Bíróságra vitték a banki záloggal terhelt sugárterápiás gépek és a központ ügyét

Publikálás dátuma
2019.02.06. 06:45

Fotó: Vajda József / Illusztráció
Az egészségügyi intézmény a jelek szerint nem tárgyal a megoldásról, a betegek naponta több órát kénytelenek feleslegesen várakozni.
A bíróságtól várja a miskolci sugárterápiás centrummal kapcsolatos üzleti vita rendezését a Medcenter tulajdonosa. A vita következményeként naponta már félszáz beteg kénytelen több órát várakozni sugárterápiára. Mint arról beszámoltunk: 2018 áprilisában megszűnt a Borsod megyei kórház és a sugárterápiás eszközöket biztosító MedCenter Kft. közötti szerződés. A cég eredetileg 2006-ban kötött 15 évre szóló megállapodást, amelyben azt vállalta, hogy két új lineáris gyorsítót és egy CT-t telepít, azokat üzemelteti és karbantartja. A kórház élére 2016-ban kinevezett Tiba Sándor egy gazdasági átvilágítás után az Állami Egészségügyi Ellátó Központ illetékeseinek szóbeli jóváhagyásával leállította a szolgáltató számláinak kifizetést. Az addig a MedCenter által foglalkoztatott embereket átvették. A gépek azonban egy kivételével ma is a MedcCenter tulajdonában vannak, ám miután a cégnek a kórház azóta sem fizet, így törleszteni sem tudják a gépek vásárlásához fölvett hiteleket. Tavaly márciusban a finanszírozó Raiffeisen Bank zálogjog bejegyzéssel látta el a daganatos betegek kezeléséhez használt sugárterápiás gépeket. Ezeket emiatt karbantartani, javíttatni, megbontani, eladni csak a bank előzetes írásos engedélyével lehet. A finanszírozó elindította a végrehajtást a MedCenter ellen, amely több mint egy éve hiába követeli a pénzét a miskolci megyei kórháztól. Az utóbbi több mint 11 hónapja nem fizet a szolgáltató sugárterápiás eszközeinek a használatáért, így az nem tudja törleszteni azok árát a banknak. A finanszírozó tavaly tavasszal már zálogjogot jelző címkét ragasztott a lineáris gyorsítóra, ősszel pedig a végrehajtó fölmérte a kalapács alá „vethető” ingatlant, azaz a régió daganatos betegeinek ellátását szolgáló sugárterápiás centrumot. A MedCenter tulajdonosa Gubacsi László lapunkhoz eljuttatott közleményében megerősítette a végrehajtás tényét, s hozzátette, hogy kórház által „jogosulatlanul” használt eszközeiken végzett beavatkozásoknak jogszerű felelősségbiztosítása sincs. Emlékeztetnek arra is, hogy a kórház által aláírt mintegy 70 oldalas szerződés a megszűnés formájával kapcsolatos eljárásrendről egyértelműen rendelkezik. Ennek ellenére a helyzet rendezéséről április óta érdemben senkivel nem sikerült a MedCenter Nonprofit Kft. képviseletében eljáró személyeknek egyeztetniük. Mint írták: levélben folyamatosan jelezték a problémákat, és több alkalommal kérték a személyes találkozás lehetőségét az érintettektől. Ez mind a mai napig elmaradt. A MedCenter Nonprofit Kft. előtt sajnálatos módon nem maradt más lehetőség, minthogy jogi útra terelje a folyamatot, amit meg is tett.
Szerző

Napos, derült idő lesz szerdán

Publikálás dátuma
2019.02.06. 06:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Alföldön lesz a legmelegebb, 8 fok várható.
Országszerte derült, napos idő várható szerdán. Csapadék nem lesz. Több helyen megélénkül, a Tiszántúlon helyenként meg is erősödik az északi, északkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 8 fok között várható, az Alföld déli és középső részén, illetve a főváros térségében lesz a legmelegebb. Késő estére 0 és -5 fok közé hűl le a levegő - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Szerző
Témák
időjárás

Tovább küzdenek az otthonápolók - mert a kormány különbséget tesz gyerekek és idősek között

