Az amerikai székhelyű, nemzetközi demokráciafigyelő civil szervezet, a Freedom House, frissen közzétett éves globális jelentése szerint a világban összességében is romlott a helyzet a szabadság mértékét tekintve. Különösen jelentős visszaesés mutatkozik az Egyesült Államokban, amely a száz pontos skálán most csupán 86 pontot ért el. Magyarország, amely 1990-ben került be a szabad minősítésű országcsoportba, most a maga 70 pontjával visszaesett a részben szabad kategóriába, miután öt egymást követő évben romlott a mutatója, de előtte sem büszkélkedhetett valami fényes teljesítménnyel, hiszen az utóbbi 13 évben egyszer sem sikerült javítania a pontszámán.
A Freedom House azzal indokolja a mostani leminősítést, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz folyamatosan támadja a demokratikus intézményeket. Parlamenti szupertöbbségét 2010 óta arra használja, hogy korlátozza és ellenőrzése alá vonja az ellenzéket, a médiát, a vallási csoportokat, a tudományos életet, a nem kormányzati szervezeteket, a bíróságokat, a menedékkérőket és a magánszektort. Az értékelés Európáról szóló összegzésében hangsúlyt kapott, hogy közép-európai és balkáni antidemokratikus vezetők folyamatosan aláássák azokat az intézményeket, amelyek védelmezik a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, illetve a jogállamot. Magyarország mellett szintén átminősítette a Freedom House szabadból részben szabaddá Szerbiát, amely 67 pontot kapott. Részben szabadból a nem szabad kategóriába sorolták át Nicaraguát és Ugandát, míg Zimbabwe feljebb lépett a nem szabadból a részben szabad országcsoportba.
Magyarország mind a politikai jogok, mind a polgári szabadságok alkategóriájában három hibapontot kapott a lehetséges hétből. „Orbán, miután módszeresen felszámolta a médiában, illetve a civil társadalomban a bíráló hangokra lehetőséget nyújtó platformokat, könnyűszerrel megvédte szupertöbbségét a 2018-as választásokon” - olvasható a jelentésben. A Fidesz választási győzelme után a kormány gyakorlatilag kiszorította az országból a Közép-európai Egyetemet, kiűzte annak élénk tudományos közösségét. Az év végén azonban hevesen tiltakozók ezrei mentek az utcára, hogy elítéljék Orbán visszaéléseit – írja a Freedom House.
Az országjelentés kitér arra, hogy a Fidesz választási kampányát éles migránsellenes retorika jellemezte, és hogy Orbánt a „hagyományos” keresztény európai értékek védelmezőjeként tüntették fel. Az év során hozott alkotmánymódosítások minden állami szerv kötelességévé tették a keresztény kultúra védelmezését, és új jogi alapokat teremtettek a gyülekezési szabadság korlátozásához. Az ellenzék mozgósítási képességét jelentős mértékben akadályozta az, hogy a kormányoldal állami forrásokat vehetett igénybe, a média az ő javára volt elfogult, és különböző korlátok nehezítették az ellenzék hozzáférését a hirdetési piachoz, miközben az Állami Számvevőszék bírságokat szabott ki ellenzéki pártokra.
Lengyelországról az olvasható a jelentésben, hogy a Jarosław Kaczyński vezette, konzervatív Jog és Igazságosság párt „letarolta” ország jogi kereteit azon igyekezetében, hogy politikai ellenőrzésre tegyen szert az igazságszolgáltatás fölött és pártbefolyást érvényesíthessen a választási bizottsági tagok kiválasztásakor.
A Freedom House megállapítja: eközben más európai demokráciákra is átterjedtek a médiafüggetlenség elleni támadások. Ausztria új, jobboldali kormánya nyomást gyakorolt a műsorszóró közmédiára, Andrej Babis cseh miniszterelnök pedig arra vette igénybe a szövetséges orgánumokat, hogy indítsanak harcot a kellemetlen botrányok ellen. Szlovákiában agyonlőtték Ján Kuciak oknyomozó újságírót, aki korrupt kapcsolatokat tárt fel kormányzati tisztségviselők és a szervezett bűnözés között. A Balkánon Aleksandar Vučić szerb elnök és Milo Đukanović montenegrói államfő tovább szilárdította a maga és klikkje hatalmát, túllépve saját alkotmányos szerepkörén.
Törökországban júniusban parlamenti és elnökválasztást rendeztek - annak ellenére, hogy két éven át rendkívüli állapot volt érvényben, ellenzéki pártok vezetőit bebörtönözték, rendkívüli módon korlátozták az egyesülési, a gyülekezési, és a véleménynyilvánítási szabadságot. Bár a választások után a rendkívüli állapotot feloldották, továbbra is tisztogatások folynak az állami intézményekben, őrizetbe vesznek újságírókat, civiltársadalmi aktivistákat és tudósokat.
Michael Abramowitz, a Freedom House elnöke a The Washington Post című lapban jelentetett meg véleménycikket az éves jelentés közzététele alkalmából. Szerinte Donald Trump amerikai elnök torzító hatást fejt ki a demokráciára mind otthon, mind a külvilágban. „Globális mércével mérve a demokrácia továbbra is erős az Egyesült Államokban, de kutatásaink szerint az elmúlt évtizedben jelentősen gyengült. Az intenzívebbé váló politikai polarizálódás, a hanyatló gazdasági mobilitás, a speciális érdekek külső hatása és a tényeken alapuló hírközlés befolyásának az elhalványulása, a harciasan pártos média előretörése mind olyan probléma, ami már jóval 2017 előtt is sújtotta az amerikai demokráciát. De Trump rendszeres támadásai a lényegbevágó normák és intézmények ellen – a független igazságszolgáltatás, a hatalmi ágak szétválasztása, a szabad sajtó és a választások legitimációja ellen – azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a fékek és ellensúlyok megkopnak, és attól felgyorsul a hanyatlás” - állítja a Freedom House elnöke, ezzel indokolva, hogy az általa vezetett szervezet idei jelentése az Egyesült Államok szabadságszintjét jóval alacsonyabbnak értékelte, mint Franciaországét, Németországét, vagy Nagy-Britanniáét.
Hasonló keserűséggel írt az amerikai demokrácia állapotáról a The New York Times, amely a jelentésről szóló cikkének a címében kiemelte, hogy a volt szovjet tagköztársaság, Lettország is megelőzte a szabadság fokát illetően az Egyesült Államokat.
