Ballai Attila a Magyar Nemzetté váló Magyar Idők főszerkesztője

Publikálás dátuma
2019.02.05. 12:51

Fotó: Népszava
Ezt egy kedd déli értekezleten jelentették be a szerkesztőségnek.
Az Azonnali értesülése szerint Gajdics Ottó helyett Ballai Attila lesz a szerdától megjelenő, Magyar Nemzetté átnevezett Magyar Idők új főszerkesztője. A portál úgy tudja, ezt egy kedd déli értekezleten jelentették be a szerkesztőségnek.
Ballai Attila eddig a Mediaworks Hungary Zrt. sportüzletág-igazgatójaként tevékenykedett. Korábban dolgozott az Esti Hírlapnál, a Pesti Hírlapnál, a Népszavánál, a Magyar Nemzetnél, majd a Magyar Időknél. Az 1990-es évtizedben a Ferencvárosi Torna Club, 2000-től a Magyar Kézilabda Szövetség sajtófőnöke, az utóbbi másfél évben pedig kommunikációs igazgatója volt. A Magyar Nemzet sportrovatának vezetőjeként a teljes rovattal együtt állt fel a G-nap után, hogy átmenjen a Liszkay Gábor által megvásárolt Napi Gazdasághoz. Az Azonnali szerint Ballai a kedd délben tartott értekezleten arról beszélt: emelkedett, színvonalas Magyar Nemzetet akar csinálni, olyat, amilyen a lap régen volt.
Szerző
Frissítve: 2019.02.05. 15:47

Freedom House: már csak részben szabad Magyarország

Publikálás dátuma
2019.02.05. 12:42

Fotó: Vajda József
Hazánk idén már csak 70 pontot ért el a skálán, így ezúttal nem minősül szabadnak. A sajtó, a bíróságok és az akadémikusok helyzetét is megemlítették a jelentésben.
Megjelent a Freedom House legfrissebb jelentése, melyben idén is megvizsgálták, milyen az egyes országokban a szabadság helyzete. Már a borító is árulkodó: a kutatást illusztráló képen lángokban áll a szabadság, a tüzet pedig Orbán Viktor is táplálja, mások mellett Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin mellett, miközben Donald Trump mályvacukrot süt.
Forrás: Freedom House
Magyarország idén a 100 pontos skálán a tavalyinál 2 ponttal kevesebbet, 70 pontot kapott, így már nem szabadnak, hanem csak részben szabadnak minősül. A kutatásban például megemlítik, hogy Orbán és a Fidesz korlátozza a sajtót, a civil szervezeteket, az akadémikusokat, a bíróságokat és a magánszektort. Az elemzésben megemlíti a CEU ügyét és azt is, hogy év végén tüntetők vonultak az utcára a visszaélések ellen.
Forrás: Freedom House
A Freedom House szerint Magyarországon, Venezuelában és Törökországon is látni lehet a demokratikus intézmények fokozatos hanyatlását.
Forrás: Freedom House

A Kormányzati Tájékoztatási Központ a jelentéssel kapcsolatban közölte: a Freedom House a Soros-birodalom tagja, Soros pénzeli, és most Soros választási kampányát szolgálja. „A többi Soros-szervezettel együtt azért támadja Magyarországot, mert a magyarok úgy döntöttek, hogy nem akarják, hogy hazánkból is bevándorlóországot csináljanak” – tették hozzá.

Szerző
Frissítve: 2019.02.05. 13:31

A lemondott bíró szerint azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget

Publikálás dátuma
2019.02.05. 11:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Keviczki István úgy véli, főként gazdasági ügyekben szelektál politikai alapon a Polt Péter-féle ügyészség. A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált.
A bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert, gazdasági ügyekben pedig azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget – egyebek mellett ezekről beszélt a Válasz Online-nak Keviczki István, aki december 15-én jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról.
„A lemondásom fájdalmas döntés volt, egy kicsit úgy éreztem, mintha öngyilkosságra szántam volna magam”

– mondta Keviczki István.

Hozzátette, hogy a személyében nem érte semmilyen atrocitás, semmilyen befolyásolási kísérlet, ami közvetlenül negatívan érinthette volna a munkáját, és nem mondták meg, hogyan kell ítélkeznie. Azonban arra a kérdésre, hogy akkor miért mondott le, közölte:
„gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem.”

Megemlítette az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást, ami szerinte tipikus példa arra, hogy az ember elolvassa az unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentését, és azt gondolja, ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.
„Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján”

– tette hozzá.

Keviczki István hangsúlyozta: nem gondolja azt, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, de az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma.
„Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?”

– tette fel a kérdést.

Úgy véli, három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely véleménye szerint végső soron arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát.
  • a büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre,
  • a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma,
  • és az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.
Kijelentette, hogy van „egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni”. Keviczki István arra is kitért, hogy szerinte Handó Tünde elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és nem gondolja, hogy regnálásának első kétharmadában ezzel jelentős gond lett volna.
„Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja”

– tette hozzá.

Úgy véli, a bírói hivatás morális válságát jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki. Végül úgy fogalmazott: „nem akartam megvárni, hogy a belső küzdelmem a munkám minőségén is meglátszódjon. Emelt fővel akartam távozni, hogy a maximális szakmai alázat – amit mindenki láthatott, aki nálam az ügyeivel megfordult – ne szenvedjen csorbát”.

Sértődés az ügyészségen, inspiráló környezet a törvényszéken - reakciók

"Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania" - reagált közleményében a Polt-féle Legfelsőbb Ügyészség a lemondott bíró szavaira. A közlemény képtelenségnek nevezi, hogy politikai szempontok mentén dőlne el, hogy milyen ügyben lesz, illetve nem lesz vádemelés. Mint írják, ez "súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet". Felhozzák azt is, hogy az Elios-ügyről úgy beszélt Keviczki, hogy nem dolgozott azon. Végezetül pedig elbüszkélkedik azzal az ügyészség, hogy míg például Finnországban nem történt vádemelés az OLAF-ajánlások alapján, addig Magyarországon az esetek 47 százalékában igen. (Megjegyzendő, az összehasonlítás ilyen formán teljesen értelmetlen: a vádemelések hiánya jelentheti a korrupció hiányát is. Finnországban összesen három ügyet kellett vizsgálni az adott időszakban, Magyarországon pedig 37-et.)

Reagált a Fővárosi Törvényszék is, bár közleményükben sem Keviczki István nevét, sem az állításait nem említik. Konkrétumok helyett azt ismétlik: "nincsen morális válság" a bíróságon. Mint írják, többek közt egy "inspiráló munkakörnyezet" megteremtésén és "modern megoldásokon" dolgoztak az elmúlt hónapokban, és a bíráknak van lehetőségük házon belül is kifejteni észrevételeiket. A Fővárosi Törvényszék azt is kifejti, hogy a rengeteg munkatársuk közül mindössze egy emelte fel most a szavát, vagyis a véleménye nem mérvadó. Ők azt tapasztalták, hogy a többiek pozitívak, és javulnak az életkörülményeik.

Szerző
Frissítve: 2019.02.05. 18:23