A Föld ütközése következtében alakulhatott ki az élet

Publikálás dátuma
2019.02.05. 19:58
Illusztráció
Fotó: Pixabay
4,4 milliárd évvel ezelőtt egy, a Marshoz hasonló méretű, kénben gazdag bolygóval való ütközés adhatta meg az élet és a Hold kialakulásának hozzávalóit – derült ki egy új kutatásból.
A földi élet megjelenésének, valamint a Hold kialakulásának valószínű menetrendjére még mindig több lehetséges alternatíva létezik. A houstoni Rice Egyetem kutatói a legtöbb szempontból teljes megoldásnak tűnők számítógépes modelljeit vizsgálták. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a munka kezdetén még nem volt világos számukra, hogy az élet megjelenéséhez szükséges kémiai elemek pontosan milyen forrásból származtak, meteorzáporok vagy egy másik bolygóval való ütközésből keletkeztek, de a modellek összevetése után az derült ki, hogy a legvalószínűbb „tettes” egy Marshoz hasonló méretű, kénben nagyon gazdag bolygó volt, amely a Földdel való ütközésével biztosította a fontosabb elemeket, valamint a Hold létrejöttéhez szükséges törmeléket - írta az SG.hu.
Az eddigi eredmények alapján a 4,4 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ütközés révén kapta meg a Föld a nagyobb mennyiségű szenet, nitrogént, valamint az egyéb hozzávalókat, amelyek a Naprendszer belső régiójában elhelyezkedő bolygók belsejéből többnyire hiányoznak. Az ütközés kiszakított egy kellően nagy darabot is, amiből összeállhatott a Hold, és ez adta meg a kezdőlökést az élet megjelenéséhez.
Szerző
Témák
Föld Hold

A fiatalabbakat jobban veszélyeztetik az elhízással összefüggő daganatos betegségek

Publikálás dátuma
2019.02.04. 17:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A idősebb nemzedékekhez képest gyorsabb ütemben nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma az amerikai fiatal felnőttek körében - mutatta ki az Amerikai Ráktársaság egy nagyléptékű tanulmánya.
Az Egyesült Államok lakosságának kétharmadát felölelő tanulmány készítői megállapították, hogy 1995 és 2015 között a nők és az 50 év alatti férfiak körében jóval gyakoribbá váltak azok a rákbetegségek, amelyeknek egyik ismert kockázati tényezője az elhízás. Minél fiatalabb korosztályt vizsgáltak, annál nagyobb arányú növekedést mértek ezen betegségek esetében - írták a kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A vizsgált időszakban például a hasnyálmirigyrák előfordulása évente egy százalékkal nőtt a 45 és 49 évesek között és ennél több mint kétszeresével a 30-34 éves korosztály körében. A 25-29 évesek esetében a növekedés évi 4,4 százalék volt. Az utóbbi korosztály esetében a 80 évesekhez képest nagyjából hasonló éves növekedési mértéket mutattak ki négy másik elhízással összefüggő daganatos betegségnél: az epehólyagráknál évi 3,71, a méhráknál 3,5, a veseráknál 6,23, a bélráknál 2,41 százalékos növekedést.
"Kimutatásunk feltárja a közelmúltbeli változásokat, amelyek figyelmeztető jelként szolgálhatnak az elhízással kapcsolatban álló rákbetegségek növekvő terhét illetően"

- idézte Ahmedin Jemalt, a tanulmány társszerzőjét a medicalxpress.com orvostudományi hírportál.

 Az elmúlt négy évtizedben az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt az Egyesült Államokban. Hasonló tendencia ment végbe más fejlett országokban is, és a közelmúltban a fejlődő országokban. A világon ma mintegy kétmilliárd ember túlsúlyos vagy elhízott. A kutatók ugyanakkor megjegyezték, bár a fiatal felnőtteknél a legnagyobb arányú a növekedés, az új rákbetegségek száma jóval magasabb az idősebb nemzedékeknél, miközben összességében csökkent a rákbetegek száma az Egyesült Államokban. 1980 és 2014 között - amikor rákbetegségben mintegy 20 millióan haltak meg - 20 százalékkal csökkent a daganatos betegségek okozta elhalálozás részben a dohányzásról való leszokás miatt. A jövőben azonban az elhízás miatt ez a folyamat megfordulhat - figyelmeztetett Jemal. Az elhízás a rákbetegségek egyik leginkább megelőzhető kockázati tényezője - tette hozzá.
A daganatos megbetegedések száma a világ valamennyi országában jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben. Magyarországon évente mintegy 32-33 ezren veszítik életüket daganatos betegségben, jóllehet a daganatok egyharmada megelőzhető lenne - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a február 4-i rákellenes világnapon kiadott közleményében.          
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 17:33

Videofelvételek sorozatán alapul a gyorsabb és pontosabb 3D-s nyomtatás

Publikálás dátuma
2019.02.04. 09:09
Illusztráció
Fotó: WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / / AFP
A hagyományos háromdimenziós nyomtatáshoz képest gyorsabban és pontosabban képes elkészíteni mindenféle tárgyat az az új 3D-s nyomtatási eljárás, amelyet a Kaliforniai Egyetem kutatói fejlesztettek ki.
A kutatók egy hagyományos vetítő és egy fényre megkeményedő folyadékot tartalmazó forgó konténer segítségével alig egy perc alatt képesek voltak megalkotni Rodin világhírű szobra, A gondolkodó kicsinyített mását.
A hagyományos 3D-s nyomtatók vékony rétegek egymásra rakásával készítenek tárgyakat. Az eljárásnak vannak hátrányai, köztük az, hogy bizonyos formákhoz, mint például a boltívek, szükség van alátámasztásra a rések feltöltéséhez. A Haiden Tayler vezette kutatócsoport új 3D-s nyomtatója, amelyet számítógépes axiális litográfiának neveznek, nem kíván megtámasztást és nagyon sima felületű tárgyak előállítására képes.
Az adott tárgy nyomtatását a tudósok azzal kezdik, hogy három dimenzióban számítógépen vagy megrajzolják vagy szkennelik azt. Ezt átalakítják videofelvételek sorozatává, amelyek megmutatják, hogy különböző szögekből miként fest a tárgy. Egy vetítővel ezeket a felvételeket egymásután átlövik egy forgó üvegkonténerbe, amelyet sűrű, fényérzékeny polimerrel töltöttek meg. Amikor fény éri, megkezdődik a polimerizáció. Amint elkészült a tárgy, a fel nem használt anyagot kiöntik, majd újrafelhasználják. Ily módon egy centiméter magas tárgyakat kevesebb mint egy perc alatt képesek elkészíteni, ami sokkal gyorsabb, mint a rétegek egymásra helyezésével készülő nyomtatás - olvasható chemistryworld.com című hírportálon, amely videóval is illusztrálta az eljárást.
A módszerrel olyan szerkezetek is elkészíthetők, amelyeket bonyolult vagy lehetetlen megalkotni hagyományos 3D-s nyomtatókkal. A kutatók a laboratóriumban megalkották A gondolkodó szobor egy centiméteres és négy centiméteres mását, készítettek kicsiny hidat, fogmodellt is. A legnagyobb tárgy, amelyet eddig készítettek tíz centiméteres, a legkisebb 0,3 milliméteres. A szakemberek most azt tanulmányozzák, milyen és mekkora tárgyak készíthetők az új eljárással. Elsősorban dizájnerek számára készült mérethű modelleken, fogimplantátumokon és gyógyászati protéziseken gondolkodnak.
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 12:04