Jelenleg már minimálbéren legföljebb a kistelepüléseken működő kisboltokban lehet dolgozót foglalkoztatni. A nagy láncoknál a bruttó 200 ezer forint számít a legalacsonyabb bérnek, ám nem ritka, hogy az eladók, pénztárosok bruttó 300-400 ezer forintos fizetést kapnak. Az emelkedő bérek miatt enyhülni látszik a korábbi aggasztó létszámhiány a kiskereskedelemben. Meglepő területekről érkezik az utánpótlás: újabban az egészségügyi területen, rendvédelmi, állami vállalatnál dolgozók érdeklődnek a bolti állások iránt, miután a 140-150 ezer forintos alapbérek helyett a kereskedelem élből többet kínál.
Több nagy láncnál már sikerült nyélbe ütni az idei bérmegállapodást, de van, ahol ez még várat magára. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tájékoztatása szerint a Sparnál elérték, hogy az alapbér nem lehet kisebb bruttó 220 ezer forintnál, az Auchan menedzsmentje pedig az eredetileg béremelésre szánt egymilliárd forintos keretet 1,7 milliárdra emelte. Az OBI márciustól emeli a dolgozók bérét, a Tescónál pedig még nem zárultak le a bértárgyalások. A Metro áruházlánc esetében viszont egyelőre megegyezés nélkül fejeződtek be a cég vezetői és a szakszervezet közötti tárgyalások. A Metro menedzsmentje 200 ezer forintra emelte a kezdő fizetésekre vonatkozó ajánlatát, ám a munkavállalók 210 ezer forintot kérnek. A szakszervezet most méri fel a dolgozók hangulatát és az eredménytől függ, hogy merre mozdulnak. Ha dogozók nem fogadják el az munkáltató ajánlatát, a szakszervezetet kész demonstrációt, végső esetben sztrájkot szervezni.
A Metro munkavállalói sajátos helyzetbe kerültek a mostani bértárgyalások során. Korábban ugyanis nagy vonzerőt jelentett az ott bevezetett a 13-14. havi fizetés, ám mára ez a versenyelőny nagyrészt elolvadt. Az alapbér ugyan 200 ezer forint lehetne és erre jön rá a két havi többletpénz, de ezt elosztva 12 hónapra, a havi fizetés bruttó 233 ezer forintra jön ki, s ez már korántsem jelent akkora versenyelőnyt a vállalatnak a munkaerőpiacon, mint korábban – jegyezte meg Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. A bérmegállapodások a kereskedelmi láncoknál egy évre szólnak, így idén az utolsó negyedévben újraindul a béralku.
A mostani béremelések során nehéz átlagokról beszélni, hiszen a legtöbb kiskereskedelmi láncnál differenciáltan emelik a béreket. A régebben a cégeknél dolgozó, így magasabb fizetésben részesülő szakképzett munkavállaló 6 százalékos béremelése nagyobb összegű lehet, mint például egy szakképzettséget nem igénylő árufeltöltő 16 százalékos béremelése – tette hozzá a KASZ elnöke, aki azt is sikerként könyvelte el, hogy az OBI-nál elérték, hogy a 3, illetve az 5 éve ott dolgozók mellett a 10 éve a cégnél dolgozó munkatársak hűségét is ismerjék el a bérekben.
Az elmúlt években az égető munkaerőhiány kikényszerítette a kereskedelemben is akár az átlagot meghaladó béremeléseket: összességében az elmúlt 3 évben a forgalomnövekedésnél nagyobb mértékben nőttek a fizetések. Míg a bérek 2016-ban még csak egy számjeggyel emelkedtek, 2017-2018-ban már két számjegyű volt bérnövekedés, s ennek is köszönhető, hogy sikerült a létszámot legalább megtartani - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az emelések "jótékony" hatásai elsősorban a 4 embernél többet foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozásoknál figyelhetők meg, ugyanis e körben enyhült leginkább a szakemberhiány. Voltak olyan vállalkozások és területek, ahol még valamelyest emelni is sikerült a foglalkoztatottak számát – tette hozzá.
Bár a fluktuáció még mindig magasnak mondható, hiszen 20-30 százalék között van, mégis úgy tűnik, az ágazat kezdi visszanyerni egykor volt magasabb presztízsét. Az egészségügyben, vagy a rendvédelmi szervezeteknél, de ipari vállalatoknál dolgozók közül is egyre többen érdeklődnek a kiskereskedelmi állások iránt. Igaz, ők leginkább a nagyobb láncoknál helyezkednének el, ugyanis főleg a kistelepüléseken működő kis boltok tulajdonosai már a minimálbért is nehezen tudják csak kigazdálkodni. Az idei újabb kötelező 8 százalékos minimálbéremelés még nehezebb helyzetbe hozta ezt a réteget. Ezekből a kis boltokból is sok munkavállaló igazol át a jóval magasabb jövedelmet nyújtó láncokhoz, még akkor is, ha a munkarend gyakran kedvezőtlenebb. Nemcsak a multik csábítják el a kicsiktől a munkaerőt, hanem azok a magyar láncok is, amelyek a kisebb városokban ugyan a garantált szakmai bérminimumot kínálják, de egyéb juttatási csomagokkal igyekeznek vonzóvá tenni a céget. Ágazati szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az elvándorlás már csak részben irányul külföldre, gyakran egyik üzletlánctól megy át a munkavállaló a másikba, ahhoz a versenytárshoz, ahol kedvezőbb bért ajánlanak, illetve jobbak a munkafeltételek.