A lemondott bíró szerint azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget

Publikálás dátuma
2019.02.05. 11:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Keviczki István úgy véli, főként gazdasági ügyekben szelektál politikai alapon a Polt Péter-féle ügyészség. A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált.
A bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert, gazdasági ügyekben pedig azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget – egyebek mellett ezekről beszélt a Válasz Online-nak Keviczki István, aki december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról.
„A lemondásom fájdalmas döntés volt, egy kicsit úgy éreztem, mintha öngyilkosságra szántam volna magam”

– mondta Keviczki István.

Hozzátette, hogy a személyében nem érte semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkáját, és nem mondták meg, hogyan kell ítélkeznie. Azonban arra a kérdésre, hogy akkor miért mondott le, közölte:
„gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”

Megemlítette az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást, ami szerinte tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.
„Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján”

– tette hozzá.

Keviczki István hangsúlyozta: nem gondolja azt, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, de az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma.
„Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?”

– tette fel a kérdést.

Úgy véli, három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely véleménye szerint végső soron arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát.
  • a büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre,
  • a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma,
  • és az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.
Kijelentette, hogy van „egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni”. Keviczki István arra is kitért, hogy szerinte Handó Tünde elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és nem gondolja, hogy regnálásának első kétharmadában ezzel jelentős gond lett volna.
„Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja”

– tette hozzá.

Úgy véli, a bírói hivatás morális válságát jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki. Végül úgy fogalmazott: „nem akartam megvárni, hogy a belső küzdelmem a munkám minőségén is meglátszódjon. Emelt fővel akartam távozni, hogy a maximális szakmai alázat – amit mindenki láthatott, aki nálam az ügyeivel megfordult – ne szenvedjen csorbát”.

Sértődés az ügyészségen, inspiráló környezet a törvényszéken - reakciók

"Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania" - reagált közleményében a Polt-féle Legfelsőbb Ügyészség a lemondott bíró szavaira. A közlemény képtelenségnek nevezi, hogy politikai szempontok mentén dőlne el, hogy milyen ügyben lesz, illetve nem lesz vádemelés. Mint írják, ez "súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet". Felhozzák azt is, hogy az Elios-ügyről úgy beszélt Keviczki, hogy nem dolgozott azon. Végezetül pedig elbüszkélkedik azzal az ügyészség, hogy míg például Finnországban nem történt vádemelés az OLAF-ajánlások alapján, addig Magyarországon az esetek 47 százalékában igen. (Megjegyzendő, az összehasonlítás ilyen formán teljesen értelmetlen: a vádemelések hiánya jelentheti a korrupció hiányát is. Finnországban összesen három ügyet kellett vizsgálni az adott időszakban, Magyarországon pedig 37-et.)

Reagált a Fővárosi Törvényszék is, bár közleményükben sem Keviczki István nevét, sem az állításait nem említik. Konkrétumok helyett azt ismétlik: "nincsen morális válság" a bíróságon. Mint írják, többek közt egy "inspiráló munkakörnyezet" megteremtésén és "modern megoldásokon" dolgoztak az elmúlt hónapokban, és a bíráknak van lehetőségük házon belül is kifejteni észrevételeiket. A Fővárosi Törvényszék azt is kifejti, hogy a rengeteg munkatársuk közül mindössze egy emelte fel most a szavát, vagyis a véleménye nem mérvadó. Ők azt tapasztalták, hogy a többiek pozitívak, és javulnak az életkörülményeik.

Szerző
Frissítve: 2019.02.05. 18:23

A szervező szerint nem Sargentini dobatta ki az Echo TV-seket Amszterdamban

Publikálás dátuma
2019.02.05. 11:23

Fotó: Marc Dossmann / Európa Parlament
Cseres Katalin azt mondta, a holland EP-képviselőnek teljesen mindegy volt, hogy maradnak-e a tévések.
A magyar kormánypárti média a múlt héten azt állította, hogy Judith Sargentini holland EP-képviselő kivezettette az Echo TV munkatársait az amszterdami egyetemen tartott előadásáról, amelyet a magyar jogállamiság helyzetéről tartott. Hétfőn viszont a Klubrádiónak Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetem európai jogi tanszékének docense, az előadás egyik szervezője azt mondta: nem igaz, hogy Sargentini kidobatta volna a vendégeket, és az előadást az ő kutatóintézete szervezte, Sargentini nem is lépett ott fel szervezőként – vette észre a 24.hu. Cseres szerint az ok, amiért távozniuk kellett a tévéseknek, hogy bár regisztrációjuk valóban volt az előadásra, az egyetem kommunikációs és sajtóirodájától nem kértek engedélyt, ennek hiányában pedig más újságírók sem forgathatnak az intézményben. Hozzátette: Sargentini azt mondta, teljesen mindegy neki, hogy maradnak-e a tévések.
Szerző

Együtt tüntetnek vasárnap a Várban az ellenzéki pártok

Publikálás dátuma
2019.02.05. 10:58

Fotó: Vajda József
Felemelik a szavukat a rabszolgatörvény ellen, elmondják, mi maradt ki Orbán évértékelőjéből és az Állami Számvevőszék székházánál is tiltakozni fognak.
Közös tüntetést tartanak február 10-én, vasárnap délután az ellenzéki pártok a Szent György téren, Orbán Viktor új irodája előtt. A pártok közleményükben azt írják:    „Közösen fogjuk felemelni a szavunkat a munkavállalók életét megnehezítő rabszolgatörvény ellen, elmondjuk mi maradt ki Orbán Viktor évértékelőjéből, majd a rendezvény után az Állami Számvevőszék székháza elé vonulunk, hogy tiltakozzunk az ellenzéki pártok pénzügyi ellehetetlenítése ellen és megvédjük a magyar demokráciát. Várunk mindenkit, aki egyetért követeléseinkkel” – írták.

A tüntetésen részt vesz:

  • Demokratikus Koalíció
  • Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők
  • Jobbik Magyarországért Mozgalom
  • Lehet Más a Politika
  • Liberálisok
  • Magyar Szocialista Párt
  • Momentum
  • Párbeszéd
Szerző