Utolsó évtizedeit végigbetegeskedi az átlagmagyar

Publikálás dátuma
2019.02.05 13:45
Illusztráció
Fotó: pexels/
A legtöbb ember egészsége már a nyugdíjkorhatár elérése előtt megrendül, a "baj nélkül" töltött évek száma az EU-átlag alatt van, derül ki az Eurostat felméréséből.
várható élettartam szempontjából sem állunk jól, de az egészséges életéveket tekintve is az uniós átlag alatt "teljesít" Magyarország. Az Európai Unióban ugyanis a nők átlagosan 64,2, míg a férfiak 63,5 éves korukig élnek egészségesen - derült ki a az Eurostat napokban közölt adataiból. Ez azt jelenti, hogy a nők 81, a férfiak pedig életük 77 százalékát töltik egészségben. Az egészséges életévek listáját a svédek vezetik  a nőknél 73,3, illetve a férfiaknál 73 évvel. A rangsor elején Málta, Írország és Ciprus áll, 70 fölötti eredménnyel. Lettországban legrosszabb a helyzet, 54,9, illetve 52,3 évvel, de meglepő módon Finnország és Ausztria is a lista alján szerepel - írta az Index. A nagyobb különbségeket az is okozhatja, hogy nem mindenhol azonosan értelmezik a mindennapi életet korlátozó tényezőket.
A magyar nők 60,2, míg a férfiaknak 59,9 egészséges évre van kilátásuk, azaz már a nyugdíjkorhatár megbetegszünk.
A WHO statisztikái szerint 2015-ben a magyar nők átlagos születéskor várható élettartama 79,5 év, a férfiaké 72,3 év volt. Ez azt jelenti, hogy bár a nők várhatóan tovább élnek, mint a férfiak, de betegen töltik az utolsó éveiket. 
2019.02.05 13:45
Frissítve: 2019.02.06 08:21

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14