti fociakadémiába:
GSZ Földgázszállító Zrt. (a Mol cége) – 2 milliárd forint
MKB Bank Zrt. (a bankban tulajdonos Mészáros Lőrinc) – 1,8 milliárd forint
Mol – 1 milliárd forint
V-Híd Építő Zrt. (Mészáros Lőrinc tulajdonába került, konzorciumokban 200 milliárd forint feletti közbeszerzésekben érdekelt cég) – 391 millió forint
Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) – 418 millió forint
Magyar Építő Zrt. (a közbeszerzéseken igen jól szereplő céget Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László 2017-ben eladta a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek) – 250 millió forint
West-Hungária BAU (a közbeszerzések egyik legnagyobb bajnoka, időnként Mészáros céggel közös konzorciumban) – 100 millió forint
Promid Invest Zrt. (az MKB Bank vezérigazgatójának, Balogh Ádámnak a cége) – 37 millió forint
Dolomit Kőbányászati Kft. (Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a cége) – 60 millió forint
Diófa Alapkezelő Zrt. – 45 millió forint
Penny Market – 25 millió forint
Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. – 10,6 millió forint
Fenstherm Future Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) – 9,2 millió forint
Laterex Építő Zrt. (a közbeszerzési pályázatok gyakran nyertes építőipari cég) – 22 millió forint
Bablena Trade Kereskedelmi Kft. – 5 millió forint
Szerző
Témák
TAO Felcsút