Utolsó évtizedeit végigbetegeskedi az átlagmagyar

Publikálás dátuma
2019.02.05. 13:45
Illusztráció
Fotó: pexels
A legtöbb ember egészsége már a nyugdíjkorhatár elérése előtt megrendül, a "baj nélkül" töltött évek száma az EU-átlag alatt van, derül ki az Eurostat felméréséből.
várható élettartam szempontjából sem állunk jól, de az egészséges életéveket tekintve is az uniós átlag alatt "teljesít" Magyarország. Az Európai Unióban ugyanis a nők átlagosan 64,2, míg a férfiak 63,5 éves korukig élnek egészségesen - derült ki a az Eurostat napokban közölt adataiból. Ez azt jelenti, hogy a nők 81, a férfiak pedig életük 77 százalékát töltik egészségben. Az egészséges életévek listáját a svédek vezetik  a nőknél 73,3, illetve a férfiaknál 73 évvel. A rangsor elején Málta, Írország és Ciprus áll, 70 fölötti eredménnyel. Lettországban legrosszabb a helyzet, 54,9, illetve 52,3 évvel, de meglepő módon Finnország és Ausztria is a lista alján szerepel - írta az Index. A nagyobb különbségeket az is okozhatja, hogy nem mindenhol azonosan értelmezik a mindennapi életet korlátozó tényezőket.
A magyar nők 60,2, míg a férfiaknak 59,9 egészséges évre van kilátásuk, azaz már a nyugdíjkorhatár megbetegszünk.

A WHO statisztikái szerint 2015-ben a magyar nők átlagos születéskor várható élettartama 79,5 év, a férfiaké 72,3 év volt. Ez azt jelenti, hogy bár a nők várhatóan tovább élnek, mint a férfiak, de betegen töltik az utolsó éveiket. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 08:21

Lumbágós időszaka bárkinek bármikor lehet

Publikálás dátuma
2019.02.04. 14:14
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Szinte mindenkit érint a lumbágó, azaz deréktáji fájdalom, amelynek számos ok állhat a hátterében. Megelőzni rendszeres testmozgással, a megfelelő ülő- és alvókörnyezet kialakításával lehet.
A köznyelvben használttal ellentétben a lumbágó nem egy konkrét betegséget, hanem általában a hirtelen fellépő deréktáji fájdalmat jelenti, aminek több kiváltó oka is lehet. Alaposabb orvosi vizsgálat képes megállapítani, hogy izom-, porckorong, csigolya közti kisízület eredetű vagy akár egyéb, speciális kezelést igénylő elváltozás miatt alakul ki. A panasz jellegétől, erősségétől és a kórelőzménytől függően szükség lehet röntgen- vagy MR-vizsgálatra is az okok feltárásához és a megfelelő terápia elindításához. Az orvosi diagnózis alapján derül ki, hogy a kezeléséhez fizikoterápia, gyógytorna vagy akár gyógyszer szedésére van-e szükség – mondta a Népszavának Friedmann Éva gyógytornász. 
A statisztikák alapján lumbágós panasza életében legalább egyszer szinte mindenkinek van. Az azonban változó, hogy kinek mikor jön elő, az életkor előrehaladtával ennek természetesen nagyobb az esélye, leggyakoribb a 30-60 éves korosztálynál. Ülőmunka vagy bizonyos tevékenységek hatására azonban hamarabb, gyakrabban vagy súlyosabban jelentkezhet. Fizikai munka, például nem megfelelő technikával emelgetett nagy súlyok cipelése hajlamosító tényezője.

Mozgással csökkenthető az esélye

Ha rendszeres testmozgással, megfelelően karbantartott törzstartó izomzattal jól használjuk a testünket, az csökkenti az előfordulás valószínűségét, a mozgásszegény, ráadásul ülő életmód pedig növeli. Ilyenkor fontos, hogy legalább az ülőkörnyezetet úgy alakítsuk ki, hogy az ne terhelje fölöslegesen és rosszul a gerincet. Használjunk például deréktámaszt – ajánlotta a szakember. Lényeges a megfelelő fekvőhely is: kényelmes, jó matracon aludjunk, ami nem túl süppedős, de nem is túlságosan kemény. A pihentető alvás ugyanis hozzájárul az izmok, a gerinc megfelelő regenerációjához is.  
Sokféle edzésmódszer közül választhatunk, azonban a törzsizmokkal mindenképpen érdemes külön is foglalkozni. A legjobb lenne mindenkinek egyénre szabottan meghatározni a legmegfelelőbb mozgásformát, figyelembe véve az egyéni igényeket, és hogy a mozgás ne kötelesség, hanem kikapcsolódás legyen. Ajánlható a jóga, a pilates, gerinctorna, a manapság divatos funkcionális edzésmódszerek, természetesen az úszás, de a séta és futás is kimozdítja az izmokat a statikus terhelésből. A hangsúly a rendszerességen van – mondta Friedmann Éva.
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 15:12

Az északi étrend legalább olyan egészséges, mint a mediterrán

Publikálás dátuma
2019.02.02. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A legegészségesebbnek tartott mediterrán diéta vetélytársának tartják a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épülő északi étrendet.
mediterrán étrend dicsérete és ajánlása mellett a szakemberek az északi vagy skandináv diétát is egészségesnek, kiegyensúlyozottnak és könnyen követhetőnek tartják. Villámgyors fogyást ugyan nem ígér, de nem kell sem koplalni, sem megvonni magunktól semmit - írta az EgészségKalauz.  
Bár az északi országok: Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételei nem annyira elterjedtek, mint az olasz, a spanyol, a francia vagy a görög gasztronómia, de a skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik. A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló, hosszú ideig energiát adó ételeket. A hagyományos alapanyagai a halak, elsősorban a hering, a lazac és a makréla, a húsételek között pedig a disznóhús és olyan különlegességek is megtalálható, mint a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből készül. 
Az északi étrend alapját a friss, szezonális zöldségek jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a burgonya; a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a karalábé. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható. Kerülni kell viszont a magas cukortartalmú, valamint gyorséttermi ételeket, a feldolgozott, adalékanyagokkal teli élelmiszereket, de a nagyon egzotikus, messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket is. Az alkohol és a minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben is részei lehetnek az étrendnek. 
A mediterrán és az északi étrend közötti legnagyobb különbség az élelmi zsírok megválasztásában van: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj. A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok, a krónikus gyulladásos problémák, például az ízületi panaszok kialakulásának esélyét.
Szerző