Publikálás dátuma
2019.02.06. 06:00

Fotó: Tóth Gergő
Az érdekvédelmi szervezetek és a civilek sem elégedettek az ápolási díj rendszerének átalakításával. A Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület újabb akcióra készül.
Elhibázott szakmai lépésnek tartja a gyermekek otthongondozási díjának (GYOD) jelen körülmények közötti bevezetését Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Lapunknak úgy fogalmazott: azok, akik részesülnek a bruttó 100 ezer forintos díjban, csak „átmeneti nyertesei” az otthonápolás ügyének, az idén bevezetésre kerülő új értékelési rendszerrel ugyanis tömegesen fognak kiesni a GYOD-ra jogosultak köréből. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a térségben a magyar állam ismeri el anyagilag legkevésbé azoknak a munkáját (eddig maximum 55 800 forintban), akik súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen hozzátartozójukat ápolják otthon. Az otthonápolási díj emeléséért több civil mozgalom indult, az utóbbi időben a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület állt ki leghangosabban az otthonápolók ügye mellett. A kormány közben a nagy érdekvédelmi szervezetekkel – mint amilyen a MEOSZ is – egyeztetéseket indított. Tavaly októberben jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): januártól bruttó 100 ezer forintot kapnak azok a szülők, akik önellátásra képtelen gyermeket nevelnek (több gyermek esetén az összeg 150 ezer forintra nő). Akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják otthon, 15 százalékos emelést kaptak, majd több lépcsőben, 2022-ig összesen 30 százalékos emelést remélhetnek. Időközben megjelent egy kormányrendelet-módosítás, amely szerint júliustól újabb, szigorúbb értékelési rendszeren kell átesniük a GYOD-ra, illetve az ápolási díjra szorulóknak. Az ápolási díjat három kategóriában lehet megkapni (alap, emelt, kiemelt), a MEOSZ szerint mintegy 51 700 családot tesz ki a jogosultak köre. Ezzel szemben a GYOD-ban érintett családok száma mintegy 18 300-ra tehető. Az alap ápolási kategóriából mintegy 9 ezren, az emeltből 3200-an, a kiemelt kategóriából mintegy 6100-an kerültek át a GYOD-ba. Kovács Ágnes szerint ha életbe lép az új értékelési rendszer, lényegében csak az utóbbi kategóriába tartozók maradhatnának a GYOD-ra jogosultak körében. Az értékelési lista nyolc kategóriából áll. Ezekben azt vizsgálnák, mennyire igényel segítséget az ápolt hozzátartozó az étkezés, öltözködés, tisztálkodás, WC-használat, kontinencia (mennyire tudja tartani vizeletét, székletét), lakáson belüli közlekedés, illetve köznevelési intézmény látogatása terén. Maximum 24 pontot lehet szerezni; a GYOD-ot 8 ponttól lehet kapni. Aki 5 van annál kevesebb pontot ér el, kiesik az ápolási díj köréből. Ez azért aggályos, mert például az autista hozzátartozók tudnak önállóan enni, tisztálkodni, öltözködni, WC-t használni, mégis folyamatos felügyeletre szorulnak, ennek ellenére kieshetnek a díjra jogosultak köréből. Az ápolási díjra és a GYOD-ra tervezett költségvetési forrás 64,7 százalékkal nőtt, a MEOSZ elnöke szerint ezt a korábban említett három kategória között kellett volna egyenlően felosztani. Bár a kormánnyal történő egyeztetések során abban állapodtak meg, minden intézkedést megbeszélnek, a GYOD bevezetéséről csak a sajtóból értesültek. – Sokkal kevesebb feszültséggel lehetett volna számolni, ha a GYOD-ot nem vezetik be, helyette minden érintet igazságos emelésben részesül – fogalmazott Kovács Ágnes. – A GYOD nagy segítséget jelent a gyermeküket otthon ápoló szülőknek – erről Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta, azt ők is igazságtalannak tartják, hogy nem részesült mindenki egyformán az emelésből. – Most azon kell gondolkodni, mi legyen a következő lépés annak érdekében, hogy az idős, beteg szüleiket vagy más hozzátartozóikat otthon ápolók is méltóbb anyagi elismerésben részesüljenek – mondta. Azt is el akarják érni, az állam foglalkoztatási jogviszonyként ismerje el az otthonápolást. A tervezett értékelési listáról úgy nyilatkozott: tudomása szerint az Emmi részéről olyan ígéret érkezett, hogy a következő fél évben a szakmai visszajelzések alapján változhat a szempontrendszer. Az Egyesület az aHang Platformmal közösen hamarosan új kampányt is indít az ügy érdekében.
Szerző
Témák
otthonápolás